“Előttem egy papírlap, és tőlem függ, életre kel-e az a figura, amit rajzolok vagy megmarad papírlapnak.”
1927-ben látta meg a napvilágot Mezőnyéken (a mai Nyékládházán). Felmenői közt vándorszínészek és zenészek is voltak, édesanyja pedig szerette volna, ha ő is tovább viszi a családi hagyományt. Bár a fiatal Dargay kifejezetten tehetségesnek bizonyult a csellózásban, hamar ráébredt, hogy a hangszereknél jobban illik kezébe a rajzceruza. A színpadon ugyan lámpalázas volt, de az osztálytársait örömmel szórakoztatta saját készítésű, vicces képregényeivel. Az animáció iránti szeretetét először Walt Disney Három kismalac c. 1933-as alkotása lobbantotta fel (Magyarországon Bolondos, tarka tavasz címen vetítették), amit édesanyával látott a moziban. Ez az élmény pedig az egész életét meghatározta.Macskássytól a Pannóniáig
A Képzőművészeti Főiskolát már azzal a szilárd elhatározással kezdte meg, hogy egyszer rajzfilmeken fog dolgozni. Tanárai persze nem fogadták lelkesedéssel elképzelését. Főiskolai pályája harmadéves korában félbeszakadt, mivel az akkori politika osztályidegennek minősítette és eltanácsolta a felsőoktatásból. Jobb híján színházi díszletmunkásként helyezkedett el, de fizikálisan nem bírta a nehéz díszletelemek cipelését. Szerencséjére 1951-ben beajánlották Macskássy Gyula reklámfilmes stúdiójába. Kezdetben kifutófiúként és afféle mindenesként dolgozott, de mivel a stúdióban animációk is készültek, egyre többször vette hasznát rajztudásának is. Szorgalmasan dolgozott, végigjárta az animációs szamárlétra minden fokát. Előbb tervező lett belőle, majd rendezővé lépett elő.
Legendás animátorok munkaközben - Macskássy Gyula, Dargay Attila, Csernák Tibor, Nepp József
A rajzfilmsorozatok aranykora
A Macskássy stúdió dolgozóit hamarosan átköltöztették a hűvösvölgyi úton található Szinkron és Filmgyártó vállalat telephelyére, az intézményt pedig átkeresztelték a mára legendássá vált Pannónia Filmstúdió névre. Dargay visszaemlékezéseiben életének legszebb időszakaként jellemezte azokat az éveket, amikor Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel dolgozhatott a Gusztáv sorozaton. Az 1964-ben indult Gusztáv több szempontból is kivétel életművében. Az újhullámos animáció jegyében elsősorban felnőtt közönség számára készült, főszereplője pedig egy csetlő-botló átlagpolgár, aki dialógusokat nélkülöző, komikus kalandjai során mindennapi kihívásokkal néz szembe. Ennek megfelelően a Gusztáv nevet Dargay véletlenszerűen rábökve, a telefonkönyvből választotta. Az elkövetkezendő évtizedekben - Sajdik Ferencel karöltve - a gyerekek számára is készített két népszerű rajzfilmsorozatot. A Pom Pom meséi 1978-ban, a Nagy ho-ho-horgász pedig 1982-ben debütált a képernyőn.
Nepp József, Jankovics Marcell és Dargay Attila közös sorozata, a Gusztáv
Egészestés mesék
A rajzfilmsorozatok sikerének és az egyre szaporodó külföldi megrendeléseknek hála, a Pannónia Filmstúdió szekere jócskán meglódult. Az 1970-es évekre lehetővé vált egy egészestés rajzfilm elkészülte is a műhely berkeiben. A stúdió vezetősége ötleteket várt, Dargay pedig a trójai háborún alapuló filmtervével pályázott. Ez végül nem valósulhatott meg, ugyanis a választás helyette Jankovics Marcell János vitézére esett. Az elkészült film nagy sikert aratott és még külföldi forgalmazásba is eljutott, ami megnyitotta az ajtót az újabb, szintén magyar irodalmi műveken alapuló alkotások előtt.
Dargay ekkor Fazekas Mihály közismert meséjét, a Ludas Matyit adaptálta. A Nepp Józseffel közösen írt forgatókönyvből kilenc változat készült, míg elnyerte végleges formáját és a stúdió rábólintott. A kezdeti burleszkes hangvételtől el kellet távolodniuk és a beszélő ludak számát is egyre kellett redukálniuk. Az 1971-ben bemutatott film példátlan sikert aratott. Több, mint kétmillió néző volt rá kíváncsi, hogyan áll furfangos bosszút a libapásztorlegény a fösvénységéről messzi földön hírhedt Döbrögin.
Dargay Attila: Ludas Matyi - 1971
Fürge rókalábak
Animációs pályával párhuzamosan Dargay ifjúsági lapok illusztrátoraként is sokat dolgozott, a Füles számára pedig irodalmi műveket ültetett át folytatásos képregények formájába. Utóbbi vonulatban jelent meg Fekete István Vuk című állatmeséjéből készült adaptációja, ami 8 fejezeten keresztül követte a kedves rókák viszontagságos kalandjait. Dargayban természetesen már ekkor felmerült a rajzfilmváltozat ötlete, de a film elkészültéhez szükséges források akkor még nem álltak rendelkezésre. Tíz esztendő és két nagysikerű egészestés rajzfilm kellet hozzá, hogy a kis róka végre eljuthasson a nagyvászonra. Ehhez azonban a képernyőn keresztül vezetett az út: a mozgóképes változat tervét végül a Magyar Televízió karolta fel.
A tévé négy epizódot rendelt, Dargay így a négy évszaknak megfelelően osztotta fel fejezetekre a történetet, azt is figyelembe véve, hogy összerakva egészestés filmként is megállja a helyét. Felkészülésként egy állatkerti rókával is összebarátkozott, a film képes forgatókönyvéhez pedig több, mint ezer rajzot készített. A képregényes prototípushoz képest a “Simabőrü” háttérbe szorult, ennek egyik oka, hogy Dargay az igazi mesehősöknek mindig is az állatokat tartotta, a történeteit rajtuk keresztül mesélte el a legszívesebben. Egy kései interjújában elárulta, hogy egyenesen irtózott az emberfigurák realisztikus ábrázolásától.
Dargay Attila: Vuk – 1981
Az 1981 húsvétján bemutatott rajzfilmet imádták a nézők, a Pogány Judit hangján megszólaló rókakölyök pedig örökre beleírta magát a gyermekek szívébe. A sikert látván a Pannónia úgy döntött, hogy a teljes változattal érdemes lenne a moziban is megpróbálkozni. A karácsonykor bemutatott egészestés változat minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmjeként vonult be a mozgóképes történelembe. Dargay számára a Magyar Játékfilmszemle legjobb rendezői díját és nemzetközi elismerést is hozott: több, mint 80 ország vásárolta meg forgalmazási jogát.
A Kapitány meg a többiek
Az 1984-es Szaffit Nepp Jószef és Romhányi József írták, Jókai Mór művének nyomán. Dargay számára szokatlan kihívást jelentett megrendezése, mivel az ember főszereplők, a szépséges Szaffi és a daliás Jóska természetesebb külsejű figurái kevésbé álltak közel rajzstílusához. A két főszereplőnél sokkal szívesebben rajzolta a mese gonosztevőit, a forrófejű kormányzót és alattomos tanácsadóját, mivel esetükben karikírozottabb megközelítést használhatott. Utolsó egészestés rendezése az Erdő Kapitánya volt 1987-ben. A mese és a bűnügyi történet metszéshatárán ingadozó (de az ifjúság számára könnyen befogadható) történet főhősét, a Kapitányt saját és felesége kedvenc kutyafajtájáról, az airdale terrierről mintázta.
Nyugdíjazását követően sem maradt tétlen, a Pannónia olyan filmjeiben dolgozott, mint a Sárkány és Papucs (1989, r.: Hernádi Tibor), Vili a veréb (r.: Gémes József) és A hetedik testvér (1996, r.: Koltai Jenő, Hernádi Tibor). Meg nem valósult terei között szerepelt a Csongor és Tünde és a Nagyidai cigányok rajzfilmesítése. A Vuk számára folytatást írt a Kis Csavargó munkacímen. Az új történet egy kis albínó rókáról és testvéreiről szólt, de a filmhez támogatók híján csak néhány figuratervet és egy hangsáv nélküli tesztanimációt tudott elkészíteni. A megvalósult folytatás végül sajnos nem az ő tervei alapján és részvétele nélkül készült el egy évvel 2009 bekövetkezett halála előtt.
Teszt animáció A Kis Csavargóhoz, 2002-ből
Dargay Attila egész életpályáját a gyerekeknek szóló mesék készítésének szentelte. Alkotásait előzetesen úgy tesztelte, hogy megmutatta gyerekeknek a rajzokat, elmesélte a történetet, és ha a kicsik figyelme elkalandozott egy ponton, már tudta, hogy hol van baj sztorival. Filmjeinek állandó operatőre felesége, Henrik Irén volt, akivel évtizedekig éltek boldog házasságban. Örökbecsű alkotásait a mai napig gyakorta műsorra tűzik a tévécsatornák és mesefiguráinak egy gellért-hegyi játszótér is emléket állít.
