A hostesslányok konstans izgalom-közeli helyzetbe hozzák a fesztivál férfiközönségét
A Jean Marie Boursicot francia ötletgazda kezdeményezésére létrejött világhagyomány, a reklámzabálás magyarországi rajongói idén is az ötletszakma kisebb műhelyeiből, valamint a kereskedelmi rádiós és internetes jegynyertesek köréből kerültek ki. A nagy ügynökségek, akárcsak a tőkeerős támogatók, hostessek képében képviseltették magukat.
 
A Budapesti Kongresszusi Központ építészetileg nem feltétlenül, a büféárak tekintetében azonban kétségtelenül patinás intézménye az elmúlt évek rendezvényeihez hasonlóan most is leginkább egy olyan túlszponzorált gólyabálra emlékeztetett, ahol a vendégek még nincsenek tisztában tanulmányi-szakmabeli szerepükkel, a műsor az előző évi óvatos upgrade-je, a reklámok pedig nemegyszer eltakarják a terméket. Az épület nagytermében vetített reklámblokkok közönsége a bejáratnál kapott műanyagsíp közvetítésével ad hangot tetszésének az egyes etűdök végén, előfordul kurjongatás is, a leggyakoribb azonban a lélegzet visszafojtása – nem a meglepetés ereje miatt, hanem mert a gyakran egy poénra épülő kisfilmek befejezése nem elég erős, esetleg a gyakorlott reklámzabálók már ismerik a zárlatot tavalyról, tavalyelőttről, neadjisten azelőttről. A kivillanó női mellek és combok természetesen rendszeres megkapják a maguk alanyi jogon járó füttyét, ám ez még nem a siker, csupán az elfojtás jele, a rendezvényen cirkáló hostesslányok ugyanis konstans izgalom-közeli helyzetbe hozzák a fesztivál férfiközönségét.

A film legyen film

A reklámok pedig nemegyszer eltakarják a terméket
A mulatságot övező pr-felvonulás ellenére a Reklámzabálók Éjszakája hasznos „közönségszakmai” összejövetel, hiszen a kisjátékfilmek helyzetéhez hasonlóan a reklámfilmek esetében is fontos az alkotások értő befogadása és kritikus szakmai megítélése. A kisebb-nagyobb promóciós szösszeneteket filmes szakemberek készítik – sokszor egy átlagos magyar nagyjátékfilm költségvetésének többszöröséből –, a technikai és narratív újítások reklámfilm és nagyfilm között oda-vissza vándorolnak (példa erre a szuperprodukciók ihlette reklámok blokkja), akárcsak maguk az alkotók. Nem utolsó szempont továbbá, hogy minden tisztességes reklám filmre forog, s ezáltal a digitális technikával készült tévéprodukcióknál igényesebb, és természetesen jóval drágább munkák: a kamera nagyobb személyzetet kíván, nagyobb gondot kell fordítani a világításra, a labormunkák költsége jelentékeny összeggel növeli meg a költségvetést, és természetesen a nyersanyag sem fecsérelhető el. Nem véletlen tehát, hogy a legsikeresebb fiatal játékfilmesek a reklámiparban töltött tanulóidejük során elsajátított gyakorlati tudás birtokában könnyedén szólítják meg a közönséget – példa erre Antal Nimród rendező és Pados Gyula operatőr hatékony együttműködése a Kontrollban.

CGI és nyakleves

Wire-fu paródia Zhang Ziyi lélegzetállító közreműködésével
A reklámzabálás idei programja főként nem-tematikus, időben és térben csapongó blokkokból állt, kiegészülve a helyi közönségnek szánt csemegével: a tavalyi Ardai- és Sas-filmek után idén a hetvenes évek szocreál-betyár hurkareklámjait és a pszeudo-pedofil Paudits Béla főszereplésével készült fagylaltnépszerűsítő kisfilmeket gyűjtötték egy csokorba. Külön örömöt nyújtott továbbá a fent említett filmes ihletésű reklámok blokkja, melyben a kötelező James Bond ujjgyakorlatok mellett szerepelt egy wire-fu paródia napjaink legnagyobb távol-keleti sztárja, a Tigris és sárkány-nyal befutott Zhang Ziyi lélegzetállító közreműködésével (a szende kis kínai lány hideg levest kap az étteremben és ellenszolgáltatásképpen lekungfuzza az egész személyzetet, végül VISA kártyával fizet). Az éledező ázsiai mozi újításai mellett természetesen a CGI (számítógép generálta kép) általános előretörése is hatással van a meggyőzőipar filmjeire: egy döbbenetes tempójú alkotásban egy csepp ásványvíz fröccsen ki a szupergyors vonat ablakán, szomjas hősünk pedig hősi futásnak indul menetiránynak háttal, hogy az utolsó kocsi ablakából kihajolva szájába csöppenjen az áhított termék. A mutatvány legnagyobb bája, hogy a virtuális kamerának még a vízcsepp átszelésére is van energiája.

CGI és kung-fu ide vagy oda, a magyar szakmai közönség, úgy tűnik, mégiscsak a kreativitás megszállottja. A legnagyobb füttyszót kiváltó reklám az idén egy egészen egyszerű, a színes folyadék áramlására emlékeztető animált háttér és klasszikus feliratok házasításával operáló munka volt, egy európai nyelveket oktató nyelviskola reklámja. A kisfilm különböző nyelvekből vett szavakkal épített fel mondatokat, a nemzetközi érvényű kifejezések egyre extrémebb használatával fokozva a mondatok erejét, egyszersmind kihangsúlyozva az európai lét hallucinogén voltát. Very macho vraiment wunderbar volt.