A koreai erőszakos trendből a Sympathy for Mr Vengeance mellett Ryu Seung-wan No Blood No Tears-ét, a nosztalgikus vonalból pedig a King Dong-won Bet on my Discóját említeném. Az előbbi az „erős nők” vonulatba is tartozik, ez egy Guy Ritchie-féle történet két nőről, a koreai Thelma és Louise-ról, az utóbbi pedig a high-techbe hirtelen átlépő Koreát emlékezteti a 80-as évek vidéki diszkó őrületére egy Rómeó és Júlia-történettel.