„Renitens bűnöző, polgárpukkasztó, meleg vagy biszexuális” – fontos-e tudni Caravaggio művészete kapcsán mindezt, kérdezi elsőként Veiszer Alinda a festő filmbéli ábrázolása kapcsán. Rényi András szerint Caravaggio élete szorosan összefonódott a művészetével, bizonyítottan megjelennek benne önéletrajzi elemek. Erre példaként hozza, hogy a festő karrierje mindössze 18 évet tett ki, és ebben az időszakban pont fegyverviselési tilalom volt érvényében Romában, de képein a szúróvágó eszközök mégis nagy szerepet játszottak. Rényi szerint renitens, önfejű ember volt, de nem ettől lett nagy művész. „Lázadó karakter volt, fantasztikus nagy újítója az európai művészetnek.”
Köztörvényes bűnöző volt-e Caravaggio, akinek gyilkosság miatt kellett menekülnie Rómából? A művészettörténész nem nevezné őt bűnözőnek, a festő számláján a gyilkosságot megelőzően csak olyan „apróságok voltak, mint kocsmai verekedés”. Bizonyos értelemben tagja volt a római elitnek, egyházi és tehetős személyektől kapott megbízásokat, ismert embernek számított. Rényi szerint a film ezt egy kicsit ki is színezi. „Nem volt egy elegáns szalonművész”. A gyilkosságot nem tervezte el előre, egy utcai verekedés eredménye volt. Utána sokan próbáltak közbenjárni az érdekében a pápánál.
Caravaggio árnyéka / Fotó: Mozinet
A film egyik jelenetében az akadémiai festők, élükön Giovanni Baglione kritizálja Caravaggio személyét és alkotásait. Baglione egyik képén ördögként is megfesti Caravaggiót. „Az akadémiai ízlés megtestesítője volt, ami ellen Caravaggio lázadott” – jellemzi a rivális művészt Rényi. A filmből is kiderül, mennyire botrányosnak tarották Caravaggio Diadalmas Ámor című festményét annak nyers erotikája miatt. Ámort a hagyományos ábrázolásmód szerint egy nemtelen puttóként volt szokás elképzelni. Érosz, a szerelemisten nem lehet szerelmes, ő csak összenyilazza a szerelmeseket.
„Caravaggio ebből az Ámorból egy érzéki, szexuális, kívánatos testet formál”. A kép nem a profán jellege miatt erotikus, hanem „a felületek miatt minden, ami érinthető, tapintható, az erotikushoz hasonló érzetet kelt.” A művészettörténész szerint erotikáról csak ott lehet beszélni, ahol, „szexuális tiltás van, tilos az érintés.” A kép legendáriumához tartozik, hogy művészi kvalitásai miatt nem semmisítettek meg, de elfüggönyözve tárolták.
„A fény-árnyék alkalmazásán kívül mi volt még szokatlan az akkori festői iskoláknak és a közízlésnek Caravaggio képein?” A festő azt állította, hogy: „Az én képeimen mindent a természet festet”. A művészettörténész szerint viszont a művészetben nincs olyan, hogy természetes, hiszen mindent a művész állít elő. Ugyanakkor Caravaggio képein olyan közvetlenség jelent meg, amit előtte más nem volt képes létrehozni. Caravaggio képeihez nem kell magyarázat, maguktól fejtenek ki erős hatást a nézőre. A festő kockázatot vállalt azzal, Szent Pétert egy koldusról mintázta, a halott Szűz Máriát pedig a Tiberisből kifogott holttestről – Rényi szerint azonban ez nem polgárpukkasztás volt, hanem szintén a közvetlenséget szolgálta. „A hatása abból fakad, hogy egy holttestet hullaként ábrázol, nyers tárgyszerűségében.”
Mindennek ellenére miért tartozott a megrendelői közé az egyház? A szakértő szerint nagy konkurencia harc zajlott a festők között a megbízásokért, Caravaggio pedig egyszerűen jobb volt a többieknél. Az ellenreformáció idén próbálták visszacsábítani a népet a templomba, a hatásos festmények pedig ebben nagy szerepet játszottak.
A Caravaggio árnyéka július 6-tól látható a hazai mozikban a Mozinet forgalmazásban. A Nagylátószög sorozat korábbi, vetítések előtti beszélgetései elérhetőek a YouTube-on.
