A távoli jövőből visszatekintő néző, persze, mindezt nem fogja tudni, neki a művek maradnak, Macskássy Kati utánozhatatlanul egyedi életműve, amely korunk sajátos látlelete, szocio-animációs természetrajza. Nekünk pedig, kor- és pályatársaknak a feladat marad: a magyar animáció értékes hagyományait megőrizve a műfaj lehetőségeinek gazdagításán, az alkotói szabadság kiteljesítésén, az emberi és műfaji tolerancia elmélyítésén munkálkodni, s mindenekelőtt az animációs művészet helyzetének megszilárdításáért és sokszínű, dinamikus jövőjéért közösen tevékenykedni. A váratlanul korán elszólított Macskássy Kati ügye tehát arra a generációra hagyományozódott, amelynek tagjai akár alkotótársai is lehettek filmjeiben, talán vannak is köztük, akik tőle, általa kaptak kedvet a művészetekhez, esetleg  felnőtt hivatásukhoz. S ha így van, remény is van, hogy a fentebb említett jövőnek lesz még emberi arca.

„A mai napig szeretem csinálni ezeket a filmeket, sokszor nevetnek is rajtam, hogy még mindig lelkesedem a gyerekrajzokért, a gyerekszövegekért… Voltak más kísérleteim is, de ebben lettem sikeres és ezt szeretem. Persze megfoghatatlan dolog, hogy kinek mi a siker. Én boldog vagyok, hogy ezt csinálhatom, és szerintem, ha ötös lottót nyernék, akkor is ugyanezt csinálnám… A gyerekektől rengeteg újat kapok gondolkodásban. Ez tart frissen, fiatalon, és boldoggá is ez tesz.“ (M. Tóth Éva)

A Magyar Filmművészek Szövetsége Animációs Szakosztálya tisztelettel és szeretettel emlékezik elnökére, a  2008. március 7-én elhunyt Macskássy Katira, akitől április 2-án 14 óra 15 perckor a Farkasréti temetőben vehetünk végső búcsút.