Ráckeresztúr határában található a Brauch-kastély, egy elegáns 18. századi udvarház, amelyet filmstáb foglalt le a kosztümös tévéfilm forgatásának utolsó napjaira. A hátsó verandán kávézó stábtagok mellett az ünnepi frakkba öltöztetett Gáspár Tibor és Görög László ücsörög és legyezi magát a déli hőségben, az udvaron esküvői helyszínre emlékeztető pavilon és kör alakú asztal található – utóbbi nem a díszlet részét képezi, hanem a sajtónap kedvéért állították fel vendéglátóink, de rímel az aznapi jelenet témájára.
A Majdnem menyasszony a 20. század fordulóján, egy fiktív, Varjas nevű magyar kisvárosban játszódik, ahová végre megérkezik a vasút. A főhős, a fiatal és csinos Ábel Marika életébe pedig két új férfi toppan be, az egyik a haladás embere, egy számító vasúti mérnök, a másik egy romantikus, titokzatos báró, aki a múltat képviseli.
A valóságban augusztus elején járunk, Pacskovszky József filmjének forgatásából már csak három nap van hátra. A munka odabent zajlik, de mivel a hely szűkös, egyszere csak egy médium képviselői tudnak belesni a forgatásba, többségünk az udvaron várakozik. Megérkezik a film producere, Helmeczy Dorottya, így megragadom az alkalmat, hogy arról kérdezzem, a Don Juan kopaszodik és a Kék róka után miért vágtak bele harmadszorra is egy Herczeg Ferenc-adaptációba.
„Herczeg jól körvonalazható sztorikat írt, nem dagasztotta őket nagyra, nem gubancolta össze a szálakat. Tipizálta a karaktereket, hamar megjegyezhetőek, nem mosódnak össze, de nem is papírmasé figurák. A dialógusaihoz pedig szinte alig kell hozzányúlni. Egyértelműek a történetei, és mindig könnyebb abból filmet csinálni, ami ilyen keretek között mozog.” Érdekesnek tartja, hogy a ‘20-as évek népszerű írója férfi létére inkább a női szemszögre helyezte a hangsúlyt az emberi kapcsolatok terén.
Helmeczy Dorottya
A Majdnem menyasszony Herczeg A Fehér Páva című regényéből készül, a címet azért változtatták meg, mert azt nem tartották elég izgalmasnak. „A Kék róka megtartotta az eredeti címet, mert annak van egy titokzatossága, hiszen kék róka nem létezik a természetben, ellentétben fehér pávával.” Rendhagyó módon öt alternatív címet találták ki a filmnek és a nézők online szavazhatták meg közülük a kedvencüket.
A producer is elégedett a választásukkal. „Ez mégiscsak egy dögös film arról, hogy ha jön egy nagy változás az életünkben, akkor a vele törvényszerűen együtt járó konfliktusokat vajon hogyan tudjuk kezelni. A jó cím olyan, hogy a néző az alapján tudja, mit fog kapni. A Majdnem menyasszonyból már lehet arra asszociálni, hogy ez egy esküvőről, fiatalokról szóló romkom, megjelenik az alapszituáció az ember fejében.”
Amíg a Herczeg-trilógia első darabját Dombrovszky Linda rendezte, addig a Kék rókát és a Majdnem menyasszonyt Pacskovszky Józsefre bízták. „Izgalmas, ha Herczeghez hasonlóan egy férfi nyúl a női szemszöghöz, ebből rengeteget meg lehet tudni. Emellett Pacskovszky József, Somogyi György forgatókönyvíró és Gózon Francisco egy remek csapat, akik jól működnek együtt.”
A Kék rókával ellentétben ezúttal nem helyezték át a cselekményt egy másik évtizedbe. „Az 1910-es években vagyunk, a feminizmus kiindulópontján, amikor a nők szavazati jogot kaptak. József egy kis Fellini-érzetet is hozott bele, olyan lesz, mint egy képeslap, kicsit megállunk benne és lefotózzuk. Ehhez most nem kellett játszanunk a korokkal.” Az első világháború témáját viszont tudatosan elkerülték, nem érezték, hogy beleillene a nosztalgikus romantikus komédiába. A főszerepekre direkt kevésbé ismert fiatal színészeket kerestek, a magyar film új reménységeit kutatták, akik reményeik szerint egyszer majd megkerülhetetlenek lesznek. „Hannának nagyon izgalmas a külseje, egy megosztó, erőteljes, öntörvényű, konfrontatív lány bőrébe kell belebújnia, és ő ezt nagyon jól leképezi.”
Hajdu Tibor
Az előző két Herczeg-filmet jól fogadta a közönség, de egyelőre a Majdnem menyasszonnyal lezárul a sor a részükről. „Szeretünk mindig valami újat csinálni. Ha egyszer még visszatérnék Herczeghez, akkor a Szent István korában játszódó Pogányokat választanám, de ahhoz brutális büdzsé kéne.”
Hajdu Tibor, a Győri Nemzeti Színház társulatának tagja már leforgatta a jeleneteit, csak az interjúk kedvéért jött ki, így a színészek közül egyedüliként kilóg ruházatával a korhű miliőből. „Gyakorlatilag semmiben sem különbözött az akkori ember a mostanitól, ugyanazok a dolgok mozgatták őket emocionálisan: a hatalom, a szerelem, az, hogy mások mit gondolnak róluk.” Toll Jenő vasúti mérnököt alakítja, aki a vasút és a fejlődés ígéretével tér vissza a településre, „amivel bonyodalmat hoz az egész kisváros életébe.” Jenő Marikának udvarol, kapcsolatuk el is ér egy bizonyos szintet, de a „vonzalom nem feltétlenül kétirányú”.
„Jenő racionális ember, de rettenetesen ügyesen manipulálja a saját családját és a környezetetét is. Mindent akar, a kapitalizmust testesíti meg, rendkívül hisz a piacgazdaságbande abban mindig az erősebb kutya jut táplálékhoz. Toll Jenő egy igen erős kutya, politikai ambíciói vannak, meg van támogatva nagypolgári szülőkkel, ésa nők is odavannak érte. Mindezt nagy szakértelemmel kombinálja és kihasználja.” Először alakít negatív figurát, eddig mindig hősszerelmesek, férfivá érő fiú szerepek találták meg a színházban. „Nehéz, mert úgy kell őt játszanom, hogy közben meg kell védenem, hiszen akkor tudom hitelesen megjeleníteni. Most egy karakterváltáson megyek át, ami nagyon érdekes. Nekem III. Richárd mindig izgalmasabb lesz, mint a Szentivánéji álom bármelyik szerelmese.”
A következő csoporttal sikerül bejutni a ház ódon belsejébe. Elegáns faberakás mindenhol, nagy zongora, korhű bútorok, még az asztalra kihelyezett kristályüvegben is valódi ital lehet, legalábbis kollégám szerint, aki egy óvatlan pillanatban beleszagol. A jelenetet kétszer is végignézhetem, egyszer a nappaliból, egyszer pedig közvetlenül a főszereplő szobájának ajtajából. Ábel Marika (Kelemen Hanna) menyasszonyruhában, a tükör előtt fejezi ki kétségeit a rohamosan közelgő esküvővel kapcsolatban. A lánynak előbb az egyik barátnője hozza be lelkendezve a kesztyűjét, a szobába beront édesapja (Gáspár Tibor) és nagybátyja (Görög László), hogy bátorítsák. Viola néni (Vasvári Emese) kizavarja őket, azzal, hogy férfiaknak nincs keresnivalójuk a menyasszony szobájában. Nincs mese, várja őket a templom.
Kelemen Hanna
Az ebédszünetben Kelemen Hannával beszélgetünk az udvaron, ahol sokkal jobban jár a levegő. „Ábel Marika a Fehér páva nevű textilbolt tulajdonosának egyetlen lánya. Fantasztikus karakter, akit nagyon szeretek játszani, nem áll messze tőlem a személyisége. A kor velejáróit fel kellett magamban építenem, például a száz évvel ezelőtti önkifejezést, járást, tartást. Azt, hogy az emberek nem feltétlenül mondják ki pontosan azt, amit gondolnak, hanem hogy volt ennek egy illedelmes módja. Érdekes, hogy nem annyira egyszerűen levehető, hogy mit szeretnének a másiktól, hanem jelekkel, nézésekkel mutatják ki.” Most találkozott először Herczeg Ferenc munkásságával. „Nagyon beszédes, nagyon élő, nem olyan, mintha egy száraz drámát olvasnék. Tele van érzelemmel, és a film is ezt követi. Marika viszi a nézőt, az ő élményein, rálátásán keresztül éljük meg a történetet.”
Hannát eddig az Akik maradtak egy kisebb szerepében, néhány rövidfilmben és a Ki vagy te című sorozatban láthattuk, a Majdnem menyasszony az első filmfőszerepe. „Egészen újszerű kihívás. Egy hónapig szüntelenül forgattunk tizenkét órákat, úgyhogy az energiákkal nagyon okosan kellett bánni, és azzal is, hogy helyre rakjam magam forgatás után, el tudjak vonatkoztatni a szereptől, és vissza tudjak térni a saját világomba.” Úgy érzi, hogy legerősebben a múlt századi világ megélése, a munkatársak és az fog neki megmaradni belőle, hogy milyen meleg volt. „Veszélyesnek tartom, hogy mekkora szívfájdalom lesz elbúcsúzni az egésztől két napon belül.” Elmondja, hogy sok változással teli időszakon van túl, röviddel a forgatás előtt kapta meg a szerepet, a munka után pedig Skóciába készül költözni több évre, ahol színművészeti egyetemre fog járni.
Pacskovszky József
Pacskovszky József rendezőt a látogatás végén, két jelenet között, egy stábfotóval megszakítva tudom utolérni: „Az I. világháború előtt vagyunk, mindennek van helye, egyfajta rend uralkodik. Nem úgy értem, hogy tökéletes világról van szó, mivel a férfiak uralják, a nőket elnyomják. De volt egyfajta kohézió, ami összetartotta a dolgot, aminek fontos eleme a család. A főszereplő lány megpróbálja nem beteljesíteni a sorsot, amit az apja szán neki, hanem önállósodik” – meséli.
Elárulja, hogy a filmnek még elemeltebb világa lesz, mint a Kék rókának volt annak idején. „Ez a történet sokkal alkalmasabb a játékosságra, a burleszktől egészen a drámai jelenetekig minden belefér. Átlépni egy kicsit a realitás és fantázia között. A film csodája, hogy egy történeten belül múltba, jelenbe, jövőbe, álomba, valóságba tud lépkedni, és ezt itt megpróbáltuk nagyon kihasználni.” Az Amarcord mellett a Sörgyári capricciót említi inspirációként.
A film stábja
„Azt a fajta iróniát, humort, bájt és szerethetőséget szeretnénk belevinni, ahol a nézők a drámaibb jelenetek közben is el tudnak mosolyodni.”
Reméli, hogy a néző nem tudja majd kiszámítani, milyen csavarokat visznek bele. „Hozzá kell tennem, ez nem szerzői film, de azon igyekszünk, hogy igényesen elkészített történet legyen, ahol a tanulságokat 16 és 106 év közötti nézők is le tudják vonni. Még mindig hiszek abban, hogy a történetmesélés össze tudja hozni az embereket.”
Szerencsére nem kell sokat várnunk arra, hogy meglássuk, a rendezőnek igaza van-e. A Majdnem menyasszony forgatása augusztus 2-án ért véget, a filmet a karácsonyi időszakban tervezik bemutatni a Dunán.
