Filmhu: Melyik volt az első film, amiben producerként közreműködtél?
Major István: Nagyon rég volt már. Valamelyik Inforgos film, amibe besegítettem. Én amúgy gyakornokként kezdtem a Filmgyárban, és akkor még nem is sejtettem, hogy egyszer producer lesz belőlem. Amikor 1992-ben megalakult a Filmteam, fő profiljának a reklámfilmeket és videoklipeket szántam, nem gondolkodtam még abban, hogy magyar nagyjátékfilmek producere legyek. Sosem volt ilyen vágyam, csak így alakult szép lassan.
Filmhu: 300 reklámfilmmel a hátad mögött mondhatjuk, hogy ez a céged fő profilja?
MI: Régen az volt, most elsősorban a külföldi játékfilmes bérmunkák jelentik a megélhetésünket. A magyar piacon is meghatározzuk magunkat, de itthon csak játékfilmekkel vagyunk jelen.
Filmhu: Hogy találnak meg a külföldi partnerek?
MI: Ismernek már annyira külföldön, hogy megtaláljanak. A kapcsolati tőke ebben a szakmában rengeteget számít. A hírünk megelőz minket, vagy úgy is mondhatnám, hogy kézről-kézre adnak minket a külföldi partnerek. Ezek a megbízások döntően bérmunkák vagy koprodukciók.
Couch Surf (Fotó: Fegyverneki Sándor)
Filmhu: Hogy képzeljük el ezt? Megjelenik az ajtódban egy producer a hóna alatt egy forgatókönyvvel, és azt mondja, hogy ezt a filmet kéne legyártani?
MI: A klasszikus felállásban általában a rendező és a producer érkezik, hogy ezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani nálunk, és akár helyszínként használni hozzá Budapestet. Olyan is van, hogy mi is beszállunk pénzzel, és akkor már koprodukcióról beszélhetünk. Nagyon érdekes egyébként, mert vannak időszakok, amikor több a reklámfilm és kevesebb a bérmunka, van, hogy fordítva, de olyan, hogy mindkettőből egyszerre legyen sok, még nem fordult elő. Valahogy mindig eloszlanak.
Filmhu: Ezek a munkák biztosították a megélhetést akkor is, amikor itthon nem készültek nagyjátékfilmek?
MI: Magyar játékfilmet mi nem profitorientált megfontolásokból gyártunk. A filmek, amiket készítettem, nem arról szóltak, hogy degeszre keressük rajta magunkat. Jó, ha nullszaldósra ki tudtuk őket hozni, úgyhogy ez lassan inkább már misszió. Olyan filmeket készítünk, amik szerintünk minőséget és egyfajta okos középutat képviselnek a szórakoztató film és az art film között.
Liza, a rókatündér (Fotó: Sándor Katalin)
Filmhu: És arról is híresek, hogy alacsony költségvetésből készülnek...
MI: Igen, bizonyára a Köntörfalakra és a Couch Surf gondolsz. A Liza, a rókatündér más típusú film, normális költségvetésből, normális körülmények között készült. A gyártást a Filmalap is támogatta, s bár elsőfilmes rendező munkájáról van szó, senkitől sem kellett szívességet kérni, mindenki tisztességesen meg volt fizetve a stábban. Ezen sem keresett a Filmteam 8%-ot -amennyit hivatalosan lehetne a gyártócégnek-, de én úgy voltam vele, hogy a szakemberek legyenek megfizetve.
Filmhu: Mikor láthatjuk a titokzatos rókatündér történetét a mozikban?
MI: A Liza már készen van, most küldtük el Cannes-ba, reménykedünk, hogy meghívják valamelyik szekcióba. Ez március végén, április elején derül ki, ezután döntünk majd arról, hogy mikor kerüljön mozikba. Nem biztos, hogy jó a premierrel őszig várni, mert akkor annyi magyar film érkezik szinte egyszerre, hogy egymásnak csinálnak majd konkurenciát. És mivel már március van, elég szűkös idő áll rendelkezésünkre. Nagyon erős marketingkampányt szeretnék a filmnek, amire pályázni is fogunk a Filmalapnál. A Couch Surf marketingkampányát önerőből finanszíroztuk, itt nem állt a rendelkezésünkre nagy összeg, inkább okosan próbáltuk kihozni a maximumot abból a kevésből. A választások előtt amúgy is irreális például jó plakáthelyekben gondolkodni, mert az ilyesmi ebben az időszakban megfizethetetlenül drága.
Liza, a rókatündér mikor épp konyhatündér (Fotó: Sándor Katalin)
Filmhu: A marketingkampánya rendhagyó volt, az elkészülte mennyiben volt szokatlan a Couch Surfnek?
MI: Teljesen önerőből készült. A történetéről vagy az előtörténetéről röviden azt érdemes tudni, hogy Dyga Zsombor megcsinálta a Köntörfalak című filmjét, ami váratlanul nagy sikert aratott a szakma, a kritikusok és a nézők körében is. Ezt a filmet nagyon szerettem, mi magunk forgalmaztuk. Zsombornak akkor már volt egy másik könyve, az Utolér, amit egy másik producerrel forgatott le. Kicsit fájt, hogy nem engem keresett meg, de örültem, hogy dolgozik. A film leforgott, a Filmszemlén be is mutatták, de a producer közben csődbe ment, így a film nem kerülhetett mozikba. A jogok a tönkrement producernél vannak, akkor lehetne bemutatni, ha ezt valaki kivásárolná a tartozásokkal együtt. De ez sajnos nagyon drága, így a film valószínűleg dobozban marad, bemutatatlanul. Én terveztem, hogy tárgyalok a film jogairól, de sajnos annyi a kifizetetlen tartozás mögötte, hogy sehogy sem éri meg. Pedig nagyon jó film! Egy olyan thriller, amin én komolyan nagyon féltem, amikor láttam. Ezt a nehéz időszakot követően határoztunk úgy a Zsomborral, új filmmel kezdünk el foglalkozni, de az MMK már nem, a Filmalap még nem működött, ezért elkezdtünk valami egyszerűben gondolkodni. Zsombor előállt a Couch Surf ötletével, ami nagyon ideálisnak tűnt, mert amikor volt ideje, forgatott egy kicsit, aztán szünetet tartott. Leforgott nyolc epizód, amikor megmutattuk a Filmalapnak, hogy támogassák a film befejezését, de akkor ők már úgy voltak vele, hogy ez egy kész produkció, nincs mit támogatni rajta. Úgyhogy végül teljesen önerőből valósult meg a Couch Surf. Ekkor még talán nem is volt támogatott film a frissen indult Filmalapnál, tehát valószínűleg kicsit korán is mentünk oda vele, mert nyilván elsőre valami nagyobb durranást akartak, mint egy szkeccsfilm. Így egy kicsit félretettük, és amikor újra volt lendület, akkor megint dolgoztunk rajta. Ezért tartott ilyen sokáig. A film tényleg nagyon gazdaságosan készült, a színészek is, a stábtagok is kedvezményesen vagy ingyen dolgoztak, a díszleteknél, amit lehetett, azt újrahasznosítottunk. A 20%-os adókedvezmény igénybevételével együtt is csak harminckét millió forint volt a költségvetése.
