Március 6-án mutatják be a mozik Dyga Zsombor Couch Surf című neurotikus vígjátékát, egy tíz epizódból álló szkeccsfilmet, amelyben a kanapé nem csak díszlet, hanem az egyik főszereplő. Kritika a filmről.
A Couch Surf előzetese
Dyga Zsombor a Köntörfalak sikere és egy önhibáján kívül be nem mutatott film (Utolér) kudarca után három évig készítette új, alacsony költségvetésű moziját, a Couch Surföt (olvasd el interjúnkat a rendezővel itt). A tíz epizódból összeálló egészestés mozi egy használati tárgyat, az életünk központi helyét elfoglaló kanapét teszi meg főhősévé; a különálló történetekben ezen a bútordarabon vagy e körül zajlanak az események. A Jóbarátokból a popkultúrába átmentett örök kérdés, hogy ha nincs tévéd, akkor merre néznek a bútorok, itt most fel sem merül, a kanapék nem a tévé felé, hanem a néző felé fordulnak, s a rajtuk helyet foglalókról mesélnek vicces, olykor kissé keserű történetet.
Couch Surf (fotók: Fegyverneky Sándor)
A szkeccsfilm sok szempontból hálás műfaj, főleg, ha független filmként vág bele az alkotó, hiszen az epizódokra tagoltság a szokottnál nagyobb rugalmasságot jelent térben és időben, ami megkönnyíti a szűkös költségvetésből gazdálkodást. Ilyenkor előnyös, hogy nem kell egybefüggő néhány hét alatt levezényelni a teljes forgatást, hanem lehet hónapokra, évekre beosztva készíteni a filmet, lehet változtatni egy-egy történeten, sőt, akár kihagyni vagy utólag kicserélni epizódokat. Dyga Zsombor élt is ezekkel az előnyökkel: bővítette a repertoárt két forgatókönyvíró (Mészöly Ágnes és Köbli Norbert) ötleteivel, pótforgatott, kihagyott, átvariált, és egy összességében szerethető filmet hívott életre állandó alkotótársaival, Marosi Gábor operatőrrel és Czakó Judit vágóval, valamint a zenéért felelős The Uptown Felaz-zal. A látványvilág, az operatőri munka, a díszletek, a világítás minden esetben a történethez igazodik, egészen más hangulata van a hetvenes években egy párizsi utcasarkon játszódó jelenetnek, mint a menő kecóban játszódó kapcsolati válásgnak. A színészek jól működnek az epizódokban, és akad néhány emlékezetes alakítás is, mint például Balsai Mónikáé, vagy a tinédzser szerelmi háromszög lány tagját alakító Döbrösi Lauráé.
A szkeccsfilm, amilyen hálás műfaj az elkészítés szempontjából, olyannyira problémás lehet befogadói szempontból. A filmfogyasztó közönség hozzászokott, hogy másfél-két órában egy történetet mesélnek neki, kevésbé tudunk mit kezdeni azzal, hogy tízpercenként új világba csöppenünk. Mert erről van szó: minden egyes epizód egy külön világ, saját szabályokkal, miliővel, szereplőkkel. A magyar filmben nem ismeretlen a szkeccsfilm, az elmúlt években is készültek ilyen alkotások, a kevésbé sikerült Magyarország 2011, vagy az Enyedi Ildikó végzős tanítványai által készített Nekem Budapest. Utóbbit érdemes megemlíteni Dyga Zsombor filmje kapcsán, mert a két szkeccsfilm összességében nagyon hasonló képet mutat. A Nekem Budapestben volt három kiváló, három jó-közepes és két elégséges darab, ami az összképet tekintve messze nem rossz. A Couch Surf ugyanígy hullámzik, vannak jobban és rosszabbul sikerült történetek, ahogy egy kortárs képzőművész kiállításán is mindig láthatunk jobb és rosszabb darabokat.
Az elképzelt, abszurd országban játszódó Dramaturgia, a pokol várótermébe álmodott Pokol kapuja vagy a hátborzongató Folt hátán folt a leginkább jól sikerült epizódok, de nem kevésbé szórakoztatók és emlékezetesek a kamaszok pikáns szerelmi háromszögének, vagy egy gyerekkori sérelem terápiás feloldásának történetei. Biztos jót tett volna a filmnek, ha elkészül, mondjuk, húsz epizód és a legjobbakból áll össze a mozi, a többit pedig dvd-n, vagy tévében láthattuk volna, de így is színvonalas alkotás született, ami követendő példa a magyar filmesek számára. Dyga Zsombor kérlelhetetlen filmezni akarása és kitartása becsülendő, mint ahogy az is, hogy nem a költségvetéstől és a grémiumoktól teszi függővé az alkotóvágyát. Mivel törénetmesélő és kísérletező kedve töretlen, ha gyakrabban jut lehetőséghez, Dyga az olyannyira hiányolt midcult vonalat erősíthetné, amire nem csak a magyar filmnek, de a magyar nézőnek is óriási szüksége lenne ahhoz, hogy újra egymásra találhassanak.
Még több magazin
magazin
A KIX a felszínen egy nyers, megrázó portré Sanyiról, a budapesti fiúról, aki Mikulán Dávid (és a filmbe később csatlakozó Révész Bálint) előtt…
továbbmagazin
A négyszeres Oscar-díjas Alfonso Cuarón első streamingre készített sorozatában a film és történetmesélés eszközeivel tudatosan manipulál, hogy ezzel…
továbbFriss
Az év legjobb magyar plakátjaival és előzeteseivel érkezik az 5. Arany Blende
A kiégett magyar anya a toszkán vidéken keresi önmagát
Legjobb film és operatőr kategóriában is IDA-jelölt A boldogság ügynöke
Várja a nevezéseket a 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
Orgonán kísérik A három testőrt a Müpában
Kövessük élőben, ahogy Richolm Orsolya megtalálja a szerelmet!
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéNovember 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?
Inkubátor 9.0 – Karácsony Péter: Az utolsó vonatrablás
Inkubátor 9.0 – Dóczé Péter: Nyugalom megzavarására alkalmas
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dosszié