A rendező szerint azonban nem csak a film jelzésszerű, hanem a mi életünk és Magyarország is az. „Jelzett díszletek között élünk, mert mindent elpusztított a történelem. Nincsenek gyönyörű várkastélyaink, gyönyörű palotáink, minden romokban áll, vagy múzeumi terület. Ilyen formán ez az igen alacsony költségvetésű ifjúsági vagy háromgenerációsnak is nevezhető filmsorozat szintén jelzésszerű. Itt a hitelesség nem arról szól, hogy méregdrágán, gyönyörű díszletek között dolgozunk, hanem arról, hogy valóban azokon a helyszíneken forgatjuk a filmet, ahol Mátyás király élt, ahol megfordulhatott, ahol mindez akár megtörténhetett volna, úgy ahogy ezt az írói fantázia megírta.”
A jelmezek megtervezésekor a koncepció ugyanaz volt, a jelzésésérték. A feladat Zoób Katira hárult, aki élvezettel tett eleget a dolognak. „Az volt a cél, hogy egy olyan korszakot érzékeltessünk, ami jellemző Európára. Nem a klasszikus, nagyon magyarkodó, sok zsinóros, és megszokott magyar öltözéksor bukkan fel itt, hanem inkább valamiféle európai összefoglalás. Tanulmányoztam a kort, megnéztem rengeteg, a korral foglalkozó filmfotót, amin azt láttam, hogy fontos, hogy az ember bátran vállalja saját korát, a korszakot, amiben élünk. Nem használtam nagyon kontrasztos színeket, hiányzik az optikai fehér, a kékek, hiányoznak azok a színek, amitől nagyon újnak látszhat a ruha. Inkább tört fehéret, óaranyat, vöröset, bordót, égetett zöldet, melyek eleve hozzák az antik hatást.”
A filmforgatás még be sem fejeződött, a jelmezek utóélete máris megkezdődött. 2007-ben, a Velencei karneválon tervezik megmutatni a nagyközönségnek a ruhákat, mint a tervezőnő vízióját a reneszánsz koráról. A rendező szerint ennek az is az oka, hogy „Zoób Kati nem a történelmi hitelességre törekedett a tervezéskor, jelmezei inkább fantázia kosztümök, melyek külön-külön darabonként nem állják meg a helyüket történelmi hitelesség tekintetében, viszont egészében rendkívüli módon és töményen hozzák a kor hangulatát, stílusát, szellemét.”
Mátyás királyról kevés film készül, bár amik eddig ábrázolták alakját nagyon is meghatározóak a kialakult Mátyás képben. Hogy miért nem készült eddig róla film, annak a rendező szerint a szegénység az oka. „A legnagyobb reneszánsz uralkodónkról filmet csinálni sok milliárdos költségvetést emésztene fel. A mi célunk nem az, hogy grandiózus produkciót hozzunk létre, hanem az, hogy felhívjuk rá a figyelmet. Arra a történelmi figurára, akiről hidakat, sugárutakat kellene elnevezni és arra mennyi mítosz, legenda, kedves történet, valamint mennyi hiteles és kitalált mese fűződik Mátyáshoz, az igazságoshoz. A magyar történetírás és a történelem feltárás ugyanolyan hézagos, mint amilyenekké a romos palotáink váltak. Mi azt akarjuk bemutatni, hogy a népi emlékezetben, a meséinkben, a mítoszainkban, a szólás-mondásainkban, Benedek Elek életművében és a történelemben együttesen hogyan élt Mátyás király, akiről minthogyha megfeledkeztünk volna az elmúlt évtizedekben.”
Eddig a bölcs, érett uralkodóval, az álruhás Mátyással találkoztunk, a film azonban az éppen csak királlyá váló, a királlyá válás lélektani részével is megküzdő, kamaszról szól. A korabeli illusztrációk, ismert dombormű szerint, rá megtévesztésig hasonlító fiatalember alakítja Mátyást, aki itt, menet közben ismerkedik ezzel az egyáltalán nem könnyű mesterséggel. Eddig a színpad volt a meghatározó életében, most viszont főszerepet kapott egy történelmi, kosztümös filmben. Arról, hogy a figura mennyire áll közel hozzá, Widder Kristóf ekképp vélekedik: „az elején Mátyás még gyerek, aki a prágai fogság alatt megkeményedik, hogy aztán 16 évesen már kőkemény királyként térjen vissza Buda várába. A harmadik részben uralkodónak kell lenni, pedig ez a kemény figura egyáltalán nem én vagyok. A gyerek Mátyás sokkal közelebb áll hozzám.”
A rendező instruál, egy olyan jelenetet vesznek fel épp, ahol sokan kell egyszerre mozogjanak és beszéljenek. A főszerep most a Rozgonyi Sebestyént alakító színésznek, Hollóssi Frigyesnek jut. Feltűnik még a filmben Koncz Gábor, Tóth Ildikó, Dengyel Iván Mácsai Pál és Végvári Tamás is, Borbála szerepét pedig Lass Bea alakítja majd. Győri Márk operatőr a jelenetet próbálja, a felvételnek azonban most más a főszereplője. Egy fekete holló, a Hunyadi család jelképe. Akit történetesen Mátyásnak hívnak.
