A 13 nap remény fesztivál hétfői vetítésein személyes hangú családtörténetet (Mérei Anna: Harminckét sor), lírai filmetűdöt (Gulyás Gyula: Itt az idő), alapos oktatófilmet (Vitéz Gábor: Tükörcserepek – Magyarország 1956) és portrét (Lugossy István: Széna tér ’56 – Márton Erzsébet) egyaránt láthattunk. A művek az 56-os forradalom és szabadságharc főbb eseményei mellett a főbb helyszíneket is bejárták – a fővárosiakat (Sibalin György: Kossuth tér 1956) és a vidékieket (Vida Mihály: Szegedi ballada) egyaránt. A mustra további különlegessége, hogy versenyfesztivál, azaz november 29-én, szerda este az összesen 90 nevezett műből a versenybe jutott 31 közül kihirdetik a legjobbakat, melyek egyik nyereménye az lesz, hogy néhány száz példányban kiadják őket DVD-n.

A DVD-kiadás egyik nagy esélyese lehet Mérei Anna munkája, a Harminckét sor. A film – melynek címe arra utal, hogy a politikai elítéltek az ötvenes-hatvanas években 32 sort írhattak hozzátartozóiknak leveleikben – úgy hozza közel az 56-os eseményeket, hogy egyrészt két konkrét család történetét ismerteti meg a nézővel, másrészt a harmincas éveik elején járó unokákat szembesíti nagyszüleik, szüleik történetével. A Nagy Imre legszűkebb köréhez tartozó, a forradalmi kormány sajtófőnökeként tevékenykedő Vásárhelyi Miklós és Bali Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke (akiket a kor szokásához híven a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt ítéltek börtönbüntetésre) legközelebbi hozzátartozóik által elmesélt párhuzamos életrajzából nemcsak a szikár tények derülnek ki, hanem személyes apróságok, intimitások is – amitől a film még azok érdeklődését is képes felkelteni, akik nem fogékonyak a történelmi eseményekre.

A budapestinél korábban zajló szegedi események
Szegedi ballada 
Ettől egészen eltérő az Itt az idő hozzáállása. Gulyás Gyula filmetűdje archív fotók segítségével kelt impressziókat. Az alkotó a forradalom jellegzetes (jelmondatok, vonuló tömeg) és speciális képeit (a Petőfi-szobor előtt szavaló Sinkovits) felhasználva hoz létre valami újat úgy, hogy a tömegben mindig az egyént, a jellegzetesben mindig a különöst keresi. Forgatja, mozgatja, újraértelmezi a képeket, rájuk közelít, vagy éppen távolodik tőlük, így nyer új értelmet a sok ismerős látvány.

Ennél hagyományosabb eljárással készült a Szegedi ballada, amely a budapestinél is korábban lezajló szegedi eseményeket eleveníti fel az egykori résztvevők segítségével. Habár a visszaemlékezések időnként kicsit szárazra sikerültek, a film nagyon jól van vágva: a megszólalók néha egymástól veszik át a szót, olyan hatást keltve, mintha befejeznék egymás mondatait. Nagyon hasonló a Kossuth tér 1956, amely szintén egy fontos forradalmi helyszínnek és az ott történt október 25-i véres csütörtöknek állít emléket. Emblematikus forradalmi színhely kerül elő Széna tér ’56 – Márton Erzsébet című filmben is, ám itt a Széna tér apropóján egy talpig becsületes forradalmárnő, a legendás Szabó bácsi köréhez tartozó Márton Erzsébet alakját és rajta keresztül az 56-osok vallatása során alkalmazott iszonyatos, megdöbbentő kínzásokat ismerhetjük meg. A részek helyett az egészre koncentrál a Tükörcserepek, amely a teljesség igényével próbálja átadni a forradalom történéseit az előzményektől, 1953-tól és Sztálin halálától kezdve egészen a forradalom utolsó napjaiig, kitekintést nyújtva a külpolitikai eseményekre is.

A részek helyett az egészre koncentrál 
Tükörcserepek
A versenyfilmek mellett levetítenek olyan klasszikus 56-os dokumentumfilmeket is, mint a Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia által készített Recsk és a Faludy György, költő, továbbá Ember Judit művei. Szintén az információs programban mutatják be az Amit a BBC látott című filmet, amely egyben a fesztivál nyitó díszelőadása volt. Charles Wheeler, a BBC munkatársa 1956. október 28. és 31. között forgatott Magyarországon, főleg a nyugati vidéken: a határon, Sopronban, Győrben, és még a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak hozzátartozóit is megszólaltatta – méghozzá angolul (!). A Mérei Anna rendezte műben szó esik a projekt tragikus utóéletéről is: mire a brit filmesek végeztek a forgatott anyag vágásával, Magyarországra november 4-én bevonultak a szovjet csapatok.

A mustra műveit szerencsére többször is levetítik a Puskin moziban, így a Harminckét sor-t és a Kossuth tér 1956-ot november 28-án, kedden 14.15-kor, a Szegedi balladá-t és a Széna tér ’56-ot pontban délben, az Itt az idő-t és a Tükörcserepek-et 16.10-kor, az Amit a BBC látott című alkotást 18.45-kor még megnézhetjük.

Áttekintve a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete és a Filmkör szervezte fesztivál értékes és sokszínű programját, egyetérthetünk a 13 nap remény védnökével, Sólyom László köztársasági elnökkel, aki megnyitó beszédében a filmekhez nem jó szórakozást, hanem nagyon sok tanulságot kívánt.