Menekültből lett angyal: Mundruczó Kornél versenyfilmje Cannes-ban

A 70. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott alkotás első képein a vidéki menekülttábor mellett egy valószerűtlenül izgalmas Budapesttel találkozunk, és a grúz főszereplővel, Merab Ninidzével, akit Mundruczó Kornél ifjabb Alekszej Germán filmjeiben ismert meg, és már régóta szeretett volna vele dolgozni. A Fehér istenben ennek még nem jött el az ideje, a Jupiter holdjában viszont már igen, Bálint András magyar hangjával. Az általa játszott főszereplő orvos, doktor Stern, akinek időnként meggyűlik a baja az alkohollal, egy műtéti beavatkozás során elkövetett műhiba következtében csak egy menekülttáborban kap munkát, miközben egy polgári per árnyéka lóg a feje fölött, és rendezni szeretné az életét barátnőjével is, aki nővér a kórházban, ahol dolgozott. Mindehhez azonban pénz kell, és ő a legegyszerűbb megoldást választja: jó pénzért menekülteket tüntet el és szabadítja ki őket a menekülttáborból. De a nyomában folyton ott jár Sápi László nyomozó (Cserhalmi György nagyszerű alakítása), és ebben a totális káoszban figyel fel  az orvos a gravitációra fittyet hányó repülő emberre, az angyal-menekültre, akire először szimpla bevételi forrásként tekint, de az angyali szír fiúnak idővel ő sem tud ellenállni. A csoda előhozza belőle az empátiát, a jó embert, és felveszi a harcot az őt és a menekülteket üldöző nyomozóval. A határátkelés során elvesztett apját kereső fiút a frissen végzett magyar színész, Jéger Zsombor játssza, rabul ejtően.

Merab Ninidze és Jéger Zsombor / Forrás: Intercom

Mundruczó filmje, melynek a forgatókönyvét felesége, Wéber Kata írta, többrétegű, verzatil alkotás. A menekült-vonal a rendező bevallása szerint eredetileg nem volt benne az alapsztoriban, amely tíz éven át készült, de a két évvel ezelőtti krízis után nem hagyhatta ki belőle. Winterreise című színházi operadarabja előtanulmánynak tekinthető a Jupiterhez: már ott tetten érhető, mennyire foglalkoztatja Mundruczót a menekült kérdés. Ebben a közegben meséli el Stern doktor tragédiáját, vizsgálja az egyéni és a társadalmi megváltás lehetőségeit, és egyben konkrét helyzetjelentést ad a mostani állapotokról. Noha a film bizton számíthat bármelyik európai art hálózat értő közönségére, bizonyos elemek kizárólag a magyar nézőkhöz szólnak, például az “Üzenjünk Brüsszelnek” óriásplakátok, melyek a kemény menekülttábori jelenetek fényében még erősebb hangsúlyt kapnak. Ezek a motívumok egy fantasztikus szekvenciában érnek össze annak, aki tudja, hogy mi zajlik nálunk.

Ami megítélésem szerint nem sikerült kielégítően Mundruczónak, az a műfajok keverése. Dráma és krimi, tragédia, sci-fi és thriller - minden elem adott, de a zsánerek elegye kissé nehézkessé teszi a történetvezetést. Ismerünk jó, crossover művészfilmeket, emlékezetes hibrid alkotásokat, de a Jupiter holdjában a többműfajiságnak ennél komolyabb szerepet szántak az alkotók, ami viszont nem mindig működik.

Forrás: Intercom

A külföldi kritikusok a magyar veresenyfilmet gyengébben értékelték a várakozásnál: volt, aki rossznak tartotta, mások a Birdman koppintásának tekintették, többen három csillagot adtak rá az ötből. Viszont a gálavetítéseken nagyon jól szerepelt a Jupiter, ami talán annak is köszönhető, hogy eddig ez Mundruczó legemberibb és legszerethetőbb filmje, olyan, amivel sokan tudnak azonosulni. Megértéssel fordul a menekültekhez és hirdeti, hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, a megbocsátáshoz és a megváltáshoz.

A filmet június elejétől vetítik a magyar mozik, és az biztos, hogy napjaink politikai diskurzusában a Jupiter holdja komoly állásfoglalás lesz - Európa mellett.