Lehallgatás (R.:Korcsmáros András)
Egy pesti kocsmában az éjszaka közepén két ember találkozik, akik régen osztálytársak voltak. Az egyik egy technikus, aki lehallgatott egy megvesztegetést, és eladná a felvételt. A másik egy bérgyilkos, akit felbéreltek, hogy ölje meg a technikust, és szerezze meg a felvételt. Talán a legfurább módja, hogy két régi osztálytársat összesodorjon a szél. Korcsmáros András 15 perces bűnügyi thrillere végig feszes volt, érdekes és a néző azért szurkolt, mindkét férfi valahogyan maradjon életben. A fekete- fehér kép alaposan hozzásegített a film nyomott hangulatához, melyet olykor-olykor feldobott néhány könnyed vicc, jól eltalált poén. Zseniális hangvilág, kiváló színészi játék és részletesen kidolgozott dramaturgia jellemezte a film egészét, mely végig pörög a szép képnek és a vágásnak köszönhetően.
Lehallgatás
A Szabadság kézikönyve (R.: Vörös Zétény)
Egy srác élete különös fordulatot vesz, amikor ugyanaznap délután veszik össze barátnőjével és a fél pár zoknijával is. Már az első pillanatban elkapja a nézőt Vörös Zétény kisfilmje, amikor is főhősünk kis műhelyében éppen élete találmányán dolgozik, egy vakarón. A mesefilm- szerű fényképezése kiválóan működik, és teljes mértékben megadja a film alap hangulatát. Utána már kevéssé stilizált és rajzfilmes a kép, azonban a mesei, csodás vonulatot végig tartja a film. Mind a főhős jelleme, a barátnő, a rakoncátlan, pimasz zoknik tökéletesen illeszkednek a képbe, amely egy önálló, magában megálló világot hoz létre a vásznon. Bájos és szórakoztató, kiválóan fényképezett. A film kompaktságából nem lóg ki egyetlen elem sem, a színészek, a digitális effektek, a vicces monológok és a bájos szerelmi szál egymással kéz a kézben járnak. Olyan aranyos volt az egész, hogy a közönség odáig volt érte.
A Szabadság kézikönyve
Halandzsa (R.: Jancsó Dániel Tamás)
A nyomda dolgozóinak a végrendeletben taglalt összes tétellel el kell számolnia az új örökös érkezéséig. A lista alján az egyik sehol se található. Senki se hallott róla, nem tudni, hogy néz ki és csak egy darab van belőle az egész épületben. Egy kis fekete kutya segíti őket a probléma megoldásában. Egy rejtélyes ereklye és egy stílusos, szellemes film története. Jancsó Dániel Tamás alkotását ezen fogalmak jellemzik leginkább. Az ódon, szép házban kalandozó kamera és a világos terek, no meg a hagyományos könyvnyomtatás alapjában véve adtak valami stílusos bájt a filmnek. A karakterek, a színészek és a helyzetek komikumai miatt végig pörög a film és nagyon élvezetes marad. A zene és a forgatási helyszín pedig csempészett bele valami egyedien klasszikus szépséget a képkockák közé.
Halandzsa
Felhívom az Annát (R.: Fábián Zsolt)
Egy házibuliban romantikázó Márk és Zsófi együttlétét egy nem várt esemény szakítja félbe. A fiú kutyája kieszi barátnője táskájából a lány antidepresszáns gyógyszerét. A pár nekivág az éjszakának, hogy megmentsék a kutya életét, azonban nem várt akadályba ütköznek. Márk végső elkeseredésében felhívja volt barátnőjét, Annát. Rendkívül egyszerű alapszituáció, melyet félbeszakít egy nem annyira szokványos probléma. Már a kutya túladagolásában is van valami tragikomikus, amely a film egészét végig jellemezte. Anna új, belga barátja zseniális karakter, ahogyan kicsit túlzottan is, de ellenpontozza Márkot és új barátnőjét, Zsófit. Már mindenki tudhatja, hogyan készül a rost nélküli, szűrt narancslé, aki pedig nem tudná, azzal nagyon szívesen megosztja bármikor Zsófi új, gazdag, belga barátja. Fábián Zsolt filmje elkapott valamit a hétköznapok esetlenségéből és a különös emberi kapcsolatok mivoltából, mindennek pedig adott egy nagyon erős, populáris zenei aláfestést, ami miatt nagyon jó szórakozást nyújt a film.
Szerető anya (R.: Laczkó Dóra)
Anyja és lánya. Két orvos. Mia életének egy újabb állomásához érkezett. Anyjához hasonlóan ő is elvégezte az orvosit, és rezidens éveit egy külföldi klinikán kezdené el. Az anyai szeretet most nem a támogatásban és törődésben mutatkozik meg. Talán már mindenki találkozott azzal a két problémával, amely a fő konfliktusokat képezik Laczkó Dóra filmjében. Túlzottan szerető, féltő, gondoskodó anya kontra függetlenségre, önállóságra vágyó lánya. Valamint az emigráció kérdése. A néző egyik oldallal sem tud pontosan azonosulni, hiszen kinek az oldalára is kéne álljon? A kis térben felvett jelenetek, a kézikamera és a fix gépállás váltakozása kiválóan megjelenítette ezt a kettősséget és a rendező nem engedte a nézőt egyik karakteréhez sem közelebb. Egy ilyen szituációban talán nincs is jó döntés, csak kompromisszum lehetséges anya és lánya között, ami viszont egy nagy veszekedés árán születik meg a film végén. Fájó szívvel búcsúzunk.
Szerető anya
Beszélj! (R.:Bocz Bálint)
Egy drogkereskedelemmel foglalkozó csoport elosztó épületében rejtélyes leszámolás történik, a kábítószert felgyújtják. A banda helyszínre érkező megoldó emberei csak egyetlen túlélőt találnak életben. A menedékbe cipelt társuk azonban nem beszél. Bocz Bálint akció thrillere egy zseniálisan megválasztott karaktertulajdonság miatt választotta a főhős narrációját: néma. Vizuálisa egy lenyűgöző élményt adott a nézőnek a bűnbarlang, ami tökéletesen passzolt a film egész, elemelt világához. A fő kérdések: vajon ki gyújthatta fel a drogot és ki végzett az emberekkel és miért hagyták a néma fiút életben? Az utómunkálatok olyan profi képi és hangi világot adtak a film egészének, mellyel nagyon ritkán találkozni diplomafilmek esetében. Látszott, hogy az alkotó pontosan tudja, mit hogyan is akar. A drog sztori csattanója és a végső lezárás kellemes meglepetésként éri a nézőt, miközben észre sem vette, hogy 18 perce nézi a filmet, hiszen szívesen látná a folytatást is.
Beszélj!
A báb (R.: Bendó Zsuzsanna - Batka Máté)
Az apa bábszínész, az anya épp most viszi közös gyermeküket Bécsbe, új párjához. A bábelőadás napján találkozik apa és fia utoljára. A búcsú nem úgy alakul, ahogy elképzelték. Elkésnek az előadásról és a második felvonást sem tudják már megvárni. Az apának így kell visszatérnie a színpadra, míg ők a hajóhoz igyekeznek. Bendó Zsuzsanna és Batka Máté filmje annyira bájosan és szinte gyermeki szemmel mutatja be egy ilyen súlyos és meghatározó esemény lejátszódását. Egyértelmű, hogy a kisgyerek nagyon szereti az apukáját és sokkal inkább ülne naphosszat kalózos bábelőadásain, mint mostohaapjával valami puccos étteremben. Az emberi kapcsolatok érzékenységének és finomságának olyan élethű megjelenítését láthatta néző a vásznon, amelyre csak ritkán van példa. Egyértelmű, hogy a kalóz papának szurkol mindenki, nem pedig a gazdag, semmitmondó, osztrák férfinak. Nagyon érzékletes volt, ahogyan a film a kalóz bábfigura kalandjaival mutatta be a kisfiú lelki kalandjait és utazásait. Az elveszett kincs végül a legjobb kezekbe került.
Sightseeing (R.:Borbás David)
Brunó, a pitiáner bűnöző és Dunja, az illegális bevándorló közös útja Bécs felé. Taxival, biciklivel és egy Trabanttal. Már az alapszituáció is vicces. Borbás Dávid egy taxilopással indítja a filmet, amit egy szerencsétlen félreértés követ. A félreértések és a rossz kommunikáció pedig a mozgatórugói a film történetének. Beszáll hozzá egy illegális bevándorló. Brunó a pénz csábítására megenyhül. A 30 perces film tele van olyan apró és nagyobb gegekkel, amik miatt pörög az egész. Már csak az is mennyire komikus, hogy Brúnó, piti bűnöző aki alig, alig érteti meg magát angolul az ukrán Dunjával. Gyönyörű képi világ, ízléses poénnok, ötletes történet és egy különös barátság, amik leginkább jellemzik az alkotást. Road movie lévén a főszereplők sok akadályba és megoldásra váró helyzetbe bukkannak, ahol hol Brunó józan eszével, hol pedig Dunja kifinomultabb megoldásaihoz folyamodnak. A film külön érdekessége, hogy lágyan reflektál az illegális bevándorlás kérdésére és az ukrajnai eseményekre.
Sightseeing
Gond(n)ok (R.: Csörköl Zsolt)
A bérházból rejtélyes módon eltűnik az egyik lakó, amire a Colombo megszállott gondnok bácsi felfigyel, és gyilkosságra gyanakodva, élete monotonitását megtörve, magánnyomozásba kezd a házban. „ A gyilkosság rossz hatással lehet az egészségre.” Nos, Colombo idézete megcáfolhatatlan, azonban a túl sok krimi nézése is rossz hatással lehet az egészségre. Ki gondolta volna? A gondnok bácsi unalmas életének lökést adó esemény egy olyan egyedi, krimi- noir gépezetet indított be a filmben, ami lenyűgözte a nézőket. Valami zseniálisak voltak a váltások a noir ,,nyomozó” gondnok és a valódi gondnok között. A képek szépen át voltak úsztatva, finom volt a vágás és a kameramozgások valami elképesztően kifinomultak voltak. A fokozás elve, a különböző gyanúsítottak esetében nagyon jól működik dramaturgiailag és a megoldás ugyan végig ott van a levegőben, azonban mégis felszabadul a néző a komoly gyilkosság súlya alól, ugyanakkor sajnálja a magányos gondnokot a kellemetlen szituáció miatt.
Gond(n)ok
Éjjeli utazó (R.:Becskei Gábor)
A film Vágó Istvánt követi, aki riportot készít egy teleportgépet kifejlesztő tudóssal. Vágó István kétkedik és a tudomány tanait vallja, a felfedezés azonban úgy tűnik, felülmúlja az eddig ismert tényeket és törvényeket. Becskei Gábor volt az egyetlen a MozgóképEst válogatott filmjeinek rendezői közül, aki a fikciós dokumentumfilm stílust, vagy áldokumentarista stílust választotta. Egy fiktív, tudományos TV műsor házigazdája Vágó István, a mindenki által jól ismert tévés személy, a tét pedig, hogy műsorukban be tudják-e mutatni a csodálatos új találmányt, működés közben és lesz-e országos szenzáció. Vágó volt a film során az egyetlen szkeptikus, az ő kétkedése adott egy rendkívül erős, humoros vonulatot a filmnek. Az áldokumentarista stílus pedig szépen, következetesen és hiba nélkül működik végig. Semmi olyan észrevétele nem lehet a nézőnek a film megnézése után, ami esetleg kizökkentette volna a folytonosságból. Tudatos részletességgel, finom aprólékossággal kidolgozott, lágy humorral fűszerezett munka.
Éjjeli utazó
Tabula Rasa (R.: Csoma Sándor)
Erdély, 1990. Emma és Ábel közt szerelem szövődik. A szülők múltjában azonban sötét titok lappang. A nézőt ott megnyerte Csoma Sándor filmje, hogy Emma egy csodaszép, kék szemű, rendkívül fotogén kislány. Az első pillanatokban eldől, neki szurkol a néző, akármi is legyen. A történet gazdagsága, mélysége és a szem elé tárulkozó természetesen gyönyörű képi világ valami páratlan élményt nyújt. Az információk finom adagolása, Ábel és Emma kapcsolata, a barátáguk vagy talán az első gyermeki szerelem, finom, mély és érzéki munka. A két gyerek családi háttere között húzódó ellentét, az erdélyi magyarok világának hiteles képe, a történelmi múltra és sebekre reflektáló elemek tökéletes összhangja elemi erőkkel hatnak.
A zenei és hangi világ is valami teljesen egyedi és új élményt nyújtanak. A páratlan szépségű tájat a digitálisan rögzített képek valami csodálatos, mesebeli helyként jelenítik meg. Mintha nem is létezne… Pedig nagyon is létezik. A film nem vállal magára túl sokat, nem kíván örök igazságokat és tanulságokat bemutatni, egyszerűen hoz egy történetet, ami konfliktusaiból adódóan megmondja a nézőnek, milyen is a barátság, az őszinteség és a becsület.
Tabula Rasa
Az, az egy gyerek (R.: Makkos Zsófia – Molnár Péter Miklós)
Gábor magához veszi súlyosan beteg édesanyját, majd amikor visszatér a néni régi lakásába, talál a mamáról egy furcsa fotót. Mivel édesanyjától nem kap választ a kérdéseire, kutatni kezd a kép után. A nyomok Romániába vezetnek, és Gábor egy szörnyű titkot tár fel. Már az első jelenetet megnézve elkezd motoszkálni valami igazán tragikus végkifejlett a néző agyában, aminek egyértelműen köze lesz anya- gyermek kapcsolathoz. A továbbiakban pedig egyre inkább izgatóvá válik, ki is lehet, Az, az egy gyerek, mi is az ő pontos története. Makkos Zsófia és Molnár Péter Miklós drámáját csodálatos képi és hangi világ ötvözi, ezek nyomán jutunk el Romániába, ahol is megtudhatjuk az igazságot. Szívbemarkoló történet egy anyáról, egy fiúról és egy titokról. A kiváló színészi játék és a párbeszédek egyszerűen lebilincselőek és csak úgy dolgoztatják a nézői agyat, mi is bújhat meg a háttérben. Az igazság keserédes. Valami eszméletlen érzékkel jeleníti meg a valóságot, a dolgok sokdimenziósságát, a döntéshelyzetek és a nehéz életszituációk milyenségét.
