A szombati, műfaját tekintve baráti beszélgetést Geréb Anna filmtörténész, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa vezette, és még harcostársainál is lehetetlenebb feladat jutott neki: a csütörtökön és a pénteken vetített kis- és nagyjátékfilmekről kellett volna - moderátorként, vitavezetőként, interjúkészítőként - az alkotókkal, szakmabeliekkel és a közönség soraiban helyet foglaló "érdeklődökkel" elbeszélgetnie.

Helyzetét jelentősen megkönnyítette, hogy összesen négy film alkotói jelentek meg a vetítőteremben. Örömteli, hogy többségük fiatal filmes volt.

Az Ébrenjárók esetében, amely két testvér, a Simó-tanítvány Miklauzic Bence és a film operatőre, Miklauzic Márton diplomafilmje, a rendezőn és a forgatókönyvírón, Maruszki Balázson kívül megjelent Márkó Eszter, a film női főszereplője, továbbá felfedeztem a később érkező László Péter színészt is.

Maruszki Balázs elmondta, a rendező két éve kereste meg őt nyolcoldalas szinopszisával. A számos dramaturgiai problémát felvető, három szálon futó történet megalkotását némiképp egyszerűsítette, hogy színészekben tudtak gondolkozni. Miklauzic Bence szerint mindössze egy év alatt állt össze a 93 millió forintos költségvetésű film, amelyben, bár nem tervezték lángoló helikopterek szálldosását a Körút felett, mégis kevesebb az olyan éjszakai forgatáson készített kép, mint amilyeneket szerették volna.

Miklauzic Bence beszélgetőtársa kérdésére megerősítette, csapata megpróbál a jövőben is együtt dolgozni, bár, mint Maruszki Balázs megjegyezte, a forgatókönyvírás "nőies" szakma, a forgatókönyvíró pedig maga a "menyasszony", aki várja, hogy a rendező kezdeményezzen.

A rövidfilmesek közül, a maroknyi jelenlévő nagy örömére, a Kálmánchelyi-Stefanovics-Végh hármasfogat oszlopos tagja, Végh Zsolt képviselte a Legkisebb film a legnagyobb magyarról című produkciót. A forgatókönyvíró, rendező, színész elmondta, filmjük "hirtelen jött ötlet", nagy kaland, amelybe - némi képzavarral élve - fejest ugrottak. Munkájuk hatvan-nyolcvan százaléka, az eddigiektől eltérően, improvizációna alapul. Scherer Péter monológjainak csupán a fordulatait írták le, a Széchenyit alakító Mucsi Zoltánnak még azt sem.

A Legkisebb film... ötletét a Hídember forgatása és tervezett nagyjátékfilmjük meghiúsulása adta. Hallották, miközben ők filmjük megvalósítása érdekében elszántan küzdenek az elsősorban gazdasági jellegű elemekkel, Bereményi filmjéhez fenékdublőrt keresnek. Jelentkeztek is lelkesen, de addigra már megtalálták a legmegfelelőbbet. A film "vetíthetőségéről" úgy nyilatkozott, valószínűnek tartja, hogy mostanában nem adja le a királyi egyes, de bármilyen provokatív is a munkájuk, "olyan snassz lett volna azt mondani, hogy nem csináljuk meg".

Végh Zsolt befejezésül elmondta, majdani nagyjátékfilmjük arról az ózdi színjátszókör-vezetőről szól, aki arról híresült el, hogy Sztanyiszlavszkij-módszert hirdetve lelkesen fojtogatta kezdetben gyanútlan növendékeit. Filmjükben Mucsi Zoltán alakítaná a színház megszállottját, aki a Micimackót kívánja majd színpadra állítani.

Az ifjúság megnyugtat (egyik) rendezőjét, Csáki Lászlót kifejezetten rokonszenvessé tette, hogy könnyen megbarátkozott a gondolattal, filmjét a jelenlévők közül senki sem látta - beleértve az egyik alkotásról a másikra rohangáló Geréb Annát is. Pedig Csáki és alkotótársa, Bánóczki Tibor munkája ún. "kevert" technikával készült első játékfilm, melyben a natúr képet ötvözik az animációval.

A festészettel és printek készítésével is foglalkozó Csáki és Bánóczki nem tanultak klasszikus filmkészítést. Csáki szerint, noha a film elkészítése során "voltak gondok, megalkuvás, minden ilyesmi", végül is erősen behatárolt lehetőségeikhez képest látványos filmet készítettek.

Minden bizonnyal érdekes beszélgetésre kerülhetett volna sor, ha a vitára ellátogat Jankovics Marcell, vagy valamelyik alkotótársa.

Utolsó "fellépőként" lépett a színre Sulyok Kálmán, A kisbéri mecénás - Kossuth külügyminisztere - rendezője, forgatókönyvírója. A gróf Battyhány Kázmérról szóló, videóra forgatott alkotás az egyetlen, vidéken, az Oroszlányi Televízióban készült film a Szemlén. A közel másfél órás történelmi nagyjátékfilm költségvetése olyan szerény, hogy alkotója nem is bocsátkozott konkrét részletekbe. "Kizárólag hazafiságból " dolgoztak benne az alkotók. Sulyok Kálmán, aki megyei újságíró, jelenleg egy bábolnai üzemi lapnál dolgozik, nem remélte, hogy filmje bejut a játékfilmes programba. Mindazonáltal van filmes gyakorlata: régebben a BBS-ben is dolgozott, többek között Gazdag Gyula dramaturgjaként is működött a filmszakmában. A kisbéri mecénás érdekessége, hogy a forgatókönyv Sulyok Kálmán a tatabányai Jászai Színházban bemutatott drámájára épül.

A vitán való részvételét jelezte még Koltai Róbert színművész. A Csocsó rendezője, színházi elfoglaltsága miatt, délután két órakor tudott volna a helyszínre érkezni. Noha abbéli kérésének, hogy várjunk rá türelemmel, nem tudtunk eleget tenni, őszinte köszönettel vesszük tudomásul, hogy jelenlétével megtisztelt volna minket.