filmhu:Miért jó mixelni?

Lepe: Ez a mi korunk sajátja, korunk mániája. A zenében ugyanis túl vagyunk már mindenen, még a retró korszak is lassan a végéhez ér. Nem igazán tudja senki, milyen irányba fordul a jövőben a könnyűzene, ezért hát túl a nosztalgián, valami új megszületése előtt „kotyvasztunk”. De azért ebből a „kotyvasztásból”, mixelésből is nagyon értékes és érdekes dolgok kerülnek elő néha, ki tudja, talán ez vezet el majd valami újhoz.

filmhu: Ami az együttes felépítését illeti, valójában a Balkan Fanatik is egy mix. Hogyan alakult meg a zenekar?

Lepe: Ketten alakítottuk a zenekart 2002-ben. Jorgosz (Yorgosz Tzortzoglou), az egykori Kolinda, Gépfolklór és Barbaro zenésze már a ’70-es évektől kezdve folyamatosan népzenei ihletettségű muzsikákkal foglalkozik. A táncházból kikerülve a rock és a népzene vegyítésével próbálta meg a népzenét minél szélesebb körben elterjeszteni. Én is zenészként kezdtem egy vidéki együttesben, a Kortársakban, majd 1993-tól Ákossal zenéltem együtt. 1994-ben kerültem a Tom-Tom stúdióba hangmérnökként, s emiatt aztán mindenféle zenei téren tevékenykedem, az Uzgin Üvertől a Fekete Vonaton át az Unisexig. Nem tagadom, az ízlésem is széles palettán mozog. A csapat tagja még Herczku Ági, kétszeres Emerton-díjas népdalénekes, Fibula, a Rémember zenésze és Mc Jammin’ énekes-rapper is, aki táncosként lett ismert itthon és külföldön. Hát igen, az együttes is egy nagy mix.

Jorgosz nagy benyomást tett rám. Korábban engem nem nagyon foglalkoztatott a népzene, de azt hiszem a gyökereink hatással vannak ránk, nem lehet őket kikerülni. Ezért szeretnék én is társaimmal egy kelet-európai eredetű, de internacionális hangzású zenét csinálni. A rap azért angol nyelvű a számainkban, hogy a zene kompatibilis legyen. Nem tudom, mennyire működik, mi most ezt próbáljuk ki. Jók a visszajelzések is: ahhoz képest, hogy tavaly tavasszal debütáltunk a Fuckmen című lemezzel, különböző internetes listákon már most jó helyen szerepelünk, vidékre is hívnak bennünket, sőt, a Csináld, csináld, jól csináld című szám már egy francia válogatásalbumon is szerepel.

filmhu: A zenéteknek tehát a mixelés a lényege. Hogyan jutottatok el ide?

Lepe: A Deep Forest és az Anima Sound System az úgynevezett world music hullámát lovagolták meg, s lettek sikeresek a népzene ötvözésével. Míg az Anima az undergroundból indult, a Balkan Fanatik sosem akart az lenni. Minket az érdekelt, hogy napjaink elektronikus zenéjébe hogyan lehet a leghomogénebben, legszervesebben beleilleszteni a népzenei elemeket. Azt hiszem a Nox alkotói hasonlóan gondolkodnak, de szerintem zenéjükben az elektronikáról „leugrik” a népiség. Kétségtelen, mi is kicsit eklektikusak lettünk. Minden számunk egy-egy próbálkozás a népzene oldaláról a könnyűzenében - elektro-etno, vagy valami ilyesmi. Ez a zene a fiataloknak szól, bár én is meg vagyok zavarodva, mert koncertjeinken sok az idősebb ember is. Eddigi legszebb méltatásunk is egy, a hatvanasokhoz tartozó „rajongónktól” származik. Ő úgy gondolja, ha kiforrja magát ez a dolog, akkor olyan hatással lehet a magyar könnyűzenére, mint annak idején az Illés zenekar. Ez hatalmas bók, nagyon jól esett, de őszintén szólva nem tudom, hová fogunk eljutni a zenénkben.

filmhu: A filmet ismerve, úgy néz ki, mintha az „Elment az én rózsám” című számot direkt a Mixhez írtátok volna. Aztán megnéztem a borítót, s kiderült, mégsem. Hogyan került a Balkan Fanatik a filmbe?

Lepe: Elég furcsa és sorsszerű találkozás volt ez. Zach LeBeau, a film zenei szerkesztője hozott minket össze a film alkotóival. Mi akkor még javában lemezünk felvételével voltunk elfoglalva, s mutogattuk az anyagot, többek között neki is. Aztán behívtak minket a vágószobába, s mi teljesen le voltunk döbbenve, mennyire összepasszol a film és a zene. Az idős néni ott ül a buszmegállóban a főhőssel, unokájával, s a múltról beszél, arról, miért haragszik rá fia, miért utazott el Amerikába, s közben szól az „Elment az én rózsám”: kísérteties. De mégsem a filmre írtuk a zenét.

filmhu: Hogyan képzelitek a folytatást?

Lepe: Korábban is készítettem zenét olyan filmekhez, amelyek kevesebb publicitást kaptak, és továbbra is szeretnék filmekben közreműködni. Remélem, a Mix nagyobb lehetőséget nyújt erre. Most készítettünk egy klipet, rádiójátszási lehetőséget is kaptunk. Szervezzük a nyári fesztiválfellépéseket, valamint a fővárosi klubfellépéseket.

filmhu: Ha jól tudom, te vagy a Megasztár sound supervisora. A Megasztárról már most legendák születnek, sokan úgy tekintenek rá mint mérföldkőre a kereskedelmi televíziózásban. Te hogy látod ezt, illetve szerinted lesz-e hatása a magyar könnyűzenére?

Lepe: A műsorkészítők kifejezett szándéka volt, hogy magasra tegyék a lécet, ami azt hiszem, sikerült is. A Megasztár óriási hatással van a közéletre, sokat beszélnek róla az emberek, olyanok is, akiket korábban nem érdekeltek az ilyen típusú műsorok. A gyerekek nagyon tehetségesek, de az igazi sztárhoz más is kell, mint énektudás; karizmatikusnak, jó előadónak kell lenniük, üzenetet kell közvetíteniük. Ismerve a magyar könnyűzene-ipart, szkeptikus vagyok, de remélem, azért valami talán megmozdul ennek hatására a könnyűzenében. Nagyon jó lenne, ha ilyen énekeseink lennének.