Potyondi Rita Linda: A Cirko Film – Másképp Alapítványnál már régen tervezi a Cirko–retro elindítását, amelyben már bemutatott, vagy még be nem mutatott régi fontos művészfilmek újraforgalmazására kerül sor. Közöttük van az első Lars Von Trier-trilógia, Kusturica Cigányok ideje című alkotása, amely decemberben érkezik, és tervezzük az Aranypolgár bemutatását is. Az alapítvány munkatársai nagy tisztelői a dán filmrendezőnek, Lars von Triernek, aki többek között a Dogma 95 mozgalom elindítója. Ennek kapcsán országos retrospektív sorozatot szeretnénk indítani, amelyen levetítik a Trier eddigi filmjeit, beleértve a Birodalmat is, amely majdnem kilenc óra hosszúságú és eddig egyszer volt látható moziban, a Titanic filmfesztiválon, valamint a televízióban. A sorozat állomásai Budapest (Cirko – Gejzír, Művész mozi) mellett Szeged (Belvárosi), Győr (Hrabal), Székesfehérvár (Barátság), Miskolc (Kossuth), Pécs (Apolló), Békéscsaba (Center), Nyíregyháza (Krúdy) és Debrecen (Apolló). A Lars Von Trier-vetítések október 5-én, az Európa című film bemutatójával Budapesten valamint Szegeden elkezdődtek.
filmhu: A tisztelet mellett mi volt még az oka, hogy éppen Lars Von Trier-alkotásokat mutattok be?
Birodalom - az igazi nagy dobás
P. R. L.: Az első filmjét is mi forgalmaztuk, annak idején A bűn mélysége címmel, és annak már lejárt a forgalmazási joga. Úgy gondoltuk, mivel ez a film az Európa-trilógia első darabja, és nemcsak a film, hanem a trilógia is jelentős, mindenképpen vissza akartuk vásárolni A bűn lélektanát, és megvettük a másik két filmet is, a Járványt és az Európát is. Lars von Trier első három játékfilmje jóval szorosabb trilógiát alkot, mint a későbbi művei. Ezek közül a filmek közül csak kettő jutott el korábban mozikba (A bűn lélektana, Európa), a harmadik (Járvány) pedig tévében volt látható. Mivel a mozi-jogok is régen lejártak már, a mai közönség az elmúlt években nem láthatta ezeket az alapműveket, amelyeket mostantól folyamatosan műsoron tartunk. Az első három alapfilm kapcsán pedig igyekeztünk megszerezni a Trier összes többi filmjét, és azokat a retrospektívben bemutatni (Birodalom I-IV., Hullámtörés – 1996, Idióták – 1998, Táncos a sötétben – 2000, Öt akadály – 2003, Dogville – 2003, Mandarlay 2005 – szerk.). Az Idióták, a Táncos a sötétben, a Dogville és a Manderlay című alkotásoknak még megvan a vetítési joga Magyarországon, így ezeket elvétve még lehet moziban látni. Viszont a Hullámtörés, és ami igazi nagy dobásnak számít, a Birodalom, már nem vetíthető nálunk. Ezek jogait most a sorozat idejére visszavásároltuk, és utána megint nem lehet őket látni.
A Birodalom kórház-sorozat meglehetősen speciális, hiszen összesen kilenc órás, ezért kettészedtük, majdnem ötórás blokkokra mindegyik blokkban lesz egy-egy szünet, és összesen három alaklommal látható a retrospektívben. A Birodalomra vagyunk a leginkább kíváncsiak, az előzetes érdeklődés azt mutatja, hogy rengetegen szeretnék látni, hiszen annak idején sokan csak másolt videókazettán nézhették meg, és igyekeztek megszerezni az éppen hiányzó részt.
Trierről azt érdemes tudni, hogy trilógiákban gondolkodik, az első volt az említett Európa-trilógia, aztán következett az Aranyszív, és most is benne van egy trilógia készítésében, aminek Amerika a címe. Ebbe a Dogville, a Manderlay és a most készülő Wasington, tartozik. A Birodalom is trilógiának indult, ugyan a rendező nem nyilatkozott ezzel kapcsolatban, de feltételezhető, hogy nem fog elkészülni a harmadik négy rész, mert mind a három főszereplő meghalt már.
filmhu: Próbáltatok Trierrel kapcsolatba lépni?
Időnként előbújik
P. R. L.: Igen próbáltunk egy telefoninterjút összehozni, de úgy tűnik, ez lehetetlen. Trier mindig is nagyon furcsa karakter volt, nem ül repülőgépre, semmiféle PR-t nem folytat, teljesen elvonul a világ elől, és most már soha többet egyetlen filmfesztiválra sem akar elmenni. Nemrég kiadott egy sajtóközlemény, amely szerint még inkább visszafogja a nyilvános szerepléseit. Tavaly volt Cannes-ban, ahol a Manderlayt is játszották, és a fesztiválon való részvétel is megviselhette. Ma már sehogy sem lehet elérni őt, így nem tudunk közönségtalálkozót szervezni. Még egy e-mail-interjút sem lehet tőle kicsikarni. Most ötven éves, és úgy érzi, hogy innentől csak a filmekkel szeretne foglalkozni.
A Trier-sorozathoz kapcsolódik a Metropolis filmelméleti és filmművészeti folyóirat Lars von Trierrel foglalkozó november-decemberi száma, amelyhez Varga Balázs főszerkesztő nyújtott segítséget. A kiadvány terjesztését művészmozikban, kávézókban, egyetemi klubokban folytatjuk.
filmhu: A retrospektív sorozattal, és azon belül a Trier-filmek vetítésével igyekeztek minél inkább a köztudatba kerülni és felhívni a figyelmet az adománygyűjtő akciótokra?
P. R. L.: A két dolog nincs ilyen szoros összefüggésben. Közhasznú alapítványként működünk a filmforgalmazásban, a mozijegyeladásból, filmforgalmazási kölcsöndíjakból és a különböző pályázatokon elnyert összegekből nem tudjuk fedezni a költségeinket. Nem annyira a bevételünk megjósolhatatlan, mint inkább a kiadásaink. Mivel filmek forgalmazási jogát vásároljuk, az árak változnak, attól függnek mit, tudunk kialkudni. Egy filmet pedig 3, 5, 7 évre kapunk meg. Most pedig önmagunkhoz képest nagyon erőteljes év végénk van, augusztustól decemberig annyi filmet hoztunk be, mint máskor egy év alatt.
Megpróbáltunk saját akcióba kezdeni, az adománygyűjtést a Cirko Gejzír mozi népszerűsítésével kezdjük. Tervezünk kiadni egy brosúrát, ami leírja az alapítvány tevékenységét, különös tekintettel az eddigi filmjeink, filmklubjaink és fesztiváljaink népszerűségére. Ebben a brosúrában azt is feltüntetjük, hogy hogyan tudnak az adakozó kedvű mozi-barátok segíteni.
Ezen kívül a leglátványosabb akciónk a 2006. szeptember közepén induló Cirkó-Arc sorozat. Ennek keretén belül Lugosi Lugo László lefényképez néhány közéleti embert. Ennek összes résztvevője, így Lugo is, ingyen adja nevét a kampányunkhoz. A fotósorozat a Magyar Narancsban, az Élet és Irodalomban és a Pesti Estben fog megjelenni 2006. december 31.-ig. 2007-ben kiállítást szervezünk az anyagból a Cirko Galériában. A képeket (mozi-poszter nagyságban) a bérletet árusító mozikban is el fogjuk helyezni.
|
| Cirko-Arcok |
Az akciónk középpontjában a 12 hónapos bérlet áll, ami már hetek óta megvásárolható az összes művészmoziban, a Trafóban és az Írók boltjában. A bérlet 12 ezer forintba kerül, és annak tulajdonosa 12 hónapon át bármikor, bármelyik filmet ingyen megnézheti a moziban! Több cég az év végén megajándékozza partnereit, dolgozóit és ehhez szeretnénk felkínálni az egyéves bérleteket, ami tapasztalataink szerint főként középnagyságú céget érdekelhet. Tőlünk nyugatra ez bevett formája az ajándékozásnak. Reményeink szerint az akció nagy érdeklődésre fog számot tartani, hiszen szerencsére egyre több cég gondolja úgy, hogy az alapítványok támogatása nemcsak, hogy adóleírásra jó, hanem társadalmilag is hasznos.
filmhu: A mozit nem csak adományokkal, hanem önkéntes munkával is lehet támogatni. Milyen munkákban lehet nektek segíteni?
P. R. L.: Mindenben. Mivel nagyon kicsi szervezet vagyunk, ezért nálunk mindenki mindennel foglalkozik. Mindenféle apró dologról van szó, adminisztráció, kisebb szervezés, például közönségtalálkozó. Ha meg kell fogni egy filmet és ki kell vinni buszpályaudvarra, mert vidéken vetítik, akkor azt akár az alapítvány elnöke is megteszi.
