Csörgő Attila már gyermekkorában is imádott rajzolni, az érettségi után Dekoratőr iskolába járt, majd elvégezte a Képzőművészeti Egyetem festő szakát, Maurer Dóra és Nagy Gábor tanítványaként. 1993-tól egy évig szobrászatot tanult Hollandiában, majd 1994-ben megszerezte második diplomáját a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán, és ebben az évben érte utol az első komoly szakmai siker, ugyanis meghívást kapott a Sao Paolo-i Biennáléra. Csörgő Attila mostanra a fiatal magyar művész-generáció egyik legismertebb és legelismertebb tagjává vált. 1999-ben a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában képviselte hazánkat, 2001-ben Munkácsy-díjat kapott, 2003-ban az Isztanbuli Biennálén, 2008-ban a Sydney Biennálén szerepelt, Möbius-tér című munkájával pedig elnyerte az Európa egyik legjelentősebb médiaművészeti elismerésének számító Nam June Paik-díjat.
|
| Csörgő Attila: Mágnes tavasz 1991 |
Csörgő Attila munkáiban a művészet és a tudomány határterületeit kutatja, saját maga által tervezett, mérnöki pontossággal kivitelezett szerkezetekkel, fényképezőgépekkel, optikai gépezetekkel kísérletezik, amelyek egyaránt árulkodnak játékos, humoros és filozofikus gondolkodásmódjáról. Gyakran meglepő és szórakoztató kísérleteiben azon mozgások és jelenségek láthatóvá tétele és megalkotása érdekli, amelyek az emberi szem számára felfoghatatlanok. Tárgyai szinte geometriai törvények reprezentációi, amelyeket többnyire szokatlan helyzetekbe hozott, hétköznapi anyagokból, tárgyakból épít és barkácsol össze. Síkba kiterített térbeli tárgyai, vagy az emberi szemmel be nem fogható dimenziók bemutatása dinamikus és állóképszerű kettősségükkel rendkívül látványos művek. Kiállításain a kísérlet egyes fázisait éppúgy bemutatja, mint annak gondolati hátterét, törekedve arra, hogy néző és mű között megteremtse a befogadáshoz szükséges értelmezés lehetőségét.
|
| Csörgő Attila: Földgömb |
Az elmúlt több mint egy évtizedben Csörgő Attilának sikerült fölépítenie egy egyedi és minden elemében saját világot. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Arkhimédészi pont című kiállítása művészetének eddigi legátfogóbb, retrospektív jellegű bemutatása, amelyen a hazai és nemzetközi köz- és magángyűjteményekben található műveinek jelentős része együtt látható.
