Van köztük ma már filmklasszikusnak számító alkotás, a John Huston rendezte Moulin Rouge, amely Henri de Toulouse-Lautrecnek és a párizsi mulatóknak állít emléket. Van, magyar vonatkozású angol játékfilm, A halhatatlan kedves Beethoven és Brunswick Teréz furcsa kapcsolatáról. Ivory alkotásából elénk lép Picasso, a világ egyik legdúsabb fantáziájú, de egyben leghűtlenebb és legzsarnokibb embere, Zeffirelli művéből pedig női párjának, kivételes tehetségű szopránjának, de a magánéletben szintén elviselhetetlenül zsarnoki Maria Callasnak az utolsó napjait idézzük vissza. A sorozatot a magyar filmművészet zaklatott sorsú költőjének produkciója nyitotta szeptember 4-én, talán a legtitokzatosabb életű festőnkről, Csontváryról. Szeptember 11-én megismerkedhettünk az érzékeny, idegeinek súlyától végül összeroppanó költőnővel, Sylvia Plath-szal, a modern amerikai festészet szorongásokkal küzdő zsenijével, Jackson Pollock-kal.

További tervezett filmek:

IX.18.: Bernard Rose - A halhatatlan kedves (Beethoven zeneszerző)
IX.25.: James Ivory - Túlélni Picassót (Pablo Picasso festő)
X.02.: Pat Murphy - Nora és Joyce (James Joyce író)
X.09.: Ed Harris - Pollock (Jackson Pollock festő)
X. 16.: José Dayan - Ez a szerelem (Marguerite Duras írónő)
X. 23.: Franco Zeffirelli - Mindörökké Callas (Maria Callas énekesnő)
X. 30.: John Huston - Moulin Rouge (Henri de Toulouse-Lautrec festő)

Szeptember 18.: A halhatatlan kedves (angol játékfilm, 1994.)
Eredeti cím: Immortal Beloved
Írta: Bernard Rose, fényképezte: Peter Suschitzky, zene: Ludwig van Beethoven, rendező: Bernard Rose.
Szereplők: Ludwig van Beethoven - Gary Oldman, Erdődy Annamária - Isabella Rossellini, Johanna Reiss - Johanna ter Steege, Anton Felix Schindler - Jeroen Krabbé, Giulietta Guicciardi - Valeria Golino, Clemens Metternich - Barry Humphries, Nanette Streicher - Miriam Margolyes.
Ludwig van Beethoven - a férfi, akit félistenként csodáltak és fékevesztetten gyűlöltek. Aki számtalan rajongót szerezett halála után, s számos ellenséget az életében. Akit szenvedélyei olykor őrületbe kergettek, vágyai pedig különös világokba vezették. Egy férfi, aki mélyen őrizte titkát: legnagyobb szerelmét, amelyről soha senkinek nem beszélt. Csak amikor meghalt, akkor derült fény a rejtélyes nő személyére, aki elrabolta az esendő óriás szívét. A szálak Bécsbe, Karlsbadba és Martonvásárra vezetnek, Brunswick gróf és családja birtokára…
(Szerkesztő: Lajos Géza)

Szeptember 25.: Túlélni Picassót (amerikai játékfilm, 1996.)
Eredeti cím: Surviving Picasso
Írta: Ruth Prawer Jhabvala Arianna Huffington műve nyomán, fényképezte: Tony Pierce-Roberts, zene: Richard Robbins, rendező: James Ivory.
Szereplők: Picasso - Anthony Hopkins - Sinkó László, Françoise - Natascha McElhone - Für Anikó, Dora - Julianne Moore - Igó Éva, Olga - Jane Lapotaire - Prókai Annamária, Matisse - Joss Ackland - Kristóf Tibor.
Pablo Picasso, az avantgárd festészet páratlan mestere nem csupán képei különös világával aratott feltűnést - egész életét váratlan döntések irányították. A festészet iránti szenvedélyével csak a nők iránti szenvedélye vetekedett - s a világháborús, megszállt Párizs miliőjén át is érzékelhetjük, miképpen vonzotta végzetesen a nőket Picasso férfiúi ősereje. A világ egyik legzsarnokibb, legdúsabb fantáziájú és leghűtlenebb embere - sűrűn váltakozó, és művei tematikájára is kiható múzsák hosszú sora után - több mint hatvanévesen szeretett bele a huszonéves párizsi művésznövendékbe, a gyönyörű Françoise Gilot-ba. A lány, akinek a  számára szenvedélyt, tudást és gyengédséget, de egyben gyötrelmeket, csalódásokat és kétségeket is jelentett ez a viszony, évtizeden át küzdött, hogy megőrizze önállóságát a kíméletlen, öntörvényű és csalfa férfi mellett, s hogy végül - mindaddig példátlan módon - legyen ereje elhagyni őt…

Október 2.: Nora és Joyce (ír-angol játékfilm, 2000.)
Eredeti cím: Nora.
Rendező: Pat Murphy.
Szereplők: James Joyce - Ewan McGregor, Nora Barnacle - Susan Lynch, Stanislaus Joyce - Peter McDonald.
A film, James Joyce, a világhírű író és Nora Barnacle szenvedélyes szerelmének története. Joyce barátai, családja egyáltalán nem értették, hogyan lehet Nora Branacle, egyszerű szolgálólányként - mára már tudjuk - a világ egyik legnagyobb írójának szerelmese, gyermekeinek anyja, ihlető múzsája. Noha mindketten Írország szülöttei, a szabadságot Olaszországban találták meg. Az együttélést Joyce írói karrierjének felfelé ívelése, és nem kevésbé beteges féltékenysége, úgy tűnik, végérvényesen tönkreteszi…
(Szerkesztő: Lajos Géza.)

Október 9.: Pollock (amerikai játékfilm, 2000.)
Eredeti cím: Pollock.
Rendező: Ed Harris.
Szereplők: Jackson Pollock - Ed Harris, Lee Krasner - Marcia Gay Harden, Sande Pollock - Robert Knott, Stella Pollock - Sada Thompson, Howard Putzel - Bud Cort.
Egy önbizalom-hiánnyal és alkohol-problémákkal küszködő festőművész, és egy festőnő kapcsolatáról szól Ed Harris gyönyörű és megdöbbentő alkotása. A nő feláldozza saját karrierjét, hogy segíthesse szerelme, Jackson Pollock munkáját. A férfi egyre népszerűbb lesz, a New York-i művészvilág elismeri és szereti. A nyüzsgő nagyvárosi élet elől azonban vidékre menekülnek és összeházasodnak. Pollock végül itt talál rá a festő igazi művészi stílusára. Csapodár természete és folytonosan kísértő félelmei azonban nem hagyják nyugodni, mint egy időzített bomba, bármikor robbanhat. Jackson Pollock volt az első amerikai modern festőművész, aki nemzetközi hírnevet és elismertséget szerzett.
(Szerkesztő: Lajos Géza.)

Október 16.: Ez a szerelem (francia film, 2001.)
Eredeti cím: Cet amour-lá.
Rendező: Josée Dayan.
Szereplő: Marguerit Duras - Jean Jacques Moreau.
Yann Andréa rajongásig szereti Marguerite Duras könyveit. Egy napon a fiatalember összeszedve minden bátorságát, bekopog az idős írónő lakásán. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és az elkövetkezendő 16 éven át elválaszthatatlan társak lesznek. Szellemi és érzelmi kötődés ez, ami sok próbát kiáll. Szenvedélyek, indulatok, kiszolgáltatottság, viharos szakítások és bölcs kibékülések kísérik végig ezt a külső szemlélő számára megfejthetetlen összetartozást. A testiséget nélkülözi, ehelyett végtelen gyengédség mélyül el a két ember között.
(Szerkesztő: Gyulai Zsuzsa)

Október 23.: Mindörökké Callas (olasz-angol-francia-spanyol játékfilm, 2002.)
Eredeti cím: Callas Forever.
Rendező: Franco Zeffirelli.
Szereplők: Maria Callas - Fanny Ardant, Larry Kelly - Jeremy Irons, Sarah Keller - Joan Plowright.
Párizs, 1977. Az isteni Maria Callas immár lakásába zárkózva él. Az énekesnő, miután elvesztette a neki hírnevet adó hangját, önmaga árnyéka, iszik és altatókon él. Ex-managere, Larry Kelly meg szeretné győzni Callast, hogy térjen vissza a színpadra. Minden idők egyik legismertebb, legsikeresebb operaénekesnője Maria Callas volt. A film az énekesnő utolsó napjainak elképzelt felidézése. Szomorú történet egy asszonyról, aki az idő múlásával, az  öregedéssel nemcsak mint művész, hanem mint nő is elveszítette az önbecsülését. A menedzserének köszönhetően még egy rövid időre megkapja az esélyt, hogy újra átélje a régi dicsőségének a pillanatait. Ám rá kell jönnie, hogy mindez már a múlté, most ugyanolyan egyszerű ember, mint bárki más, egyedül kell szembenéznie az életével és a halállal.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Október 30.: Moulin Rouge (amerikai-ausztrál játékfilm, 1952.)
Eredeti cím: Moulin Rouge.
Rendező: John Huston.
Szereplő: Toulouse-Lautrec - José Ferrer.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere, s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. „Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is” (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze „alakítja”...
(Szerkesztő: Lajos Géza.)