Békés Pál a vásznon a Dr. Minorka Vidor nagy napjában
"1983-84 körül lehetett, hogy a Szegény Dzsoni és Árnika című első filmem után egy újabb mesefilm ötletén gondolkodtam. Közös ismerőseink voltak és talán emiatt emlékszem úgy, hogy már az első találkozásaink alkalmával úgy éreztem, mindig is ismertük egymást." - mesélt megismerkedésükről Sólyom András rendező, aki 1987-ben készített filmet az író Dr. Minorka Vidor nagy napja című könyvéből, azonos címmel. A két alkotót évekkel később a Magyar Televízió is egymás mellé sodorta, Békés 1994-től az MTV IKSZ (irodalom, képzőművészet és színház) Stúdióját vezette, itt többször is volt alkalmuk együtt dolgozni, közös nagyjátékfilmjük azonban csak egy született. "Néha felvetettük egy-egy mesefilm ötletét, de mert mind a ketten elképesztő mennyiségű tv-műsort készítettünk, így erre sajnos nem került sor." - mesélte a rendező. Ebben az időben Sólyom az Érzékek iskolája és a Pannon töredék című filmjein dolgozott, Békés Pál pedig Dublinban forgatta a James Joyce-ra emlékező dokumentumfilmjét Takács Ferenccel. Azonban egyetlen közös filmjük, a Dr. Minorka Vidor nagy napja emlékezetes alkotás maradt, azért is, mert az író egy rövidke szerepet is vállalt a filmben. Erről így mesélt Sólyom András: "Lehet, hogy én kezdeményeztem Pali szereplését, pontosan már nem emlékszem, de nem volt ellenére, hiszen szívesen benne volt minden játékos ötletben, mert nagyon szeretett élni."
Békés Pál Szebeni András Litera fotónaplójában
Békés a 2000-es évek elején Dér Andrással dolgozott együtt egy forgatókönyvön, Hollós Korvin Lajos regényét, A vöröstorony kincsét, egy kuruc-kori ifjúsági kalandregényt írtak át filmre."Kerestem egy olyan forgatókönyvírót, aki otthon van ebben a közegben. Pali minden szempontnak tökéletesen megfelelt, jelentős gyermekirodalmi, nagyon sok színházi adaptáció és filmes munka volt már a háta mögött." - mesélte Dér András. Az Európa kávéház vált a törzshelyükké, ott zajlott az elméleti munka. "Pali nagyon tudta méltányolni ezt a közös munkát. Őszintén átírtuk, javítottuk egymás írását, de ez semmiféle feszültséggel nem járt. Nyilván segített az is, hogy egy generáció vagyunk, közös kulturális kincsünk volt." - mesélte Dér. A filmre ígéretes támogatást kaptak a Magyar Mozgókép Közalapítványtól, egészen az előkészületekig eljutottak, az alapítvány összeomlása azonban maga alá temette ezt a filmet is. Pár évvel ezelőtt Dér András ismét elővette a forgatókönyvet és a Filmalapnál elkezdték fejleszteni, de Békés ebben már nem tudott részt venni. "Hihetetlenül jó volt vele dolgozni, mert nagyon értette a szakmáját." - idézte fel a rendező a kilencvenes éveket is, mikor Békés a Magyar Televízió szerkesztője volt. - "Tájékozott volt, ismerte a kulturális életet és kifinomult volt az ízlésvilága. Az pedig, hogy "főnöki" pozícióba került, cseppet sem változtatta meg." - mesélte a rendező.
Takács Ferenc Sólyom András felvételén emlékszik az íróra
Molnár Györggyel a 70-es években ismerkedtek meg, az összefonódó színházi, filmes szféra és a közös barátok révén kerültek egy társaságba. Évekkel később ők is a Magyar Televízióban dolgozhattak együtt, ahol Molnár Békés főszerkesztőségében írta és rendezte többek között Öt perc próza sorozatot. „Nagyon okos, éles elméjű pasas volt, aki hétköznapi csevej közben is úgy fogalmazott, hogy az akár írásban is megjelenhetett volna.” – mesélte a rendező, aki 2006-ban Ólomálom című TV filmjében dolgozta fel Békés egyik novelláját. A történet Andersen Rendíthetetlen ólomkatonáját helyezte modern kontextusba, a főszerepet Kaszás Attila játszotta.
A rendező pár évvel később ismét az író munkájához nyúlt és a Csikágó című gangregénybőll készített forgatókönyvet egy nagyjátékfilmhez. Békés ebben a regényében személyesebb irányt vett, könyvét a budapesti “csikágóban” vagyis a Keleti Pályaudvar környékén eltöltött gyermekévei ihlették. Molnár György az Amerikai nagybácsi című fejeztet szerette volna filmre vinni, de végül csak a forgatókönyv készült el. „Pali kitűnő dramaturgiai érzékkel írta meg ezt a történetet. A szerkezete teszi igazán különlegessé, az egyik szálon előre haladunk, a másikon pedig visszafelé, ez adja a keretet. Sajnos pont emiatt nem kaptunk rá támogatást, nem érezték elég filmesnek, szerintem viszont nagyon is az volt.” - mesélte a rendező.
Részlet a Vademberek című filmből, amelynek forgatókönyvét Békés Pál írta
Békés Pál számos filmes produkcióban közreműködött, többek között az Öregberény című televíziós sorozatban és a Vademberek című kalandfilmben is forgatókönyvíróként vett részt. 2009-ben Ünnep címmel készült kisjátékfilm írásából. Munkásságát a Békés Pál Civil Társaság ápolja, amely minden évben kiosztja a róla elnevezett irodalmi díjat egy-egy kiemelkedő prózai írónak.
(Lead fotó: Kaiser Ottó Litera fotónaplójából)
