A magyar színjátszás egyik legnagyobbjára emlékezünk
A mai napon töltené be nyolcvanötödik életévét Latinovits Zoltán, a magyar film- és színháztörténet egyik legnagyobb alakja, tehetségesebb képviselője.
Latinovits életművéhez sok más, emlékezetes alakítása mellett olyan, a magyar filmművészetet is meghatározó darabok tartoznak, mint az Oldás és kötés (1963), a Szegénylegények (1966), a Csend és kiáltás (1967), az Isten hozta, Őrnagy úr! (1969), az Utazás a koponyám körül (1970), a Szindbád (1971), vagy az Amerikai anzix (1975).
Ahogy azt a hét elején írtuk: a Duna televízión holnap, vagyis szombat délután 15:20-kor láthatjuk őt viszont a Jancsó Miklós rendezte Oldás és kötésben. Addig is az alábbi portré segítségével emlékezhetünk a kortársai által „Színészkirálynak” nevezett Latinovitsra, akit sokak véleménye szerint nem pusztán tehetsége, hanem emberi minősége emelt a többiek fölé.
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.