Tavaly indult el a Kreatív Európa keretprogram új szakasza. Hogyan értékeled az első évet?
A járványhelyzet miatt 2021 januárja helyett végül egy jó fél éves késéssel indult el a program, így a pályázatokat is később írták ki. Az elmúlt évet abból a szempontból még nem tudjuk értékelni, hogy addig nem nyilvánosak az eredmények, amíg a támogatási szerződések meg nem köttettek a kedvezményezettekkel. Ez még akár hetekig, hónapokig is eltarthat. Amit biztosan tudunk, hogy a magyar produkciós cégek kiemelkedően jól szerepeltek az új European Development Mini-Slate pályázaton, ott a hat benyújtott pályázatból négy sikeres volt. Valamint két fesztivál is kapott támogatást.
Az előző szakasz eredményeiből mit emelnél ki?
Az előző hétéves időszakban összesen több mint 12 millió eurónyi EU-s hozzájárulás érkezett a teljesen vagy részben magyar projektek pénzügyi támogatására a MEDIA alprogramon keresztül. Ebből a legnagyobb arányban messze a moziforgalmazási szektor részesült, több mint negyven százalékát jelentette a teljes támogatási összegnek. A MEDIA alprogram egyik alapelve, hogy nemcsak a filmek elkészítését kell támogatni, hanem azt is, hogy a közönséghez is eljussanak.
A második legnagyobb pályázati összeget elnyerő területet a fejlesztés és előkészítés jelentette. Mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják egyébként, hogy egyértelműen utóbbi a legnépszerűbb terület a MEDIA-n belül. Annak ellenére, hogy itt kisebb az elnyerhető pályázati keret a forgalmazáshoz viszonyítva, összesen így is közel másfél millió eurónyi fejlesztési támogatásban részesültek a hazai cégek. Négy csomagterv és huszonnégy egyedi projekt nyert összesen, így körülbelül 44 filmről beszélhetünk. Közéjük tartozik például az Egy nő fogságban című dokumentumfilm Tuza-Ritter Bernadett rendezésében, A feleségem története Enyedi Ildikótól, és Nagy Dénes Természetes fény című alkotása.
Természetes fény
Mit érdemes tudni az új keretprogramról?
A legjobb hír, hogy jelentősen megnőtt a keretprogram költségvetése a jelenlegi hét éves ciklusra. Korábban 1,46 milliárd euró volt erre az időszakra a támogatás, ez most már 2,44 milliárd. A teljes összeg 58 százaléka MEDIA alprogramra vonatkozik, így ennek 1,42 milliárd a lett a költségvetése. A keretprogramból 33 százalék jut kultúrára, a maradék 9 százalék a szektorközi ágat fogja finanszírozni.
Mi változott a pályázatokkal kapcsolatban?
Komoly változás a pályázatok tervezésénél, hogy egy teljesen új, projektmenedzsment alapú szemléletet kell elsajátítaniuk a pályázóknak. A pályázat elkészítésekor munkacsomagokban kell gondolkodni, és ezen belül meghatározni részfeladatokat. A nyertes pályázat esetén pedig a beszámolóban azt kell bizonyítani, hogy a vállalt feladatot elvégeztük, és a projekt megvalósításra került. Nem pénzügyi pénzalapú, hanem teljesítmény alapú elszámolás történik.
A pályázat megtervezésekor sokaknak nagyon nehéz átkapcsolni az agyukat arra, hogy milyen munkacsomagba milyen alfeladatokat tegyünk be. Az előző év alapján ez mindenkinek nehézségeket okozott, de ez is egyfajta logikán alapul, amit majd idővel el lehet sajátítani.
A benyújtás továbbra is teljesen online zajlik, nem kérünk papíralapú anyagokat, de teljesen új pályázati felülettel, a Funding and Tender Opportunities Portállal találkozhatnak a pályázók. Aki már korábban is pályázott, nem fogja tudni most is rutinból elvégezni ezt, de nem kell megijedni az új portáltól, mert valójában nem túl bonyolult. A honlapunkon elérhetőek tájékoztató anyagok a használatával kapcsolatban. Ha valaki mégis elveszve érezné magát, szeretném bátorítani, hogy nyugodtan keressen minket az elérhetőségeinken.
Milyen újdonságokat hozott az új szakasz a MEDIA pályázataiban?
2021-ben kicsit átstrukturálták a MEDIA pályázatokat, három nagy csoportba tartoznak ezentúl. Az első a tartalom, itt találhatók a producereknek szóló pályázatok: a filmfejlesztés mellett itt található a televíziós és online tartalmak gyártása, valamint a videójátékok és interaktív tartalmak fejlesztése is.
A filmek fejlesztésnél, előkészítésnél a cégek korábban egyedi projektekre és csomagtervekre pályázhattak. Az egyedi pályázat helyét a Co-Development felhívás veszi át. Erre önállóan nem lehet pályázni, kell legalább egy külföldi partner, akivel közösen fejlesztik a projektet.
Kiemelt szempont lett a koprodukció?
Abszolút fontossá vált, de egyébként is az a korábbi tapasztalat, hogy a nyertes projektek 80 százaléka koprodukció volt. Nemrég olvastam egy tanulmányt, ami szerint egy koprodukcióban készült film átlagosan 4,4 országba jut el, ami két és félszer nagyobb, mintha csak egy ország gyártotta volna. Ugyanez igaz egy tévésorozat esetében is.
Mit tegyen az, aki mégsem koprodukcióban gondolkodik?
Erre ott van a Slate, azaz csomagterv, ami megmaradt a korábbi formájában, 3-5 filmmel lehet rá pályázni. De mivel ide általában a legerősebb gazdaságú országokból tudtak pályázni, az újdonság az, hogy nyitottak egy kaput az alacsony gyártókapacitású országoknak előtt is a korábban említett Mini-Slate formájában. Itt összesen két-három nagyjátékfilm, plusz egy rövidfilm párhuzamos fejlesztésére lehet pályázni.
Magyarországnak is inkább a Mini-Slate felel meg jobban?
Így van, legalább tíz hazai céggel voltam folyamatos kapcsolatban a pályázat előkészítése során. Végül hatan be is adták, és abból négyen nyertek, ami egy kiemelkedően jó arány. Harmadik vagy negyedik legjobb eredményt értük el eddig ebben a mezőnyben, ahhoz képest, hogy az előző hét évben összesen négy csomagterv nyert itthonról.
Hogyan lett felosztva a további két pályázati csoport?
Az üzleti csoportban olyan pályázatok találhatók, amelyek középpontjában különféle üzleti modellek állnak. Ide tartozik a filmes szakképzés, a marketek és networking események szervezése, a filmforgalmazás, valamint a különféle innovatív eszközök kidolgozása a filmiparban.
A harmadik nagy csoport a közönséget célzó tevékenységek adják. Itt találjuk például a jól ismert Europa Cinemas mozihálózat-támogatást, a VOD-szolgáltatók hálózatait, valamint a Films on The Move-ot, korábbi nevén automatikus moziforgalmazási támogatást, és az European Film Distributionre átkeresztelt szelektív támogatást.
Europa Cinemas
A Kreatív Európa három új prioritást hirdetett meg. Össze tudnád foglalni, hogy mik is ezek és mennyire játszanak fontos szerepet a pályázatok sikerében?
A jelenlegi programidőszaknak három új prioritása van, amelyek megjelennek a pályázati felhívásokban, és ezeknek valamilyen formában szerepelniük kell a pályázatokban, akár magában a projektben, akár a projektmenedzsmentben. Az egyik ilyen a fenntarthatóság, tehát a zöld és a környezetvédelmi szempontok megjelenítése a filmiparban. Második a társadalmi befogadás és a sokszínűség biztosítása, a harmadik terület a nemek közti egyensúly a támogatott projektek terén. Igazából lehet vitatkozni, hogy jó-e ez így, vagy ez egy kicsit túltolás, de a lényeg az, hogy ezeket az elemeket így vagy úgy, de meg kell jeleníteni. Az első körben még ajánlottnak számítottak, plusz pont járt értük, most már inkább kötelezők.
Milyen további szempontok játszanak szerepet egy fejlesztési támogatás elbírálásánál?
Mindenképp olyan európai filmgyártó cégek együttműködését akarják támogatni, amelyek kifejezetten erős nemzetközi potenciállal rendelkeznek. Kiemelt cél, hogy megerősítsék a nemzetközi együttműködéseket, már a fejlesztés és az előkészítési szakaszban.
Mindegyik pályázati területen tulajdonképpen négy nagy csoportba sorolhatók az értékelési szempontok. Az egyik a relevancia, itt azt vizsgálják, hogy maga a projekt mennyire fér bele az adott felhívásba, amire beküldték. A második nagy terület a tartalom minősége. A harmadik terület a projektmenedzsment, koprodukció esetén például megvizsgálják, hogyan osztják le a páylázók a feladatokat, felelősségi köröket. A negyedik a disztribúció, tehát a már elkészült projekt közönséghez való eljuttatása, láthatóvá tételének terve.
Verzio filmfesztivál
Mit tanácsolsz azoknak a pályázóknak, akik idén nem járnak sikerrel?
Nem szabad feladni, még ha meg is tudom érteni, milyen valakinek, aki éveken át pályázik sikertelenül, és alig kap több pontot. Nem kevés ilyen emberrel beszélek, de vannak nagyon jó példák is: a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál számos sikertelen pályázat után jutott el oda, hogy sikerült nyernie, és már negyedik éve folyamatosan kap támogatást.
Minden esetben kapunk egy részletes értékelést a pályázatokhoz, ezt mindenképpen érdemes komolyan venni, még ha nem is értünk egyet vele. Lehetőség van rákérdezni, és még részletesebb tájékoztatást kérni. Arra viszont, hogy utólag megváltoztassák a végeredményt, szökő évente van legfeljebb példa, erre nem érdemes alapozni. Szerintem egyébként ez egy jól működő rendszer, de látni kell, hogy itt nem elég egyszerűen egy jó pályázatot beadni, tényleg arra kell törekedni, hogy tökéletes legyen. Csak akkor van rá esély, hogy az ember nyerjen, mert hatalmas a verseny, nagyon komoly az európai mezőny.
Milyen terveitek vannak az idei évre?
Jelenleg is folyik egy hosszú távú együttműködésünk a MOME-val, a féléves design és művészet menedzsment képzés formájában. Ősztől a MOME Open keretében a producer asszisztensi képzésbe is becsatlakozunk. Több másik ország Kreatív Európa Irodájával együtt közösen szerveztünk a Travelling Docs eseménysorozat keretében egy fenntartható, zöld filmkészítésre fókuszáló kerekasztal beszélgetést, a március közepén zajló Thesszaloniki Dokumentumfilm-fesztiválon. Május 8-án egy standdal kint leszünk az Európa Napon, és ezen kívül szervezés alatt áll egy nemzetközi forgatókönyvírói workshop is.
