Fritz Zoltán(rajz) és Kemenes Tamás(író): A torony
A Magyar Képregény Akadémia ötlete először a rajz.film.hu Vadkelet pályázatának fórumában merült fel a pályázók között. Ez közel másfél éve történt, és az ötlet nem halt el. Sőt, az Akadémia megalakult, most épp hivatalos egyesületi bejegyzés alatt áll. Eddig összehoztak Torony címmel egy kiállítást, melyet kibővítve egyéb történetekkel szombaton tártak az Erzsébet téri Gödör Klubban a közönség elé, közben pedig alkotóműhelyként működnek folyamatosan. A huszonnégy fiatal munkái mind vizuálisan, mind a történetek stílusában nagyon elütnek egymástól. Egy másik blokkban a Dragon Rouge kiadó vezetője, Gál Szilvia a Brüsszeli Képregény Múzeum anyagából válogatott a Nő a képregényben címmel. Látható még egy Sin City-s Frank Miller összeállítás reflektálva a most bemutató filmre, továbbá külön sarokban látunk részletet Art Spiegelman Maus című munkájából.

A kiállítás másik érdekessége, hogy egy képzőművészt, El Kazovszkijt hívták meg vendégművésznek, aki ugyan nem képregényszerző, viszont a szervezők szerint látásmódja és így stílusa is nagyon közel áll a képregényes gondolkodásmódhoz.
 
A megnyitó egyik különleges eseménye az a divatbemutató volt, amely a különböző kiállított képregények anyagát szitázta érdekes és extrém ruhákra. Ez az anyag az éppen zajló Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon is részt vesz majd, a kiállítás többi része pedig csak azért nem, mert épp itt van Budapesten. A szervezők szeretnék, ha a kiállítás élete tovább folytatódna, utazna, és el tudnák vinni Magyarországon több helyszínre, de akár külföldre is. Például tervezik a megjelenést a Művészetek Völgyében, de ősztől egy Párizsi megjelenésről is szó van. Fehér Zoltán, az MKA egyik alapítója és vezetője elmondta, hogy az utóbbi négy hónap a Retortában tartott  A torony című kiállítás illetve a mostani képregényünnep szervezésével telt.

Képregény-akadémikusok

Fehér Zoltán (Zorro de Bianco): Szivárvány köz
A Magyar Képregény Akadémia jelenleg 24 tagú és általában közösen döntik el azt, hogy kit „vesznek fel” az alkotócsoportjukba. Céljuk amellett, hogy olyan alkotóközösséget hozzanak létre, amely folyamatosan tesz azért, hogy létezzen magyar képregény, és minél több szó essék róla. Ha összefognak a képregényrajzolók, akkor az egyes tehetségeket is könnyebb felkarolni, csapatban minden hatásosabban működik. Az egyik büszkeségük például az, hogy ezen a kiállításon felmerült már, hogy három kiadó is fontolgatja A torony című tematikus munkák kiadását. Minden valószínűség szerint a Dragon Rouge Kiadó lesz, aki 2006 tavaszán megjelenteti ezt a kiadványt. Külföldön létező szakma a képregényrajzoló, itthon nem, mindenki „másodállásban” csinálja a képregényeket. Odáig kell eljutni – mondta Fehér Zoltán, aka Zorro de Bianco -, hogy itthon is elismert szakma lehessen a képregényrajzolás.

A közönség képregényesítése

Másik feladat a közönség meghódítása, hiszen itthon még mindig nem eléggé népszerű a képregénykultúra, nem úgy, mint a képregény-nagyhatalmaknál (Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Belgium). A nagyérdemű meghódítására és fejlesztésére tesz kísérletet az a Fekete-Fehér című képregényantológia kiadvány, amely A képregény világnapja kiállításon szintén aktívan részt vesz előadásokkal és azzal a kiállítás alatt működő standdal, amely az egyéb eddig megjelent magyar nyelvű képregények árusítása mellett a képregényantológiát is árulja. Bayer Antal, a Fekete-Fehér című antológia szerkesztője elmondta, hogy céljuk képregény állandó magyar közönségének megteremtése. Mindig igyekeznek aktualitásokat beletenni a kiadványba (most például folytatásos Sin City történettel is találkozunk benne), mellette fontos képregényeket mutatnak be, és igyekeznek a magyar alkotókat is felkarolni. Arra a kérdésünkre, hogy létezik-e művészeti és populáris kategória a magyar képregényben Bayer elmondta, hogy azokban az országokban, ahol népszerű a képregény, ott ez fel sem merül – mind populáris, azok között pedig vannak kimagaslóan jók. Itthon azok, akik képregényt rajzolnak ezt inkább önkifejezési formának tekintik, tehát művészként határozzák meg önmagukat. E között és a tömegigény között óriási szakadék húzódik, amelyet szerinte úgy lehet áthidalni, hogy szem előtt tartják az igényeket (például egy állandó, akár kultikussá válható figurát találnak ki maguknak), és megtanulnak csapatban, külön képregény-forgatókönyvíróval is dolgozni. A Fekete-Fehér bevallott célja, hogy ezeket a csapatokat létrehozza, kialakítsa. A populárissá váláshoz ez az út vezethet.

Részletes program: http://mka.wy.hu/