Kapcsolódó anyagok

Futballszezon

Jaime Rosales: A nap órái A filmhét záró előadása Jaime Rosales A nap órái című FIPRESCI-dijas filmje. Rosales filmje az emberi elme furcsaságaiba enged betekintést, és azzal a rémítő gondolattal távozik a néző, a sorozatgyilkosok itt élnek közöttünk, úgy néznek ki, mint mi, senki meg nem mondaná róluk, hogy hobbiból embereket ölnek. Abel gond és lelkiismereti válság nélkül követi el gyilkosságait, értelmetlenül és logikátlanul szemeli ki áldozatait és kíméletlen egyszerűséggel öli meg őket. A vásznon naturalisztikus módon láthatók a gyilkosságok, hosszan kitartott snittek jellemzik a filmet, végtelenségig nyújtva a valós időt. A hosszú beállítások azonban bármennyire is hűen és valóságosan – sokszor gyomorforgatóan -- mutatják be a történéseket, a film ritmusa ettől válik mérhetetlenül lassúvá, már-már unalmassá. Abel pedig tovább éli átlagosnak tűnő életét, ő maga a meg nem bűnhődött bűn mintaképe.

Bűn és bűnhődés izgalmas témája a filmművészetnek, s főleg az európai és keleti filmeknek. Kifogyhatatlan, megunhatatlan és izgalmas. Nincs ember, aki soha nem követett el egyetlen vétséget sem. A bűn az emberi természet része, olyan, akár az árnyék. Hogy elkövetett vétkeinkért mikor, ki felel, az már a véletlen műve.