filmhu: Úgy tudni, jó ideje igyekezett, hogy ön rendezhesse meg a regényt, mikor kiderült, hogy a jogtulajdonos Anthony Minghella passzolja. Miért?

Stephen Daldry: Németországban jártam iskolába, dolgoztam Berlinben, jól ismerem ezt az országot. Megragadott a regény. A szerző döntött úgy, hogy angolul kell filmre vinni. Azt hiszem, látni akarta, hogy ennek a történetnek lehet-e (utó)élete más kultúrákban? Vagy csak a németeknek szól? Ha németül forgatják, akkor német filmesnek kellett volna megrendeznie, nem nekem.

filmhu: Hogyan érintette a két producer, Minghella és Sydney Pollack halála, valamint később Harvey Weinstein és Scott Rudin elmérgesedő vitája, amely odáig fajult, hogy Rudin levetette nevét filmről, és felmerült a vád, Weinstein a halálos ágyán zaklatta Pollackot a film újravágására vonatkozó igényeivel.

S.D.: Megrázó esemény volt, mert Anthonyt jó barátomnak mondhattam, de bizonyos mértékben Sydney Pollackot is. Ha egy rendező elveszíti két főproducerét, az azért elég trükkös helyzetbe hozza. A vita maga nem volt rám túl nagy hatással. Nézze, Scott és Harvey egymás bokszpartnerei, és szeretnek jókat harcolni. Pontosan ezt tették.

Az én felelősségem a regényhez kötődik

filmhu: Akkor hát nem érezte magát nyomás alatt?

S.D.: Dehogynem! Csak más tekintetben. Éppen a film utómunkálatai idején állítottam színpadra egy musicalt a Broadway-n. Megállás nélkül dolgoztam. Ez persze nem érintette a filmet. Csak az én hogylétemet.

Sikamlós terület

filmhu: Milyen szándékkal fogott neki a kamaszfiú és az érett nő szexjeleneteinek?

S.D: Az újságírók olyan szavakat emlegetnek ezzel kapcsolatban, hogy „ízléses” vagy „nem szenzációhajhász”. Nem tudom, mit jelenthetnek ezek a kifejezések ebben a kontextusban. Az én felelősségem a regényhez kötődik. A filmben látható meztelenség szerintem elég szolid! Nem ezek a legszaftosabb jeleneteket, amiket manapság láthatunk. Ha kinyitom otthon a tévét, a főműsoridőben sugárzott brit tévésorozatokból, mint a Tudorok vagy a Skins több erotika zúdul ránk, mint A felolvasó nem túl pikáns ágyjeleneteiből. A regényben is több erotika van, a film igencsak szűziesnek hat mellette.

filmhu: Nem volt kényes helyzet egy tizennyolc éves fiút és egy érett nőt összefektetnie?

S.D.: David Kross tizenhét éves volt, amikor elkezdtük a forgatást, ezért a végére hagytuk ezeket a részeket, mikorra betöltötte a tizennyolcat. Nem kellett sokat vacakolni a leforgatásukkal: Kate nagyon tapasztalt e téren, és pontosan tudja, hogyan kell olyan atmoszférát teremteni, amiben a biztonságérzet és a humor a meghatározó. Ennek az afférnak pontosan megvan a funkciója: Schlink a háború utáni német generációt helyezte a sztori középpontjába, akik hallgatásban nőttek fel, és kamaszként végre tudomásukra jut, mik történtek a háborúban. Tulajdonképpen kiknek a tetteivel szembesülnek? Akiket szeretnek. A szüleik, a tanáraik, a gyóntató lelkészeik stb. A regény ezt a helyzetet élezi ki ezzel a szerelmi afférral. Hogy mit jelent szeretni valakit, aki háborús bűnöket követett el.

Tulajdonképpen kiknek a tetteivel szembesülnek? Akiket szeretnek.

filmhu: Hanna Schmitz szerepében Kate Winslet volt az első gondolata?

S.D.: Igen, Bernhard Schlinknek és nekem is. De Kate el volt kötelezve, éppen nem ért rá. Úgy kezdtük a film előkészítését, hogy Nicole Kidman játssza majd a főszerepet. Csakhogy közben terhes lett. Visszamentünk Kate-hez. Akkor már ráért. Nagy utánajárásba telt, hogy megismerjünk analfabéta asszonyokat. Nem sok tanulmány áll rendelkezésre róluk. Kate és én egyaránt bejártunk az órákra egy írásoktató központban New Yorkban. A koncentrációs táborok női őreiről sem tudtunk sokkal többet, de róluk legalább jelentek meg könyvek.

Felelősségek

filmhu: Hanna nem jön tisztában vele, mit tett…

S.D.: Mi a mesélés aktusát hegyeztük ki. Az időközben felnőtt Michael számára ez a feldolgozás egyik módja. A regényben a könyv megírásával dolgozza fel a történteket, a filmben ehelyett a lányának meséli el. Az évek során azt reméli, Hanna a börtönben megértette, milyen bűntettnek volt aktív részese. A tragédia az, hogy ez a felismerés nem történt meg. A filmkészítők -- ezzel a kifejezéssel most magamat álcázom -- úgy döntöttek, Hanna egy halom könyv tetején oltja ki az életét...

filmhu: Ezt kulcsként foghatjuk fel Hanna karakteréhez?

S.D.: Viselkedését az írástudatlanság szabja meg. Minden tette ebből ered. Egész életében azt rejtegeti, hogy analfabéta. Hogy mennyit ért vagy nem ért meg a Holokausztban való részvételétől, annak megítélését a nézőre bízzuk. Azt hiszem, ez kiderül a filmből. Ha nagy mea culpa jellemezné a film végén, az szerintem felületes megoldás lett volna.

A tragédia az, hogy ez a felismerés nem történt meg

filmhu: Hogyan fogadták a filmet Amerikában? És milyenek voltak a Holokauszt-túlélők reakciói?

S.D.: Provokatív, ellentmondásos témáról és filmről van szó, amelynél várható volt, hogy vitát szül. Úgy érzem, kevesebb lesz körülötte a polémia Európában. A Holokauszt-túlélők a mi filmünk esetében külön csoportot alkotnak, mint az átlagnézők. Levetítettük több ilyen közösségnek is, például Los Angelesben és New Yorkban a Holokauszt Múzeumban. Az igazság az, hogy nagyon támogatták a filmet. A diskurzus náluk az utolsó jelenetben látott Holokauszt túlélő ábrázolását övezte -- akit Lena Olin alakít --, nem pedig az erotikát. Ezt várom az európai fogadtatástól is. Hiszen ekkor beszélünk valós kérdésekről.

filmhu: Nem érzi tehát , hogy inkább a koncentrációs tábor analfabéta őrének ábrázolása az, ami indulatokat szülhet?

S.D.: Rengeteg filmet készítettek a Holokausztról, és ezek kilencvenkilenc százaléka az áldozatok szemszögéből idézi fel a történteket. E tekintetben szokatlan, hogy mi az utánuk következő generáció szemszögéből vizsgáljuk a témát. Őszintén szólva, úgy látom, jócskán eltávolodtunk attól, ami a frankfurti Auschwitz-tárgyalásoknál elég bőségesen lett dokumentálva: a német sajtó úgy tekintett a vádlottakra, mint kriminológiai esetekre, akik közveszélyesek. Negyven év telt el azóta! Ez a felfogás időközben elavult, érvényét vesztette. Akkoriban szó nem esett arról, hogy viszonylag nagyszámú átlagember vett részt a munkatáborok szervezésében.

Egyes emberek milyen nagy morális vákuumban működnek

filmhu: Akik mindig azzal mentik magukat, hogy kényszerűségből vállalták a munkát, majd pedig parancsnak engedelmeskedtek.

S.D.: Hanna figurájában van valami szakadás, törés, amit morális következetlenségnek nevezhetünk. Bernhard Schlink morális tudatlanságnak hívná ezt. Amikor ott ül a tárgyaláson, akkor is őszinte próbál lenni, és megmagyarázni, mit tett, még mindig fogalma sincs arról, mi fán terem az empátia, és cselekedetei morális következményeit sem képes átlátni. A morális tudatlanság hasonló példáit találni az iraki háborúban. Nem teszek egyenlőségjelet a Holokauszt és Irak lerohanása között, félreértés ne essék. De bizonyos aspektusok kísértetiesen hasonlóak: nevezetesen, hogy egyes emberek milyen nagy morális vákuumban működnek.