Cél a katarzis A mások élete |
Egy másik kérdező az akták hozzáférhetősége és az egykori nemzetbiztonsági tisztek mai társadalmi státusza iránt érdeklődött. A történész elmondta, hogy Németországban a valaha Stasi szolgálatban állottak sem hírszerzőként, sem a Nemzetbiztonságnál nem dolgozhatnak. Magyarországon viszont a belügyi állomány 70%-át hajdani AVO tisztek és volt belügyesek adják. Míg a németeknél mindenki aktáját ki lehet kérni, nálunk csak azokét, akiket az AVO elküldött, mert már nem volt rájuk szüksége. Magyarországon sokkal kevésbé lehet kutatni a múltat, mert a segédanyagok jó része eltűnt és időhúzás folyik, megnehezítve a száz kutató dolgát. Ezzel szemben a németeknél négy kilométer hosszú irathalmaz maradt meg, 2500 kutató dolgozik rajta és évkönyv jelent meg a Stasi által elkövetett bűntettekről.
Többen megkérdőjelezték A mások életének dramaturgiai eljárását, miszerint Wiesler százados lélektani hatásokra átáll a megfigyeltek oldalára. Ezt irodalminak és kevésbé valóságosnak gondolták. Ungváry szerint a filmnek nem célja, hogy valóságos esetet ábrázoljon. Ha minden Stasi ügynököt gonosznak ábrázolnának, akkor túlságosan egysíkúvá vált volna a rendezés. E helyett a rendező a rendszer perverzitását akarta megmutatni, ehhez kitalált egy történetet, hogy katarzist érjen el a nézőkben.
Az utolsó kérdéskör a Stasi és a magyar állambiztonsági szolgálat összehasonlítását, a politikusok felelősségét és érintettségét célozta meg. Ungváry véleménye szerint az NDK-ban a Stasi brutálisan bánt az emberekkel, ez köztudott volt, így nagyobb ellenállást és reakciót váltott ki. 1989-et követően a német politikai elit sem akarta a nemzetbiztonsági archívum megnyitását, ám az NDK polgárjogi mozgalma elfoglalta az épületet, pontosan ismerték a Stasi központját, odamentek és lefoglalták az anyagokat. Magyarországon a rendszerváltó kommunista elit, Horn Gyula és társai döntöttek arról, milyen iratok lesznek olvashatók és melyek nem. Így kerülhetett elő például a Szita Károly kaposvári polgármester nemzetbiztonsági múltjáról szóló fénymásolt dokumentum, ami a visszatartott anyagokkal való visszaélésre is felhívta a figyelmet. Nálunk elmaradt a forradalom, ezért az akták kutathatósága elsősorban biológiai kérdés – zárta a történész nagy tetszéssel fogadott előadását.