Till Attila debütáló nagyjátékfilmje, a Pánik és kisfilmje, a Csicska után ezúttal a közönségfilmezés felé indult, zsánereket használt, miközben nem adta fel az egyéniségét, sem az alkotói látásmódját. A Tiszta szívvel szerzői műfajfilm, ami már az alapkoncepciójában ott rejlett: sorolható a gengszter- és az akciófilm, a bűnügyi thriller és a fekete komédia zsánereibe is, de korántsem hollywoodi stílusú, sztárokkal telezsúfolt közönségfilm, hisz például valódi mozgássérültek szerepelnek benne. Eredeti helyszíneken forgatták (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, Mexikói úti Mozgásjavító Iskola) és az ott élők statisztálnak benne. Fenyvesi Zoltán és Fekete Ádám részben magukat alakítják, előbbi fő-, utóbbi mellékszerepben (bemutatkozó werkvideóikat lásd itt és itt).

A főhős, a kerekesszékes Zoli (Fenyvesi) és legjobb haverja, Barba (Fekete) a mozgássérültek bentlakásos intézetében megismerkednek az épp börtönből szabaduló Rupaszovval (Thuróczy Szabolcs). A deréktól lefelé pár éve balesetben lebénult ex-tűzoltó mindent elveszített, pénze sincs, ezért dolgozni kezd egy szerb maffiavezérnek, aki fantáziát lát abban, hogy egy rokkantat alklamaz a riválisaival való leszámoláshoz. Ehhez azonban Rupaszovnak segítségre van szüksége, amire Zolit és Barbát fogja be. A főnöknek azonban nem tetszik, hogy többen is tudnak a megbízásokról, ezért döntés elé állítja Rupaszovot: vagy megszabadul a sameszaitól, vagy tőle is magszabadulnak.  

Till Attila többféle műfajt ötvöz, teljes sikerrel. A Tiszta szívvel egy példás gengszterfilm, amelyben hátrányos életkörülmények és szorult helyzetek vezetnek a bűnbe eséshez, ami műfaji kötelező. Krimi-thrillerként is olajozottan működik a történet, mivel mindhárom főhőse amatőrként, kezdőként keveredik gengszterek játszmájába. A leszámolások gyakran izgalmasabban alakulnak az eltervezettnél, így akcióból sincs hiány. De legfőképp fekete komédiaként, bizarr bohózatként ütős ez a film, köszönhetően a szereplők improvizatív (bevallottan gyakorta rögtönzött) és életszerű humorának, valamint Fenyvesi és Fekete önironikus alakításainak.

Vannak számomra megkérdőjelezhető pontjai a történetnek, a karakterek motiváltságának: azt még csak-csak el lehet hinni, hogy egy kiégett ex-elítéltből rokkant bűnöző lesz, de az bennem kérdéses maradt, hogy miért követi őt tűzön-vízen át a büszke Zoli és a mamlasz Barba. Való igaz, mindketten szeretnének változtatni az életükön, előbbinek például szüksége van pénzre egy életmentő műtéthez és apa-figuraként néz fel Rupaszovra, amiért az nem nyugszik bele sorsába, és eltökélte, hogy egyszer újra járni fog. Már a revelatív, végső csavar előtt is sejthető, hogy a meseszerű sztorit nem kell egészen komolyan venni, legfeljebb annyira, mint mondjuk egy Tarantino vagy Rodriguez klasszikust.

Beszédes ugyanis, hogy a Tiszta szívvel vizuális stílusa végig rajzfilmszerű, ami rímel arra, hogy Zoli és Barba egy képregényen dolgoznak, és azt próbálják piacra dobni. Ez a mozi egy meta-történet is, ami a narráció működéséről és a történetek mechanizmusáról szól. A képregény írása és rajzolása eszképizmus a két fiú számára, ami viszont sokat elárul identitásukkal és környezetükkel való küzdelmükről. Mi, nézők eközben betekintést nyerünk a mozgássérültek mindennapjaiba. A film doku-drámaként is működik, mivel hitelesen mutat be egy szinte ismeretlen réteget, akiket az alkotófolyamatba is bevontak. Míg a legtöbb rendező  kiragadna egy izgalmasabb, megtörtént esetet a szereplők életéből, és azt tenné meg cselekménynek, Till Attila merészen elrugaszkodik a valóságtól, és egy kemény közönségfilmmel irányít reflektorfényt a mozgássérültek világára és a hátrányos helyzetű főszereplők életére.

Nem csak Fenyvesi és Fekete szerepeltetésének köszönhetünk eddig sosem látott, markáns karaktereket: szintén amatőr, hobbiszínész a szerb maffiavezér alakító Dr. Vitanovics Dusan idegsebész, akit Fliegauf Bence fedezett fel, és legutoljára a Dealerben láthattuk 2004-ben. De a profi alakítások sem maradnak el az inspirált kezdőkétől: Balsai Móni a főhős, Zoli anyját játssza megrendítő hitelességgel, Danis Lídia pedig Rupaszov exét és egyben élete nagy szerelmét alakítja finom empátiával.

Thuróczy is nagyot alakít, jól áll neki a karakter, nem először osztanak rá ilyen szerepet: antihős, aki nem tud megbékélni a sorsával, azzal, hogy kerekesszékbe kényszerült. Till Attila korábbi filmjeiben is hasonló figurákat hozott: a Csicskában állatias rabszolgatartó volt, a Pánikban pedig egy macsó, de öngyűlölő meleg zsaru. Ilyesféle szerzet Rupaszov is, csak ezúttal nem a homoszexualitás, hanem a lebénulás miatt kerül hátrányba a társadalomban. Amivel el is érkeztünk Till Attila szerzőiségéhez: a Pánik meleg rendőre, téveszmés vagy pánikbeteg karakterei és a Csicska modernkori rabszolgái után ez alkalommal a mozgássérültek,  a halmozottan hátrányos helyzetű számkivetettek világának hiteles bemutatásával tesz tanúbizonyságot szociális érzékenységéről.

Ezúttal viszont azt is bizonyítja, hogy műfajfilmet is tud rendezni. Már a Pánikban is megmutatta, hogy imád kísérletezni a kameramozgásokkal, klippesre vágott jelenetekkel, most pedig alkalma volt akciójeleneteket rendezni, és élt a lehetőséggel - kamerába (vagy legalábbis az elé koreografált szélvédőre) fröccsenő vért például keveset láthattunk eddig ennyire plasztikusan magyar filmben.Több helyen kocsizással rekonstruálja kerekesszékes karaktere nézőpontját (a képet Juhász Imre, a vágást Gothár Márton, a hangot Zányi Tamás jegyzi), Kalotás Csaba eredeti filmzenéje pedig nem csak szerintünk ambiciózus, de az alkotók is büszkék rá, mivel a netre is feltették (ide kattintva meghallgatható).

Till Attila népszerű showman, olyan televíziós személyiség, aki nem idomult, hanem a saját a képére formálta a kereskedelmi média több műsorát és formátumát. Több, mint műsorvezető. Ez kiderül azokból a produkciókból (pl. Propaganda) és közéleti szerepvállalásokból (pl. Rehab Critical Mass), amikor számára fontos ügyek mellé áll. Till Attila viszont leginkább filmes: sokat és sokáig dolgozik a projektjein, amelyekben kivétel nélkül tetten érhető komplex és karakteres látásmódja. Ez alól ez a premier sem képez kivételt: bátor, eredeti, de közérdeklődésre méltán számot tartó, közönségfilm esélyes mozi lett legújabb munkája, új magyar kommersz, feltétlen ajánljuk, tiszta szívvel.