Két nap múlva kapunyitás a 33. Magyar Filmszemlén és annak honlapján egyaránt. A rendelkezésre álló információkon kívül a kulisszák mögül is hoztunk néhányat. Tóth Erzsébettel, a szervezőbizottság elnökével beszélgettünk a legnagyobb magyar filmmustra múltjáról és jelenéről.

- Mennyit változtak mára a Szemle irányvonalai?

- Az első Filmszemlén, valamikor a hatvanas évek közepe táján, amikor még Pécsre vonult le az egész szakma, öt film szerepelt. A Szemle, ami a hetvenes évek végén került Budapestre, mára egy olyan mustra lett, ahol megpróbáljuk minden műfajban bemutatni mindazt, ami az előző évben készült. Nagyjátékfilmek, kisjátékfilmek, népszerű tudományos filmek, dokumentumfilmek, kísérleti filmek, animációs filmek. A játékfilmek kivételével az összes kategóriában előzsűrit kell működtetni a jelentkezők nagy száma miatt. Például a dokumentumfilmeknél kétszáz körül van a nevezettek száma, és 35 szerepel a versenyben. Kisjáték és kísérleti film kategóriában 60-80 nevezettből 15-20 szerepel a versenyprogramban. A játékfilmeknél más a helyzet. Eleve az alkotók döntik el, hogy verseny vagy információs kategóriában indítják-e őket.

- Mi az, ami mostanság a leginkább foglalkoztatja az alkotókat?

- Különböző formái és különböző hangsúlyai voltak a Filmszemlének. Például a nyolcvanas évek közepén nagyon erős volt a dokumentumvonal. Előtérbe kerültek történelemfeltáró, a múlttal, a rendszer problémáival szembesítő dokumentumfilmek. Gondolok itt Sára Sándor, a Gulyás testvérek vagy Gyarmathy Lívia filmjeire. Ez egy annyira erős vonulat volt, hogy akkor érdekes módon a játékfilmszemle díjait dokumentumfilmek nyerték. Manapság, különösen egy-két éve érzékelhető, hogy előretörnek a fiatalok, akik ebben a pénzhiányos helyzetben elszántságból és filmszeretetből nekiállnak nagyjátékfilmet csinálni, sokkal kisebb költségvetéssel, mint bárki más. Tavaly már nagyon markáns volt az első-, másodikfilmes alkotóink jelenléte. Ez a tendencia idén is folytatódni látszik. Megint kultuszfilmek születésére számítunk. Emellett jelen van természetesen egy nagyon erős középgeneráció is, nem kevésbé jó filmekkel. Például Fekete Ibolya vagy Szabó Ildikó, Bacsó Péter. Tehát mind műfajilag, mind tematikailag, mind generációk szempontjából nagyon színes az idei paletta.

- A filmművészet fejlődése, vagy változása a korral felvet új értékelési szempontokat a zsűrizésnél?

- A Koltay Lajos vezette játékfilmes zsűri, és a Korniss Péter fotóművész által vezetett dokumentumfilmes zsűri minden tagjáról el lehet mondani, hogy naprakész a nemzetközi és a hazai filmvilág mozgásait, trendjeit illetően, a döntési szempontjaik azonban szubjektívek lesznek. Négy nap alatt nagyon nagy anyagot kell befogadniuk, mert kifejezetten az a koncepciónk, hogy a közönséggel együtt, a premiereken nézzék a filmeket, nem pedig külön elzárt vetítőben. Az már biztos, hogy idén se lesz könnyű eldönteni annak a 10-15 díjnak a sorsát, amit hagyományosan ki szoktunk osztani, mert nagyon sokan versenyeznek érte.

- A közönség véleménye általában találkozik a zsűriével?

- A legutóbbi Szemlén a Moszkva tér szakmai sikerét a közönség száz százalékosan visszaigazolta. A Torzók Montreálban bizonyított. Tarr Béla filmjéről már nem is beszélve, ami maximális sikert aratott külföldön mind a szakma, mind a közönség körében.

- Az időpontot tekintve jó helyen van a Szemle?

- Ez mindig egy örök vita marad. A legnagyobb probléma az, hogy ilyenkor még hideg van, de a kezdetektől fogva februárban volt a Szemle. Annak idején Budapest felszabadításához kötötték a dátumot. Így a Magyar Filmszemle mindig évnyitó szemlének számított. A rotterdami fesztivál van előttünk, közvetlenül utánunk pedig a berlini seregszemle, ami kifejezetten szerencsésnek mondható, hiszen a külföldi vendégek innen indulnak Berlinbe. Elég komoly érveket kellene felsorakoztatnia annak, aki ezen változtatni akarna. Új időpontot már csak azért is nehéz lenne találni, mert a világban minden nap indul legalább két fesztivál.

- Idén mi jellemzi majd a mustrát? Van-e valami alapmotívum, ami köré épülnek a szakmai programok?

- A Szemle-filmekről folytatott viták megszervezésénél már sokféle módszert végigzongoráztunk. A vitákat tartottuk filmenként, naponként és műfajonként csoportosítva is. Szinte minden verziót kipróbáltunk. Idén az adott nap filmjeinek vitája mindig a következő nap délelőttjén lesz kritikusok és fiatal esztéták vezetésével. Ezen túl szinte fizikailag lehetetlen egyéb szakmai programot beilleszteni ebbe a négy napba, mivel a Corvin mozi minden üzemórája foglalt lesz.

- Mennyire ismert és elismert a Szemle külföldön? Milyenek a visszhangok?

- Száz fölött van a meghívott külföldi vendégek száma. Itt lesznek a legnagyobb filmszakmai lapok publicistái, a legnagyobb fesztiválok szervezői a világ minden részéről, a külföldi magyar kulturális intézetek képviselői. Mindenki, aki a magyar filmmel külföldön foglalkozik. Sokan közülük hagyományos régi vendégei vagy barátai a Filmszemlének. Az itt látott filmek így tudnak elindulni a nemzetközi fesztiválszereplésekre. EZ alapján jelennek meg átfogó írások a magyar filmről a Varietyben, a Hollywood Riporterben, és még nagyon sok európai lapban.

- Meg lehet határozni, hogy külföldön miért szeretnek egy magyar filmet? Mi alapján értékelik a nemzetközi zsűrik?

- Nagyon sokféle fesztivál van, és mindenki a saját arculatának megfelelően válogat. Gyakorlatilag a Filmszemlén bemutatott filmek nagy része elkerül valamilyen nemzetközi fesztiválra. Frekventált lesz a díjnyertes filmek szerepe, hiszen azokat nagyon sok helyre hívják, de a programban szerepelnek olyan filmek is, amik már nyertek valahol. Például Fekete Ibolya Chico-ja nyert Karlovy Varyban, Kamondi Zoltán filmje, a Kísértések pedig a Szemle utáni napon indul Berlinbe. Ha egy mezőnybe bekerül egy magyar film, akkor általában tud sikerrel szerepelni. Azért is tudjuk folyamatosan fenntartani a nemzetközi filmvilág figyelmét, mert ilyen töretlen hagyományú, stabil és átfogó nemzeti filmmustra nem nagyon van a környező országokban.