Szakmai pályafutásának 70. évfordulója alkalmából Budapestre érkezik a világhírű magyar származású német producer, Trebitsch Gyula professzor.

A jubileum tiszteletére június 28-án, pénteken 11 órakor az Uránia moziban levetítik Trebitsch a II. világháború előtt Magyarországon készített filmjét, a Katyit. Az előadást baráti beszélgetés követi a professzorral az Uránia kávézójában.

Trebitsch Gyula 1914 november 3-án született Budapesten, s itt tette le érettségi vizsgáját a Kereskedelmi Akadémián. Napra pontosan július 1-jén lesz 70 éve, hogy Trebitsch a filmszakmában dolgozik. Ugyanis ezen a napon, 1932-ben lépett be a 18 éves fiú az UFA budapesti kirendeltségéhez, ahol gyakornoki évei alatt filmvetítői, felvételvezetői és játékfilmkölcsönzői képzésben részesült.

A produkciós területen működő Trebitsch 1936-ban alapítja meg a fővárosban az Objektív-Film produkciós társaságot, s még ez évben, 22 évesen elkészíti első játékfilmjét, a Rád bízom a feleségemet Bilicsi Tivadarral és Páger Antallal a főszerepben. A világháború előtt további négy játékfilmet készített még Magyarországon: az Édes bosszút, a Tokaji rapszódiát, a Gyimesi rapszódiát és a Katyit. A pénteken vetítésre kerülő 1942-ben készült Katyi az utolsó itthon forgatott filmje Trebitschnek. A zenés vígjáték főszerepeiben olyan korabeli sztárok komédiáznak, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Mály Gerő és Vaszary Piri.

A zsidó származású producert azonban '42 májusában behívják munkaszolgálatra, ahonnan 1944-ben a wöbbelini koncentrációs táborba került. Szabadulását és felgyógyulását követően is Németországban maradt. Már 1947-ben megalapítja a Real-Filmet, amivel olyan filmeket készít, mint Az ördög generálisa és A köpenicki kapitány.

Trebitsch olyan német filmcsillagokkal dolgozott együtt, mint Romy Schneider, Lili Palmer, Curd Jürgens és Hans Rühmann. 1959-ben alapítja meg a Studio Hamburgot, és a szakmán belül ő hozza először össze a filmet a televízióval. Az irányítása alatt készültek olyan germán tévéklasszikusok, mint a Comenius, a Lysistrata vagy az Oppermann testvérek.

Már a hatvanas években elkezd foglalkozni a film- és médiaoktatás felfuttatásával Németországban. Később a Hamburgi Zenei és Színművészeti Főiskola tanára lesz, amely 1994-ben a tiszteletbeli szenátor címet adományozza neki.

Pályafutásának betetőzéseképpen 2000-ben megkapta Berlinben a Német Arany Filmdíjat.