Tűréshatár ’70: A hatalom, az hatalom

A Filmek a szabadság természetéről alcímmel futó vetítéssorozat öt olyan magyar filmet mutat be a 60-as, 70-es évek fordulójáról, amelyek hűen tükrözik az ország akkori lelkiállapotát, sőt, keletkezésükkor kifejezetten tesztelték a hatalom tűréshatárát. „Azt hiszem, hogy ez most nagyon aktuális.”- mondta el a Filmhunak Réz András, a filmklub házigazdája, a sorozat válogatója, és hozzátette, hogy a Müpamozi nem filmtörténeti, vagy túlesztétizáló filmklub, hanem filmszerető, civil emberek találkozási helye, akiket az érdekel, hogy hogyan viszonyulnak az alkotások ahhoz a világhoz, amiben megszülettek és mit jelentenek a számukra itt és most.

Feldobott kő (fotó: Lugossy István)

A Müpamozi új sorozata Sára Sándor első nagyjátékfilmjével, az önéletrajzi szálakkal bőven átszőtt Feldobott kővel nyit ma este, majd Sándor Pál lányregénynek álcázott filmjével a Szeressétek, Ódor Emíliát!-tal folytatódik két hét múlva. Harmadik alkalommal Kósa Ferenc Dózsa Györgyről szóló, az eretnekség határát súroló (kulcs)filmjét, az Ítéletet vetítik, majd a Mészöly Miklós-kisregény nyomán készült, Cannes-ban Zsűri-díjat nyert Magasiskolát, Gaál István egzisztencialista kamaradrámáját. A sorozatot Az égi bárány, a Tanácsköztársaság végnapjaiban játszódó nagyon bátran fogalmazó allegorikus Jancsó-film zárja.

Magasiskola (fotó: Szóvári Gyula)

Ezek a morális dilemmákat feszegető, úgynevezett parabolisztikus filmek a konszolidálódó kádárizmus filmjei, ahol ugyan már nem folyik a vér, senkit nem fognak falhoz állítani, de 56 még tabutéma. A zsarnokságnak ekkor már egészen más ismérvei vannak, a szabadság csupán látszat, és valahol mindenki érzi, hogy a hatalom túszaiként élünk. Ugyanakkor elismert filmekből áll a válogatás, amelyekről a korabeli kritika is többnyire jókat írt, de előfordult az is, hogy óriásikat tévedett, mint például Gaál István Magasiskolájával kapcsolatban. „A kritikusok hajlamosak kialakítani egy olyan mércét, aminek vagy megfelelnek a filmek, vagy nem, miközben bölcsebb dolog lenne újranézni, újra értelmezni a filmeket.”- folytatja a válogató.  

Ítélet  (fotó: Inkey Alice)

Réz András szerint bő négy évtizeddel később végignézve ezeket a filmeket jól látszik, hogy a 60-as, 70-es évek fordulója átkozottul izgalmas időszak volt. „Hajlamosak vagyunk arra, hogy a kort, a rendszert nagy általános sémákba szorítsuk bele, például amikor egy korábbi alkalommal megnéztük Sára Sándortól a Holnap lesz fácánt, sziszegett a terem, hogy 74-ben ezt meg lehetett csinálni? Egyrészt mindenkinek az járt a fejében, hogy „hol zsarnokság van, ott zsarnokság van”, másrészt, hogy a totális gyávaság állapotában leledztünk. Hiszen, hogyan is lehetetne a kádárizmus alatt kiemelkedő gondolatokat, képeket, filmeket teremteni? Ezeken a beszélgetéseken azt is helyre tesszük, hogy elnézést, de nem pártjaink és kormányaink csinálják a filmeket. Még a zsarnokság közepén is van rá lehetőség, hogy bátorsága legyen valakinek kimondani, amit gondol. Lehet, hogy meg kell harcolnia majd érte, lehet, hogy be fogják tiltani, ahogy Bacsó Tanújával történt, de meg lehet próbálni.”

Szeressétek Ódor Emiliát! (fotó: Endrényi Egon)

Arra a kérdésünkre, nem kaptunk egyértelmű választ, hogy vajon ezek a filmek átcsúsztak-e a hatalom filterén, vagy már annyira stabilnak tartotta magát a rendszer, hogy nem félt tőlük. Réz András kiemelte azt is, hogy ezek a filmek a mai 70 éven túliak nagy generációjának filmjei, akik, ha nem is ’68 lázadó eszméit folytatták, de vadonatúj gondolatot fogalmaztak meg és nagyon sokat elmélkedtek a hatalom működéséről. „Nem államellenes kirohanásokról van szó, hanem arról, hogy a gyávaság hogyan termeli az őket is megalázó hatalmat. Egy ártatlan történet, például az Ódor Emíliáé, arról szól, hogy néha a hatalomnak meg sem kell mozdítania a kezét, mert az alattvalók önként és dalolva fogják majd szolgálni. Apró mozzanataikkal végső soron saját magukat falják fel. 2016-ban nézve ezeket a filmeket olyan gondolatokat hoz elő, hogy vajon az elmúlt bő negyed század hány olyan alkotást termelt ki magából, amelyek hasonló bátorsággal próbálták megfejteni, hogy mi van velünk, hogyan gondolkodunk, mennyire vagyunk gyávák, vagy bátrak, mennyire vagyunk egyáltalán tisztában a szabadság fogalmával?”

Program:

Feldobott kő (1968) 
2016. április 4. 19:00 Előadóterem

Szeressétek Odor Emíliát! (1968) 
2016. április 18. 19:00 Előadóterem

Ítélet (1970) 
2016. május 9. 19:00 Előadóterem

Magasiskola (1970) 
2016. május 23. 19:00 Előadóterem

Égi bárány (1970) 
2016. június 13. 19:00 Előadóterem