Az Utolér Dyga Zsombor negyedik nagyjátékfilmje: a Tesó és a Kész cirkusz rendezője a Tompos Kátya, Elek Ferenc és Rába Roland főszereplésével készült Köntörfalak-kal aratott a 41. Magyar Filmszemlén (legjobb rendező, legjobb férfiszínész, legjobb vágó és közönségdíj), de közben már pontot tett az Utolér forgatásának végére is: a novemberben kezdődő forgatás január elején ért véget Miskolcon.
Miskolc városára magyarázatot ad a frissen megalakult Miskolci Filmalap (itt írtunk róla bővebben), Madaras Péter, a Cinefest és a filmalap vezetője csábította a városba produkciót, így az Utolér az első olyan film, ami teljes egészében a borsodi megyeszékhelyen forgott. "Miskolcnak részint produceri okai vannak: egy viszonylag semleges külvárost kerestünk ehhez a történethez, ami egy kelet-európai nagyvárost tud reprezentálni; ezzel párhuzamosan megalakult a Miskolci Filmalap, és ők nagyon szeretnének minél több filmet a városba csábítani. De ettől függetlenül ez a város tökéletesen megfelel egy ilyen sötét hangulatú thriller forgatásához" - mondta Lovas Balázs, a film forgatókönyvírója és a filmhu korábbi felelős szerkesztője.
A korábban főként kisköltségvetésű filmekben utazó Dyga először vágott neki normális körülmények között egy produkciónak: az más kérdés, hogy a rendelkezésre álló 180 millió forintból 42 napot forgatnak, rengeteg szereplővel, rengeteg helyszínen. (Összehasonlításképpen: a Tesó alig 15 millióból forgott mindössze 14 nap alatt.) Negyvenkét nap magyar viszonylatban soknak számít, de mivel egy rendkívül feszes thrillert készítenek, így sok jelenetet kellett felvenniük ennyi idő alatt.
Az Utolér producere Tóth Péter Miklós (Randevú, Állítsátok meg Terézanyut!), rendezője Dyga Zsombor. Lovas Balázs írta a forgatókönyvet, amelyet korábban a Scripteasten, majd az éQuinoxe Germany nevű forgatókönyvírói workshopon csiszoltak. A könyv olyan nevek tanácsai nyomán fejlődött, mint pl. Jim Hart, a Hook és a Coppola-féle Drakula forgatókönyvírója, vagy Lorenzo Semple Jr., akinek A keselyű három napja, A pillangó és a King Kong könyvét köszönhetjük. A filmterv fejlesztését támogatta az MMKA egyszer 2 millió forinttal, míg a produkciót összesen 80 millióval (melyből 20 millió visszatárítendő támogatás).
"Sokkal inkább saját munkám ez a könyv. A Tesó-nak és a Kész cirkusz-nak inkább csak társírója voltam, Zsombor eredetijét segítgettem pofozgatni, az Utolér viszont teljes mértékben az én irományom. Az Utolér írása egy monstre folyamat volt, ennek a könyvnek a fejlesztése jóval tovább tartott, mint bármelyik eddiginek. Még ha két évig fiókban is feküdt, az első változat már több mint 7 éve megszületett" - tette hozzá Lovas. "Mindig is imádtam a thriller műfaját, és Zsombor is így van ezzel, otthon érezzük magunkat ebben a zsánerben. Nagy szükség van arra Magyarországon, hogy szélesítsük a műfaji palettát, ne csak romkomokkal lehessen bevinni nézőket a moziba, hanem sötétetebb tónusú történetekkel is."
"Félve mesélek erről a történetről, mert eléggé építünk arra, hogy folyamatosan titkok derülnek ki, és mivel sok fordulat lesz a történetben, ebből nem túl sokat akarunk kiadni" - folytatja Lovas a történetet. "Három sztorit futtatunk párhuzamosan - egy nagyon mai, életközeli, naturalista filmet akartunk csinálni, ahol olyan szituációkból keletkezik a feszültség, amelyek bárkivel előfordulhatnának, ám remélhetőleg nem fordulnak elő. Ez egy realista thriller hétköznapi emberekkel. A hihetőség az egyik legfontosabb alapvetése volt ennek a történetnek. Múltbeli ügyekről, elszámolásokról, összetett, cseppet sem fekete-fehér morális helyzetekről lesz szó, ami reméljük, hogy generál annyi izgalmat, hogy odaszögezi a nézőt a székéhez."
Mivel a történet főleg a sötét múlt történéseire és annak fájdalmas következményeire koncentrál, ezért a készítők nem szívesen fedik fel a sztori fordulatait. A három szál gyakorlatilag teljesen külön fut: az egyikben egy rovott múltú pincérnő és elhanyagolt gyermekének nyomozását követjük egy eltűnt kisfiú után, a másikban egy mentőorvos ismeri fel egy betegében a férfit, aki tönkretette családja életét, míg a harmadikban pedig egy kiöregedett gyorskorcsolyázónőt zsarol meg egy haldokló öregember. A pincérnőt Ónodi Eszter alakítja (interjú a színésznővel), fiát a félig angol Daniel Tugwell, a mentőorvos a magyarországon élő Andrew Hefler, a kiöregedett gyorskorcsolyázónő Bartsch Kata, illetve fontos szerepet kap még Seress Zoltán is. Az angol nyelvű forgatást már forgalmazási szempontok indokolták: az osztrák partnerek ragaszkodtak hozzá, a színészek mindannyian angolul játsszák szerepeiket. Az osztrák partner miatt került be az egyik főszerepbe Heinz Trixner is, aki a vén stalkert alakítja.
"Osztrák partnereink ragaszkodtak az angol nyelvhez, ők állítják, a magyar nyelv kerékkötője a sikernek, függetlenül attól, hogy milyen a film. Az angolszász országokban előítélettel viseltetnek a nem angol nyelvű produkciók iránt, ami miatt rögtön art besorolást kap, ennek megfelelően forgalmazzák és értékesítik. Abból a szempontból lehet igazság benne, hogy nekünk magyaroknak nem furcsa, ha szinkronizálva látunk egy filmet, de egy angol nyelvűnek ez nincs benne a filmes kultúrájában, a felirat és a szinkron művészkedésnek tűnik az ő szemükben" - teszi hozzá Tóth Péter Miklós.
Első miskolci látogatásunk alkalmával azon ritka forgatási napok egyikén jártunk, amikor fényes nappal dolgoztak a kamerák, a nappali jelenetben Ónodi Eszter (Margó) érkezik gyermekével (Luli szerepében Daniel Tugwell) az iskolába: egy kisfiú, Dini eltűnt, ennek kapcsán hallgatják ki az érintetteket. Margó, Luli, Fekete tanár úr (Seress Zoltán), az osztályfőnök (Járó Zsuzsa) és a rendőr (Alexis Latham) vonulnak fel a teremhez, ahol a kihallgatás zajlik. A terem előtt már várakoznak Dini szülei (Bartsch Kata és Andy Hefler), amikor behívják Lulit, majd Margót.
Szombaton a terem előtti jeleneteket rögzítették, a Margót játszó Ónodi Eszter olyan lendülettel vágta be az ajtót minden egyes alkalommal, hogy külön embert kell mögé állítani, aki becsukja. Az Almát játszó Bartsch Kata ugyanis nekirontana Ónodinak, de férje, Andy Hefler visszatartja őt. Bartschnak és Andynek ez az első napja a forgatáson, a jelenet végeztével indulnak is vissza Budapestre. Ónodi ugyan másnap is játszik, a gyermek és az ő kihallgatását veszik fel, de folyamatosan ingázik Miskolc és Budapest között, az "Ennyi!" után autóba pattan.
A nap végére rendesen kimerült stáb a miskolctapolcai Park Hotelben tér nyugovóra, ahol terített asztal várja őket. A szállodásokat is rendesen megdolgoztatja a forgatás, reggeliztetik a szép számú stábot, ők adják az ebédet is a forgatási helyszíneken, mire visszaérnek készítik a vacsorát nekik, és az első hét után, amikor átállnak éjszakára, mindezt fordított időbeosztással teszik, úgy, hogy közben a szálló normális, értsd nem filmes vendégei is élik tovább megszokott életüket.
Közben megérkeztek a muszterek Budapestről, úgyhogy a stáb bezsúfolódik a szálloda konferenciatermébe, hogy az elmúlt két nap felvételeit megnézzék. Szintén elkészült a híradó-bejátszás is, amit az egyik jelenetben a szereplők néznek, és egy szintén fontos szereppel bíró újságcikket is meg kéne írni, hogy elmehessen a nyomdába. Biztos sokkal hatékonyabb egy ilyen vidéki forgatás, ahol a stábnak esélye sincs mással foglalkozni, de legalább annyira kimerítő is, hogy fekvéstől kelésig csak a filmmel kell és lehet foglalkozni, semmi mással.
"Jó hogy egy helyen vagyunk, és ez segít fókuszálni, nem az van, hogy munka végén mindenki hazamegy és kiesik ebből az egészből, és így egyszerűbb a szervezés és a koordinálás, közterület- és helyszínbérlés, sok apró-cseprő dolog, amivel egyébként elmegy az idő. Arról már nem is beszélve, hogy nagyon jót tesz a stábhangulatnak ez a „vakáció” " - teszi hozzá Dyga Zsombor rendező.
Második miskolci látogatásunk alkalmával a szereplők oldaláról pillanthattunk bele egy filmforgatás világába, hiszen az egyik közértes jelenetben kasszás nőt kellett alakítanom. Négyre hívtak, de a helyszínre érkezve sehol senki, mint kiderül, előző nap túlóra volt, ezért ma egy órával később kezdenek.
A lakók már most balhéznak, mert a sminkbusz beállt valakinek a kedvenc parkolóhelyére - velem is kiabál a néni, próbálok magyarázkodni a stáb nevében is, majd dohogva elvonul. Betérek a közért melletti étterembe, kiderül ez lesz a stábbázis, úgyhogy lébecolhatok itt, amíg meg nem érkeznek. Ötkor érkezik a stáb, a partnereim Heinz Trixner és Bartsch Kata lesznek a jelenetben, felvonulunk az öltözőbe.
Ez Bartsch Kata első jelenete a forgatáson, tehát kiemelten fontos, hogy mit visel, hiszen a film hátralevő részében is abban kell lennie. Heinznek is ez az első feltűnése, az alkoholista öregúrnak kissé túl nett a kinézett ballonkabát, Salamon Eszter jelmeztervező és Sinkovics Judit öltöztető bőszen krémezni kezdik a kabátot, hogy zsírosabbnak tűnjék, sőt, egy kötést is kap a bácsi, hogy még lelakottabb legyen.
Heinz egyébként beszél angolul (hiszen szerepét is angolul játssza), de külön osztrák tolmáccsal dolgoznak, rajta keresztül folyik a kommunikáció. Én vagyok a harmadik szereplő, izgatottan várom a közértes jelmezt. Legnagyobb megdöbbenésemre Salamon Eszter egy szabályos diszkófelsőt kap elő: egy ezüst pikkelyes halpáncélt veszek magamra, egy zöld gézsállal, mindehhez a hidegre való tekintettel kis szürke kardigánt kapok magamra. A teljes összehatás érdekében Haide Hildegaard hatalmas rózsaszín szemeket fest nekem, lepattogzott fekete körömlakkom tökéletes kiegészítése a szettnek.
A jelenet szerint én a közértben ülök a kasszában és olvasok. A közért vécéjében Heinz okádik éppen az elfogyasztott vodkától, őt követi a boltba Bartsch Kata egy kis plüss hangyászsünnel a kezében. Én borzasztó paraszt közértes vagyok, fel sem nézek a könyvből, amit olvasok, amikor Kata köszön nekem. Heinz tessékre lép be, Kata kifordul. Heinz fizet egy vodkát, 1200 az üveg vodka, 1500-öt ad, félszemmel beütöm, nyílik a kassza, visszaadok, becsukom a kasszát, olvasok tovább, Heinz köszön, "Thanks Lilith!" - még nevem is van, Lilith, the cashier! (Lilithnek hívták a Bibliában Ádám első feleségét.) A rendezői utasítás ez volt, hozzak sok könyvet és olvassak. A Kecskebűvölők-et vittem, ami nagyon vicces, nekem meg faarccal kellett volna ülnöm, ami nem mindig ment.
Kata be, Kata ki, Heinz be, Heinz ki, minden irányból, és eközben én faarccal mindvégig a háttérben vagyok. Nem mozdulok, a pénzből visszaadok, becsukom a kasszát, és olvasok tovább. Egyszer elszalad velem a lóláb, és rossz gombot nyomok meg, és sípolni kezd a gép, leállunk, a közértes bácsi előfut, és megmutatja, hogy ilyenkor az F betűt kell megnyomni. (Egyébként kérésének megfelelően valójában nem ütöm be az egyszer sem eladott vodkát, mert eléggé megugrott volna a bevétele.) A jelenetek között beszélgetünk, elmeséli, hogy ő is nagyon sokat szokott olvasni, volt, hogy napjában több könyvvel is végzett. Régebben könyvesboltja volt, aztán a rendszerváltás után csak ez a kisbolt maradt meg, de olvasni most is nagyon szeret. Újabban a régi kedvencek újraolvasására szokott rá, Stephen Kinget, Ken Folletet olvas, a kassza mellé a Tövismadarak írójának regénye van bekészítve.
Elmesélem neki, hogy Magyarországon forgatták A katedrális-ból készült minisorozatot, lelkendezve kérdi, mikor lesz a tévében, szégyenkezve vallom be, hogy fogalmam sincs, ezen elszomorodik.
Közben megint felvétel lesz, visszabújik a rejtekhelyére, a következő leállásnál hoz nekem egy sajtos szendvicset, és nem engedi, hogy kifizessem - befogadott a közértes társadalom! Későre jár már az idő, a boltot nem zárhatja be, mert itt vagyunk, a stáb vállalta is az őrzést reggelig. Engem csak arra kér, hogy ha végeztem, a kasszát hagyjam nyitva, hogy lássák, nincs benne pénz. Ha zárva felejti, mindig betörnek. Figyelek, és az őrnek is külön szólok, amikor végeztem a műszakkal.
Ez háromnegyed három körül van, "Halacska lejátszott, mehet öltözni!" Hilde már nem várt meg minket a sminkbuszban, két hatalmas, sminklemosóval átitatatott vattát hagyott nekünk, így az autó hátsó ülésén mosom le a pofámat, a szállodában kis alvás, reggel irány Pest, vissza a mókuskerékbe.
Harmadik alkalommal a miskolci Jégcsarnokba jövünk: itt tart koriedzést Bartsch Kata, amikor egyszercsak meglátja a kislányát egy öregúrral beszélgetni. Alma örjőngve keresi a lányát, akit Hugi (Szabó Vera) őrizet nélkül hagyott, rohangál fel-alá a csarnokban, zeng az üres tér a Sáráktól. A második Sárára jön elő a kislány, és mutatja meg, hogy mit kapott a titokzatos öregembertől. A gyártási tervben egyébként még az volt, hogy ezen a napon játszik Heinz Trixner is, de mivel egyetlen távoliban látszódott csak a háta, végül úgy döntöttek, nem autóztatják ide Bécsből az urat, úgyhogy egy dublőr ment végig a folyosón Heinz helyett.
"Az Utolér a szívügyem, szeretem látni, hogyan valósul meg. Tudomásom szerint a hazai forgatókönyvírók nem nagyon vannak jelen a forgatásokon. Pedig szerintem más dolog egy íróasztal mögött kiagyalni filmet, és más szembesülni azzal, miként is valósítható meg az agyszüleményed a gyakorlatban. Fontos megismerni egy filmforgatás menetét-működését, a produkció mögött álló összehangolt csapatmunkát, a megvalósítás közben fölmerülő problémákat és kompromisszumokat. Mindez elengedhetetlen tapasztalat a filmíró számára, csak így tudsz később olyan könyvet írni, mely a gyakorlatban is könnyen legyártható és leforgatható, csak így tudsz "filmes módon" jeleneteket írni, olyan helyzeteket kitalálni, melyek megrendezhetőek és eljátszhatóak.
Egyébként nem nagyon szólok én itt már bele a dolgokba, és nem is merülnek fel olyan dramaturgiai gondok, amit itt a helyszínen kéne megoldani. Néha vannak a dialóggal problémák, de itt van Neil, a dialogue coach, hogy ezen segítsen. Én fordítottam a forgatókönyvet angolra, és ha esetleg lesz magyar szinkronos verzió, akkor lesz majd érdekes, hogy tök újra kell majd írnom a magyar dialógokat, hogy kijöjjön szájszinkronra, na, az még egy érdekes meló lesz" - mondta a forgatáson őgyelgő Lovas Balázs. (Azóta fölmerült, hogy nem biztos, hogy lesz a filmnek magyar szinkronos változata - a szerk.)
"Kevés olyan város van Magyarországon, ahol ennyiféle helyszínt meg lehet találni, ennek az egyik legjobb példája ez a Jégcsarnok, ahol most állunk, mert tudomásom szerint ehhez hasonló nincs még egy az országban. A sokszínűség számított igazán, hogy megtaláljuk azokat a helyszíneket, amik a forgatókönyvnek igazán megfelelnek, ezek egyhelyen, loigisztikailag jól megközelíthető módon, egy olyan városban, ami tényleg minden lehetőségével támogatja a forgatást - az elég sok és jó érv ahhoz, hogy mi ide jöjjünk" - mondta Tóth Péter Miklós, az Európa Film vezetője.
A film egyik főszereplője Bartsch Kata, akit a forgatás előtti héten választottak ki Alma szerepére, nem is volt ideje felfogni, mi is történik vele pontosan: "A legeslegutolsó pillanatban tudtam meg, hogy benne leszek a filmben, ami nem is feltétlenül rossz, mert nem is görcsöltem rajta hónapokig. Most kezdtem pár napja megijedni, hogy már a felén is túl vagyok. Mivel szabadúszó színész vagyok, viszonylag könnyen meg tudtam oldani, bár a forgatás elején még ingáztam Erdélyből, de most már két hete csak erre koncentrálok" - mondja két Sárázás között Bartsch Kata.
Szerencsére az angol nyelvvel sem volt különösebb gond: "Az elején nem volt para az angol, annyira belefeledkeztem. Most, hogy van időnk Neillel foglalkozni a szöveggel, azon kapom magam, hogy arra koncentrálok, hogy úgy mondjam a szöveget, ahogy ő kéri. Éltem Angliában egy évig, úgyhogy van egy csúnya utcai angol akcentusom, hiszen biciklisfutár voltam, nem egészen úgy beszélek, mint egy orvosfeleség."
"Korcsolyáznom nem kell, pedig annyira nagy probléma nem lenne, de én már csak edzek. Inkább mentálisan próbáltam készülni ezekre a lelkileg durva szituációkra, ezek kemény és szélsőséges dolgok, amiket meg kellett keresni magamban" - mesél a felkészülésről a színésznő. "A film három idősíkban játszódik, és nagyjából az első az én mostani korom, én most 30 éves vagyok, és Alma pár évvel idősebb nálam. Nem telik olyan sok idő a film folyamán, 5-7 év, de erre sminkben nagyon jól rá lehet segíteni, úgyhogy mostmár nem tüntetik el a szemem alatti karikákat, ezt nem biztos, hogy jó lesz viszontlátni, de nem vagyok olyan hiú színésznőként. Szerintem ez a generáció, akik mi vagyunk, 25 és 40 között, simán összekeverhető, egy sokat szolizott huszonéves is simán kinéz negyvennek."
A miskolci fagyos éjszaka óta a film forgatása véget ért, és lassan a vágás is a végéhez közeledik, jönnek a tesztvetítések, majd ősszel remélhetőleg a bemutató is.
Nézd meg a forgatáson készült videónkat:
