Herendi Gábor, a Szemletanács elnöke két dolgot felejtett el:

1. A zsűri a meghatározott kategóriákban köteles bírálni, és az előzsűrizés nem lehet a feladata. Hiszen ha ez a módszert a Filmszemle tanács legitimnek tekinti, bárki bárhonnan bármit zsűrizhet. Ne felejtsük el: a szóban forgó három munkát kizsűrizték a játékfilmek közül, ilyen alapon értelmetlen új kategóriáról beszélni, hiszen tudomásunk nélkül bármelyik film beemelhető utólag ebbe a szekcióba.  Véleményünk szerint a zsűri nem előzsűrizhet. Ilyenre nincs példa a világon sehol.

2. A Filmszemle tanács nem közölte az érintett három alkotóval, hogy ez a kizárólag általuk kreált kitétel létezik, amiről a díjkiosztó után hallottunk először: nevezetesen hogy a dokumentumfilmes zsűri praktikusan bármit megtehet. Ez esetben nem indítottuk volna filmjeinket.

Határozottan visszautasítottuk korábban a Szemletanácsnak azt az ajánlatát, hogy filmjeink a dokumentumfilmes versenyben szerepeljenek. A szervezőktől többször, még a szemle kezdete előtt ígéretet kaptunk arra, hogy filmjeink ebben az önálló, új kategóriában kerülnek elbírálásra, teljesen függetlenül a dokumentumfilmek versenyétől. 

Hangsúlyozzuk, ha erre nem kaptunk volna ígéretet, nem indultunk volna a filmjeinkkel az idei Filmszemlén.

Szeretnénk megkérdezni: vajon a játékszabályokat nem a verseny előtt határozzák meg és hirdetik ki?

A Szemletanács döntéseinek indoklása során folyamatosan a szabályzatra és bizonyos jegyzőkönyvekre hivatkozik, amelyet véleményünk szerint rajtuk kívül kevesen láttak. Nem láttunk semmilyen publikált szabályt, melyre Herendi Gábor, a kínos helyzet során hivatkozik, tehát amíg egy szabályt (törvényt) nem hirdetnek ki, addig az nem lép hatályba.