2014. 01. 14. Rostás Eni
Végső visszaszámlálás
Magyarok Oscaron innen és túl
Már csak egyet kell aludni, hogy kiderüljön, kell-e tovább izgulni A nagy füzet Oscar szereplése miatt, ugyanis holnap jelentik be, hogy a Szász-film bejut e az öt jelölt közé. M. Tóth Géza 2007-es Maestroja óta nem nagyon volt okunk az izgalomra, de talán Agota Kristofnak, a Gyémánt ikreknek és a kegyetlen Bors néninek sikerül megtörnie a sikertelenségszériát. Szász Jánosnak például Wong Kar-waijal (A nagymester), Thomas Vinterberggel (A vadászat) és Paolo Sorrentinoval (A nagy szépség) kell versenyeznie, de a könyvadaptáció mindig kifizetődő műfajnak bizonyult Los Angelesben.
Nyitány - teljes film
Bár húsz órás múltidézését már 1965-ben elküldték Amerikába, Fábri Zoltánt csak 1969-ben jelölték, méghozzá egy könyvadaptációval. A Pál utcai fiúk amerikai-magyar koprodukcióban készült, a kis- és a nagybetűs Nemecsek is angolul beszélt, de Geréb sem ízes magyarsággal árulja el a grundot. A hős közlegény anyja, Törőcsik Mari viszont már magyarul kezelte a tüdőgyulladást. Molnár Ferencet végül Lev Tolsztoj, Szergej Bondarcsuk és a Háború és béke utasította maga mögé. (Életem első hármasát Fábri filmjének köszönhetem, meg annak, hogy már alsó tagozatban is szerettem az egyszerűbb megoldást választani. Ki gondolta volna, hogy Fábri él az ún. alkotói szabadsággal, és épp azokat a sarkalatos pontokat változtatja meg a filmben, amire Marica néni egy röpdogában rákérdez?)
Miénk itt a grund
Bár következő versenyzőnk, Makk Károly 1972-es Macskajátéka is aranyszobor nélkül távozott a díjátadóról, az esélye megvolt a győzelemre. Az Örkény azonos című, 1963-as kisregényéből készült alkotásban egy nyugdíjas szerelmi háromszögbe csöppenünk, ami nekünk csak egy édesbús lávsztori, de Orbánnénak, Paulának és egy öregedő operaénekesnek maga a kicsit téli álomszerű, kicsit megkésett, nagybetűs élet. Hiába jutalomjáték a film Dajkától Törőcsikig mindenkinek, jutalmat nem ők, hanem Fellini Amarcordja kapott.
Macskajáték - teljes film
A következő két percet töltsd Jankovics Marcell animációs rövidfilmjével, a Sisyphusszal, ami nyerni ugyan nem tudott, de 1976-ban a legjobbak közt versenyzett.
Sisyphus - teljes film
Fábri Zoltán 1978-ben magyar vendégmunkásokkal érkezett a tengerentúlra, és került be az utolsó körbe. A grundért folytatott csatát a felnőttek játéka váltotta, a díszletet pedig ezúttal nem a nyolcker, hanem Németország biztosítja. A háttérben tombol a második világháború, Móricz idegenbe szakadt parasztjai pedig egyre gyakrabban forgatnak ki hullákat a német földekből. Az utolsó jelenet után még a Szózat sem hangzik ugyanúgy többé, a könnyeiket mégsem a Magyarok, hanem a franciák törölgették. Igaz, hogy ők örömükben kapták elő a zsebkendőt.
Mi baja magának, Brajner?
Két évvel később Szabó István idézte meg a második világháború utolsó napjait. Mit tesz egy asszony, ha férje baloldali tevékenysége miatt egy másik férj mellett kénytelen álomra hajtani a fejét? Megpróbál megbarátkozni újdonsült urával, aki bár átmenetinek lett szánva, sokkal mélyebb emlékeket hagy maga után. A címszereplő, vagyis a Bizalom nem túl gyakori vendég a lakásban, ezért kapcsolatuk már azelőtt halálra van ítélve, hogy egyáltalán elkezdhetne normálisan működni. Moszkva nem hisz a könnyeknek, 1980-ban mégis a szovjetek sírhatták tele a párnájukat büszkeségükben.
Adorai Péter tart tárlatvezetést Bánsági Ildikónak
Rófusz Ferenc 1981 óta tudja, hogy a legkisebb is számít – sőt, Oscar is jár érte. Animációs rövidfilmje, A légy, a címszereplő életének rövid, de nagyon tanulságos szakaszát mutatja be, méghozzá szebb napokat megélt hősünk összetett szemén keresztül. De az is lehet, hogy a mindenkori elnyomó hatalommal szemben folytatott küzdelemről szól. A díjra elsőként nem Rófusz, hanem a Hungarofilm akkori elnöke tehette rá a kezét, ám amikor az Oscar-bizottság is rájött, hogy a rendező sosem járt Los Angelesben, rendőrökkel szereztette vissza az aranyszobrocskát. Rófusz csak másfél hónap múlva tudta átvenni díját, kiutazása elől hirtelen minden politikai akadály elgördült.
A légy - teljes film
Az első, és eddig egyetlen egész estés magyar film, amit a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscarral ismertek el, Szabó István Mephistója. Alapuljául Klauss Mann azonos című regénye szolgált, becsvágytól sújtva pedig Klaus Maria Brandauer próbált lavírozni a politikai útvesztőben. Néhány elárult barát, elvesztett szövetséges és kitoloncolt, színesbőrű szerető igazán nem nagy ár a sikerért. „A legnagyobbat mindig önmagának hazudja, fontosnak és nélkülözhetetlennek festi önmagát, s csak a náci generális józanítja ki, amikor ordítva figyelmezteti: valójában nulla, porszem, eltiporható jelentéktelenség.” A Mephisto, amelyben egy rövid cameo erejéig maga Szabó is felbukkan, például Andrzej Wajda Vasemberét utasította maga mögé 1982-ben.
Szabó István átveszi a díjat Los Angelesben
1983-ban Zenthe Ferenc előtt borulhattak le az amerikai kritikusok, illetve csak borulhattak volna, ha nincs Fanny és Alexander. A nemcsak generációk, de nemzetek közötti üzenetnek szánt Jób lázadása egy öreg zsidó házaspárról mesél, akik hét elvesztett saját gyerek után egy keresztény kisfiú örökbefogadásával próbálják továbbvinni a család nevét. A Messiás sajnos messzire elkerüli a vidéket, a magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb hepiendjében viszont mégis az élet győzedelmeskedik, ami még a koncentrációs táborok ellenére is megy tovább. A többit meg eltakarja a sárga csillag. Kabay Barna és Gyöngyössy Imre filmje.
Jób lázadása - teljes film
Szabó István és Klaus Maria Brandauer párosa a Redl ezredessel jutott újra közel a győzelemhez, ám a saját leleplezésére kényszerített kémfőnök története nem tudta lenyomni A hivatalos változatot. A kadétiskolából a koncepciós perig vezető utat némi képzelt, vagy valós homoerotikus szál is körüllengi, és minden bizonyíték felhasználható saját maga ellen.
Redl ezredes - trailer
Az utolsó magyar Oscar-esélyes nagyjátékfilmnek szintén Szabóhoz és Brandauerhez volt köze, és ismét egy valaha létező személyt választott múzsául. Mi 1988-ban jártunk, a címszereplő, a fejlövést túlélő Klaus Schneider/Hanussen hetven évvel korábban bocsátkozott jóslatokba Hitler hatalomra jutásáról. A náci propagandafőnök nem nézte jó szemmel, hogy a korai Uri Geller nagyobb próféta, mint a Führer, a varietéműsornak pedig kicsi komolyabb tétje lett. (Életrajzi elemeket senki ne kérjen számon a rendezőn, inkább olvassa el, hogy mit írtunk a filmről pár évvel ezelőtt.)
Maradjak, ahol vagyok? Vagy menjek el örökre?
Hét évvel ezelőtt M. Tóth Géza madárkája dalolhatott volna Oscart magának, de egy dán költő a torkára akasztotta a trillát. „Sokan művinek, megcsináltnak gondolják az Oscart, bennem is voltak hasonló érzések, de végül nagyon érdekes volt látni a maga műfajában tökéletesen szervezett eseményt, ami mindenkiből a maximumot hozta ki.” – nyilatkozta az Amerikát megjárt rendező, a Maestro viszont sajnos nem Los Angelesben zsebelte be a negyvenedik elismerését.
Maestro - teljes film
magazin
Portré a legendás forgatókönyvíróról
Joe Eszterhas (született: Eszterhás József) magyar menekültek gyermekeként érkezett az Egyesült Államokba az ötvenes évek elején, ahol világhírű…
tovább
magazin
Tokiói bolyongástól londoni csábításig
A november 22-én kerek szülinapot ünneplő színésznő gyerekként kezdte a pályát, változatos alakításain keresztül a szemünk láttára lett fiatal…
tovább
