A Toldi moziban rendezett ünnepélyes megnyitón Soros György felidézte, hogy éppen 30 éve kezdte támogatni az emberi jogokért folytatott küzdelmeket, segítette Nelson Mandelát, és hozzájárult, hogy dél-afrikai fekete diákok ösztöndíjhoz jussanak a Cape Town-i egyetemen. 1979 óta számos - Soros által létrehozott és támogatott - független alapítvány és program működik, egy közös cél érdekében: hogy világszerte elősegítsék a nyitott társadalmak kialakulását, különösen Közép-Kelet Európa és a Szovjetunió volt kommunista országaiban. Magyarországon 1984-ben nyílt meg a Soros Alapítvány. Soros György a kirekesztés elleni harcról szólva felhívta a figyelmet az európai romák tarthatatlan helyzetére is. Alapítványain keresztül a magyar cigányság jogaiért, illetve a roma gyerekek megfelelő integrációjáért is sokat tesz.
Mint elmondta, 1996-ban kezdte meg működését a Soros Documentary Found (Soros Dokumentumfilm Alap), amely a Robert Redford által alapított Sundance Filmfesztivál több millió dolláros támogatása mellett 54 országban több mint 450 alkotás elkészítéséhez nyújtott segítséget. Soros György múlt heti, az MTA-n elhangzott, beszédét felidézve hangsúlyozta a mai tömegmédia veszélyét: a politikában és a tájékoztatásban a kognitív-megismerő funkció helyett a manipuláció kerül egyre inkább előtérbe. A politika célja - a reklámokat és szórakoztatóipart felhasználva- a hatalom megszerzése, és nem a közjó szolgálata –tette hozzá. Véleménye szerint ez okból van kiemelkedő jelentőségük a dokumentumfilmeseknek, hiszen e műfaj "többnyire nem egy politikai, hatalmi cél, hanem a valóság bemutatása iránt elkötelezett…a jó dokumentumfilm nem rövidtávú partikuláris, hanem általános morális érdekeket szolgál”. Záró gondolataiban azon reményét fejezte ki, hogy a Verzión vetített filmek "hozzásegítenek ahhoz, hogy aktív állampolgárként cselekedjünk az emberi jogok megsértése ellen".
A fesztivál programigazgatója, Oksana Sarkisova a megnyitón elmondta, a programsorozat 25 ország több mint 60 filmjét - köztük 45 Magyarországon eddig soha be nem mutatott alkotást vonultat fel a Toldi Moziban és a Cirko-gejzír Filmszínházban. A Magyar Panoráma sorozata az elmúlt esztendő legjobb hazai dokumentumfilmjeiből válogat, míg a Nemzetközi Panoráma 29 filmje a külföldi kínálatba nyújt betekintést. A Húsz év demokrácia elnevezésű program cseh, szlovák, lengyel, német és magyar rendszerváltás-filmekkel várja a közönséget. A Lyukak a vasfüggönyön retrospektív pedig a ma már klasszikusnak számító lengyel dokumentarista iskola, az ún. „fekete sorozat” 1956-1958 között készült Magyarországon sohasem látott főműveit mutatja be az 1950-es évekből - számolt be a fesztivál főbb szekcióiról. A Diák Verzió a mozizni vágyó középiskolásokat várja; 5 film közül válogathatnak a tanárok- diákok, melyek beszélgetéssel összekötött vetítésein bepillantást nyerhetnek a kortárs dokumentumfilm világába.
A megnyitót követően Mercedes Stalenhoef Carmen esete Borattal című filmjét láthatta a közönség. A rendezőnő a vetítés utáni beszélgetésben elmondta a film egy tulajdonképpeni véletlen műve. Szándéka szerint egy szegény román faluból származó lány sorsát kívánta bemutatni, ám forgatás alatt amerikai filmesek zavarták meg a közösség életét: itt forgatták a Borat- Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika c. filmnek Borat szülőfalujáról szóló részt. A falut perverzek gyülekezetének beállító amerikai vígjáték teljesen felborította a már önmagában is problémákkal küszködő kistelepülés lakóinak életét. A Carmen esete Borattal nem a szenzációt kívánja bemutatni, inkább a hangos botrány mögötti emberi történetekre kíváncsi, kiállva ezzel a fesztivál alapelvei mellett.
A Verzió Film Alapítvány és az OSA Archívum szervezte seregszemlén a legjobb filmnek járó díjat idén is a közönség adja. A november 3. és 8. között megrendezett fesztivál védnöke Jancsó Miklós filmrendező és a Magyar Helsinki Bizottság.
