Filmhu: Az idei évben majdnem 400 millió forintos digitális beruházás történt a Magyar Filmlaborban. Utoljára hét évvel ezelőtt eszközöltek ilyen mértékű fejlesztést, mi indokolta a mostani beruházást?
Erdélyi István: A Magyar Filmlabor célja mindig is az volt, hogy igazodjon a világ vezető laboratóriumaihoz: a lehető legmagasabb minőségben szolgálja ki a filmprodukciókat. Mivel az elmúlt időszak rohamos digitális fejlődése túllépett eszközeink színvonalán, gyakorlatilag a piac kényszerítette ki a nagy volumenű beruházást.
Aradi László: A most beszerzett Spirit HD Datacine és a DaVinci HD opció, illetve egy más technológiát képviselő NorthLight 2 szkenner, BaseLight 4 fényelő-rendszer, és a már több éve működő ArriLaser filmlevilágító eszközöknek is köszönhetően kimondhatjuk, hogy a világ vezető filmlaboratóriumai között vagyunk. A filmes utómunkákat támogató technikai fejlesztések ugyanis elérték a fejlődési görbének azt a csúcsát, ahol elmondható, hogy a digitális utómunka alkalmas a 35 mm-es filmmel történő, teljes értékű utómunka folyamatokra. Nem helyettesítve természetesen a felvételi anyag, és a mozikópia esetében a celluloidszalagot.
A képkockánkénti szkennelés során a mostani NorthLight-rendszer akár 8 K felbontású digitalizálásra is képes. A leggyakoribb utómunka folyamatok 2K felbontást igényelnek, a 4K már kifejezetten magas minőségnek számít. Az új rendszer a korábbi 2 másodpercenként 1 filmkocka kapacitás helyett, 1 másodpercenkénti 2 kockára gyorsul – fajlagosan négyszer rövidebb idő alatt tudjuk a szkennelést elvégezi, ami egy nagyjátékfilm esetében az eddigi egyhetes munkafolyamatot 2-3 napra rövidíti. Mindezt természetesen az eddig megszokott minőségben.
 |
| A piac kényszerítette ki a nagy volumenű fejlesztéseket - fotó: SZIKO |
Filmhu: Milyen forrásokat vettek igénybe a mostani fejlesztéshez?
E.I.: Ezt a beruházás, a 2000-es fejlesztéshez hasonlóan, teljes egészében kedvező törlesztésű és futamidejű hitelkonstrukcióból kerül megvalósításra. Ehhez semmilyen önrészt nem kellett befizetni: az első 18 hónapig csak kamattörlesztés történik, majd a rá következő 5 évben zajlik a tőketörlesztés. A futamidő azért fontos, mert 2008. december 31-ével fut ki a 2000-ben eszközölt előző nagy fejlesztésünk törlesztése, amelyet sikerült az árbevételünkből kigazdálkodni, és a labor megrendeléseire alapozva 2013. végén ugyanezt mondhatjuk majd. Ráadásul valóban igaz, hogy a mostani fejlesztést sikerült annak a technikai fejlődésnek a csúcsán megvalósítani, hogy nem várható egy-két éven belül olyan mértékű technológiai továbblépés, hogy akár csak pótlólagos, rásegítő beruházásokon kelljen gondolkodnunk.
Filmhu: Idén január óta az MMK gyakorolja a Filmlabor tulajdonosi jogköreit. Ugyan a közalapítvány vagyongazdálkodási szabályzata szerint az MMK-portfolioba tartozó gazdasági társaságok önnállóan folytatják tevékenységüket, de mégis, hogyan állt a közalapítvány a labor mostani digitális fejlesztéséhez?
E.I.: A filmszakma érdekeit szem előtt tartva maximálisan támogatták, sőt, úgy vélem, hogy az MMK számára is siker, hogy nem sokkal a vagyonátvétel után megvalósult egy ekkora léptékű beruházás. S valóban, a Filmlabor teljes mértékben önállóan működik.
Filmhu: Az önállósághoz tartozik, hogy a labor saját maga képzi a munkaerőt is...
A.I.: Így van. Egyedi, szervezett, belső képzések körében tanítjuk be a munkatársainkat – a filmlaborálás tudományát egyébként sehol, semmiféle intézményesített formában nem oktatják. Most már szinte hagyományosnak mondható, hogy külföldi szaktekintélyek bevonásával képezzük a colorist és fénymegadó kollégákat, eddig három alkalommal volt efféle betanítás, illetve továbbképzés, és általában egy, a mostanihoz hasonló léptékű beruházáshoz kapcsolódik a humán tőke kitermelés is. Bár nem örülünk neki, mégis büszkeség számunkra, hogy több utómunka cégnél is találkozhatunk a korábban általunk kiképzett munkatársakkal.
 |
| A Baselight 4 fényelő rendszer - látható eredmények - fotó: SZIKO |
Filmhu: Elhangzott, hogy a filmes utómunkához kapcsolódó laborálást sehol nem tanítják. Önök milyen előképzettségű embereket kerestek?
A.I.: 2002-ben előállt egy olyan helyzet, hogy a konkurencia elcsábította két sikeres és jó képességű fénymegadónkat, míg egy harmadik munkatársunk súlyos betegség után elhunyt. Ekkor komoly kutatás, pályáztatás és interjúzás után 200 jelentkezőből választottuk ki azt a négy embert, akikből egy elismert osztrák fénymegadó szaktekintély instruálása mellett kiképeztük az utánpótlást. Elsősorban fotográfiai előképzettségű fiatalokat toboroztunk, további szempont volt, hogy az alapvető szakmai ismereteken kívül rendelkezzenek megfelelő kommunikációs képességekkel is, elvégre a napi gyakorlatban egy nagyon finom alkotói munkában kell részt venniük.
E.I: Ami egyébként az imént említett konkurenciát illeti, el kell mondjam, hogy a két magyar filmlabor (a Magyar Filmlaboratórium mellett a Kodak Cinelab Hungary szolgálja ki a filmszakmát – a szerk.) között egészséges a verseny, amihez hozzátartozik, hogy kapacitáshiány esetén számíthatunk egymásra, azaz, mindamellett, hogy a piacot megosztva kezeljük, szükség esetén kisegítjük egymást.
A.I.: Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy van, amit az országhatáron belül csak mi tudunk: a DaVinci és a Baselight fényelő rendszereknek köszönhetően nálunk párhuzamosan két colorist, két különböző munkaállomáson egy időben tudja fogadni a megrendelőket.
Filmhu: Ha már szóba került a konkurencia: a bevezetőben elhangzott, hogy a Filmlabor célja, hogy igazodjon a világ vezető laborjaihoz. Kikkel versenyeznek a nemzetközi piacon?
E.I.: Meglepő és számunkra is hízelgő, hogy a Magyar Filmlabor ellenajánlatait Rómából, Párizsból, Münchenből, Londonból és Bécsből szerzik be a megrendelőink. Vagyis kimondottan rangos mezőnyben versenyzünk – és úgy ítéljük meg, hogy a mostani beruházás is hozzásegít minket ahhoz, hogy a pozíciónkat tartani tudjuk.
A.L.: Hogy mennyire megalapozott a pozíciónk azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a labor önálló, saját külkapcsolatain keresztül jelentős nemzetközi megrendeléseket teljesít. Ez az „exporttevékenység” önmagában a bevételünk mintegy 25 százalékát adja. A hazai, illetve a koprodukcióban, vagy a szervízmunkában készülő játékfilmek ennek a másfélszeresét hozzák.
 |
Spirit HD - a világ vezető laboratóriumai között - fotó: Seiler György
Filmhu:És mekkora súlyt képviselnek az archiválási megrendelések? Pár éve nagy hír volt, hogy elkészült az 1949-es Lúdas Matyi digitálisan felújított változata.
A.I.: Az archív munkák nem nagy tételt tesznek ki, ugyanakkor nagyon bízunk benne, hogy az elkövetkezendő időszak digitalizálási pályázatain a Nemzeti Filmarchívum továbbra is sikeresen szerepel és ebből hosszú távú együttműködés származhat. Most egyébként dolgozunk egy körülbelül 10 milliós nagyságrendű megbízáson.
E.I.: Azért az archiválási megrendelések nagyságához hozzá kell tenni, hogy a Magyar Filmlaboratórium külföldre is archivál. Nagyon intenzív az együttműködésünk a dél-szláv országokkal, és ezen belül a filmarchívumokkal. Legutóbb a belgrádi filmintézettel állapodtunk meg, hogy a jövő januári, New Yorkban megrendezésre kerülő Paskaljevics-retrospektív sorozatra vetítésre alkalmas állapotba hozzuk a rendező teljes életművét. Ez, a mintegy 100 ezer eurós megrendelés önmagában több, mint amit a szerény keretek között gazdálkodó NFA egy évben ilyen célokra tud fordítani.
Filmhu: Visszakanyarodva a rangos mezőnyhöz: milyen stratégiával tartható meg a Filmlabor pozíciója?
E.I.: Komplex szolgáltatásra törekszünk. Együttműködünk egy közeli hangstúdióval, és augusztus 30-án debütált a legújabb kapcsolt szolgáltatásunk: a filmlabor logisztikai vállalkozásának keretében gondoskodik a filmek országos moziba juttatásáról. Eddig a Hungaricommal és az Intercommal állapodtunk meg – az első két film, amit a laborból egyenesen a vetítőbe szállítottunk a Hajlakk és a Zuhanórepülés volt – és tárgyalásban állunk a többi forgalmazóval is. A vállalkozás nem megalapozatlan döntés eredménye: a forgalmazott filmek 70 százaléka feliratozásra kerül, ennek a 90 százalékát mi végezzük, felesleges kópiautaztatást, pénzt és időt lehet megspórolni tehát, ha a laborból egyenesen a moziba kerül a film. Most már ott tartunk, hogy a megrendelő leadja a negatívot és a végefőcímig bezárólag minden munkafázist elvégezve, házhoz – a vetítőbe – szállítjuk neki a kész filmet.
