Hogyan kerültél a Budapest Debut Film Forum csapatába?
Korábban jogászként dolgoztam a Filmalapnál, 2018 óta vagyok producer. Deák Dánielhez és Osváth Gáborhoz régi baráti és szakmai kapcsolat fűz, vannak közös projektjeink is, és tavaly felmerült, hogy szeretnék a BDFF-et továbbfejleszteni, illetve a pitchfórum mellé egy komolyabb filmes workshopot is felépíteni. Producerként már több nemzetközi workshopon vettem részt, így volt némi tapasztalatom ezekről, ráadásul izgalmas szakmai feladatnak tűnt egy jó csapattal dolgozni, amelyhez személyes bizalom is fűzött. Így láttunk neki tavaly a BDFF szervezéséhez, még javában a pandémia közepén. Már akkor eldöntöttük, hogy mindenképpen fizikai formában szeretnénk megrendezni, nem online.
A BDFF már a belépésed előtt indult 2019-ben. Mi az, amit te raktál hozzá, vagy amit változtattál rajta?
Az egyik fő újdonság, amit javasoltam, a sorozatok beemelése volt, mivel a klasszikus, mozikba készülő filmek mellett egyre erősebben jelen vannak a különböző streaming platformokra és hagyományos tévécsatornákra készülő film- és sorozattartalmak, amire gyártói-produceri oldalon egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, hiszen most mindenki sorozatot is akar gyártani.
Mi az oka ennek a fellendülésnek?
A globális streaming szolgáltatók (amelyek egy része nálunk is elérhető) jelenléte egész Európában egyre erősebb. Az is látszik, hogy az európai filmgyártási szektorban is egyre erősebben dominálnak, hiszen már jelen vannak megrendelőként a piacon. Erre az igényre pedig valamilyen módon választ kell tudni adnia az európai filmtámogatási rendszernek is.
A 2019-es BDFF (fotó: Chripkó Lili)
Azok az európai független produkciós cégek, amelyek eddig a hagyományos állami támogatási rendszeren keresztül működtek és gyártották a filmjeiket, most egyre inkább bekerülnek egy korporatív környezetbe, amelyben gyártó-producerek lesznek, vagyis megrendelésre gyártanak sorozatokat és filmeket. Egyre nagyobb számban ez a típusú tevékenység teszi ki az európai producerek munkáját, ezért erre is előbb-utóbb reagálnia kell a támogatási rendszereknek.
Emellett ennek meg kell jelennie egyéb területeken is, mint például az oktatásban, mert a fiatal íróknak meg kell tanulniuk, hogyan kell sorozatot írni, egy több epizódos munkát összerakni, hogyan kell csapatban dolgozni, amelyben nem feltétlenül ők a fő kreatív döntéshozók. Így jött a gondolat, hogy csináljunk egy workshopot, amiben egész estés játékfilmes és sorozat-tréning is van.
Magyarország hogy áll ebben a streaming fellendülésben?
Magyarországon ezt a fellendülést egyelőre kevéssé a streaming szolgáltatók, sokkal inkább a hagyományos televíziók táplálják. Részben azért, mert egy lengyel, vagy egy német nyelvterülettel szemben a magyar piac kicsi. Olyan volumenű és olyan típusú produkciós dömpinggel nem tudunk reálisan számolni, mint ami például a lengyel, az ex-jugoszláv nyelvi területen, vagy akár a cseh és szlovák piacon jelentkezik.
Viszont a közönség egy része egyre nagyobb mértékben táplálkozik az online platformokról, egyre több tartalom érkezik online formában, ilyen értelemben a megrendelői oldalon van növekedés. Nem akkora, mint egy nyugat-európai országban, de mindenképpen jelen van.
Kölcsey Levente rendező és Zachar Balázs producer a 2020-as Friss Hús legjobb magyar élőszereplős rövidfilm díjával (Fotó: Chripkó Lili)
Ezért igyekeztünk a BDFF programjába beemelni az HBO legújabb saját gyártású magyar sorozatát, A besúgót, amiről a producerek fognak esettanulmányt tartani. Ez jó példa lehet arra, hogy hogyan működik együtt egy Magyarországon működő globális platform és egy független produkciós cég, ezzel a workshoppal igyekszünk tükrözni ezeket az új jelenségeket.
Magyarországon egykapus a filmes támogatási rendszer. A Filmintézetnek nem lenne dolga, hogy a streamingre készülő projektekre is támogatást adjon?
De igen, és a sorozattámogatási rendszer jelen is van náluk. Viszont az NFI még a régi iskolát követi, a hagyományos, lineáris televíziós sorozatgyártás modelljében gondolkodik, erre építette fel a saját rendszerét. Most még kevéssé látszik, hogy ez a típusú televíziós gyártási támogatás milyen módon tud kompatibilis lenni finanszírozási szempontból egy hazai piacon megjelenő platform, vagy magántévé igényeivel.
Most úgy tűnik, ez a klasszikus támogatási rendszer kevéssé tud kapcsolódni azokhoz a piaci folyamatokhoz, finanszírozási és gyártási modellekhez, amelyek már Magyarországon is megjelentek. Reméljük, hogy a jövőben ezen a területen is lesz változás, biztos vagyok abban, hogy a megfelelő támogatási rendszer révén pont azokat a kockázatosabb, de izgalmasabb témákat vagy műfajokat tudnánk lehetőséghez juttatni, amelyeket a piaci szereplők ma sokszor nem mernek bevállalni. Ennek hiányában továbbra is leginkább azok bevált formák és tartalmak mennek át, amelyek a kereskedelmi tévés logikában “bombabiztosnak” számítanak.
Milyen témák érdeklik a mai fiatalokat? Miről szeretnének beszélni?
Ebben nem mernék nyilatkozni, mert egyrészt nem ülök olyan pozícióban, másrészt kevéssé merültem el a televíziós nézettségi adatokban. Természetesen a megrendelői oldalról mindig hallani kívánságokat, hogy éppen milyen jellegű sorozatokra, filmekre van igény, de itt is sok a félhomályban tapogatózás.
A 2022-es BDFF katalógusa
Sokszor hallani, hogy jelenleg a könnyedebb hangvételű és műfajú zsánerek felé nyitnak. A romantikus komédiák vagy thrillerek és krimik talán könnyebben mennek át az első szűrőn. Aztán persze más kérdés, hogy miből lesz megrendelt sorozat. De tény, hogy évek óta nagyon mennek a krimi és thriller jellegű sorozatok, amelyekről azt gondoltuk néhány évvel ezelőtt, hogy kifulladtak. Ehhez képest még mindig nagy érdeklődés veszi őket körbe a nemzetközi pitchfórumokon.
Az idei BDFF-re milyen projekteket válogattatok be? Mi jellemzi őket?
A pitchfórumra beválogatott projektek fele játékfilmes, másik fele pedig sorozat. Továbbra is a visegrádi régióra koncentráltunk, tehát az öt-öt tervből legalább kettő-kettő visegrádi országból származik.
A válogatásunkat részben meghatározta az, hogy a rövidebb határidő miatt viszonylag korlátozottabb merítésből dolgoztunk. A sorozatoknál van fiatalok, fiatal felnőttek problémáival foglalkozó dramedy, történelmi sorskérdéseket vagy problémákat felvető tárgyalótermi dráma, fordulatos és misztikus kérdéseket tárgyaló krimi.
Az egész estések területén még mindig jelen van a szerzői filmes vonal. Itt két magyar alkotó pályázatát is sikerült beválogatnunk, kifejezetten ígéretes filmtervek. Jelen vannak az Inkubátor Programban is, ami azért jó, mert fontos lehet nekik, hogy nemzetközi környezetben és neves tutorokkal tudják fejleszteni a projektjüket, és már úgy kerülhetnek az Inkubátor döntőjébe, hogy egyszer már pitchelték a tervet. Ez hasznos lépés lehet egy esetleges jövőbeni koprodukciós lehetőség szempontjából is.
Mi fog zajlani a nekik szánt workshopon?
Minden alkotócsapat két, esetleg három emberből áll, játékfilm esetében a producer és a rendező, sorozatnál a producer és az író van jelen. Ők a délelőtti workshopokon csoportmunkában dolgoznak, a hozzájuk kinevezett csoportvezetővel. A játékfilmes csoportvezető Ada Solomon, a neves román producer, a sorozatok csoportvezetője pedig Nebojša Taraba horvát producer.
Radu Jude rendező és Ada Solomon producer a Berlinalén az Arany Medve-díjjal (fotó: Alexander Janetzko / Berlinale 2021)
Miután a résztvevők megismerték egymást és egymás projektjeit, a benyújtott treatmentjük alapján fognak dolgozni a történeten, fejleszteni fogják azt a csoportvezető mellé bevont, kifejezetten forgatókönyvírásra specializálódott szakemberrel. A játékfilmek esetében ez Pavel Marek, a Midpoint és a FAMU régi munkatársa, kiváló script konzultáns, Cyril Tysz pedig francia sorozatíró és story-editor.
A producerekkel finanszírozási és koprodukciós kérdésekről fogunk beszélni. Részben alapkérdésekkel foglalkozunk, részben pedig a saját projektjüket fogják megvizsgálni abból a szempontból, hogy mennyire lehet alkalmas koprodukcióra, illetve milyen finanszírozási kihívásokkal nézhetnek szembe.
Ezen kívül Bánkuti Zsuzsi személyében van egy kiváló, a forgalmazás és a sales, illetve a fesztivál-területen tapasztalt szakemberünk. Ő kifejezetten abban fog segíteni, hogy a projekteket hogyan tudják a különböző marketeken és fesztiválokon megfelelően prezentálni, és ő fogja felkészíteni a csapatokat a pitchfórumra is.
Michal Blaško Victim című projektje nyerte a legelső BDFF pitchfórumát (Fotó: Chripkó Lili)
Milyen programok látogathatók a nagyközönség számára is?
Ezeket úgy raktuk össze, hogy kapcsolódjanak a délelőtti csoportmunkához, hogy a beválogatott projektek gazdái számára is hasznosak legyenek, de az érdeklődő szakmai közönség számára izgalmas témákkal foglalkozzanak.
Boris Pugnet francia marketing szakember, aki nagyon sok európai film kampányát rakta össze a francia közönség számára, nálunk egy marketingkampány esettanulmányát mutatja be. Ada Solomon a legutóbbi Arany-medve díjas filmjéről, mint nagy nemzetközi koprodukcióiról fog beszélni, illetve hogy milyen kihívásokkal nézett szembe ennek finanszírozása és gyártása során.
Lesz egy panelbeszélgetés a változó finanszírozási helyzetről az új tartalmak esetében, hogy a fokozatosan belépő streaming platformok megjelenésével hogyan finanszírozhatók az európai művek, milyen lehetőségek vannak az alkotók számára, és milyen utak között választhatnak.
Külön örömünkre szolgál, hogy elsőként a BDFF keretében ismerhetjük meg a legújabb, még premier előtt álló A besúgó című magyar HBO-sorozat gyártásának rejtelmeit Petrányi Viktória, a Proton Cinema producere és Závorszky Anna, az HBO producere részvételével. Arról az együttműködésről fognak beszélni, ami egy független gyártócég, a Proton, és az HBO között létrejött, amelyben megszületett ez a remélhetőleg sikeres sorozat. A besúgó első két részét egyébként előző este a Cirkó moziban meg is lehet nézni.
A besúgóban az egyik legérdekesebb tény, hogy az írója, Szentgyörgyi Bálint még nem élt a rendszerváltás előtt.
Biztos vagyok abban, hogy sok kritika arra fog reflektálni, hogy miért izgalmas a sorozatot abból a szempontból vizsgálni, hogy egy olyan valaki írta, aki nem élt még abban az időszakban, és hogy ilyen módon miképpen él a mai modern történelmi tudatban a '89 előtti időszak vagy a rendszerváltás kora. Hiszen ez a sorozat az egyik első filmsorozat-feldolgozása a '89 előtti időszaknak, amelyet nem abból a szempontból kell majd vizsgálni, hogy mennyire pontos, hanem abból, hogy mit mond el a mai néző számára a '80-as évek, illetve a Kádár-korszak máig ható örökségéről, és hogy mit mond ez a mai huszonéves generáció számára.
Már tudjátok, hogy milyen terveitek vannak jövőre a BDFF-el?
Nyilván először menjen le jól ez a program, legyen pozitív szakmai visszhangja. Ha hosszú távban gondolkodunk, akkor kitartó munkával érdemes felfejleszteni egy színvonalas, európai workshoppá. Nincs bőség Kelet-Közép-Európában, igazából a Midpoint és újabban a Pop Up Film Residency a két kizárólagos nemzetközi workshop a régióban (mindkettővel van együttműködésünk). Szeretnénk, ha a BDFF is felzárkózna melléjük. Ehhez pedig a legfontosabb eszköz a megbízható, jó színvonalat nyújtó képzés, a megfelelő oktatói gárda megtalálása és megtartása. Bízom benne, hogy meg tudjuk tartani a jó szakembereket és a jövőben tudunk még másokat is Budapestre csábítani.
