Mézga Aladár különös kalandjai (r.: Nepp József, Ternovszky Béla / 1972)
Minden bizonnyal Mézgáék fia az egyetlen olyan magyar felfedező, akit az óvodásoktól az aggastyánokig mindenki ismer. Az idén 90 éve született Nepp József fejéből kipattant sorozat magyar átlag családjának gyereke fenekestül felforgatja a mindennapokat, amikor a félszobájában feltalál egy időgépet. Ezzel sikerül felvennie a kapcsolatot 30. századi leszármazottjukkal, MZ/X-szel, akivel újmagyar nyelven lehet csak szót érteni. Az 1968-1969 között készült Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai című első széria az ük-ük unoka által küldött jövőbeli tárgyak generálta kalamajkák körül forog.
A pár évvel később készült második sorozatban már Aladár a főszereplő, aki éjszakánként saját készítésű űrhajójával - hopp, egy újabb találmány! -, továbbá beszélni és olvasni is tudó kutyájával részenként más-más bolygóra utazik. A Gulliverkli 5 - amely Gulliver utazásairól kapta a nevét - a szám pedig az első négy próbálkozás kudarcát jelzi - segítségével a két kalandor olyan idegen civilizációnál tesz látogatást, ahol pont hasonló problémákat tapasztal, amelyekkel ő maga is szembesül a Földön, ám az utazás során megtalálja rájuk a megoldást.
A Napfény íze (r.: Szabó István, 1999)
Bár a film hőseinek családneve Sonnenschein, a gyógyító nedűt pedig nem meglepő módon Napfény ízének nevezik, mégsem titok, hogy az Oscar-díjas Szabó István nagy ívű, hollywoodi sztárokat is szerepeltető, három generáción - egyben a 20. századi Magyarországon - átívelő eposzát a Zwack család története ihlette. A ma már a bárokban és a boltok szeszesital polcain megtalálható gömbölyű üveg története 1790-ban, az osztrák-magyar monarchia idején kezdődött, amikor Dr. Zwack az uralkodói udvar orvosa először kínálta meg II. József császárt különleges gyógynövénylikőrjével. Ötven évvel később Zwack József megalapítja a Zwack céget, 1983-ban pedig „az Unicum név alatt forgalomba hozott gyomorerősítő likőr megvédésére” lajstromozták az italt, amely az eredeti recept szerint készült, a címkéjén vörös kereszttel az eredeti gömbölyded palackban. A történelem viszontagságai miatt Magyarországon szinte nincs másik olyan családi vállalkozás, amely több száz évig fenn tudott maradni, Zwackék azonban ilyenek, annak ellenére, hogy regénybe és filmre való a család története.
Szabó mégsem hűen adja vissza a három generáció történeteket, hősei az emigráció helyett itthon próbálnak boldogulni. A napfény íze a 19. század végétől a rendszerváltásig követi végig a Sonnenschein család történetét, azon keresztül a magyar zsidóság sorsát, és az asszimiláció dilemmáját. A világsztárokat felvonultató történet érdekessége, hogy mindhárom generáció családfőjét az angol sztár, Ralph Fiennes alakítja )a vele való munkáról nemrég mesélt nekünk érdekességeket Szakács Györgyi jelmeztervező, de Rachel Weisz, William Hurt, Deborah Kara Unger, és Rosemary Harris is kapott egy-egy szerepet a filmben.
A feltaláló (r.: Gyöngyössy Bence, 2020)
Az agrárkutató laboratóriumban dolgozó Béres Józsefet (Gáspár Tibor) húgának rákbetegsége készteti munkaidőn túli tevékenységre – elmélete szerint a daganatos betegségeket a nyomelemek hiánya okozza a szervezetben, mint ahogy a talaj is terméketlenné válik, ha nem találhatóak meg benne a hasonló anyagok. A titokban kikísérletezett cseppeket beadja a gyógyíthatatlannak vélt nőnek (Für Anikó), akinek állapota rohamos javulásnak indul. A találmány híre szárnyra kél, Bérest kirúgják miatta a munkahelyéről, és a szert betiltják. A reményvesztett betegek mégis sorban állnak érte, komoly erkölcsi dilemmát okozva ezzel a jószívű kutatónak, akit közben a szocialista hatóság vád alá helyez kuruzslásért.
Bár a Béres-csepp jótékony hatása már a kezdetektől, 1972-es feltalásától kezdve közismert volt, hivatalosan csak az ezredfordulón ismerték el gyógyszerként. Manapság hungarikumként tartjuk számon, ezért is meglepő azzal szembesülni, hogy Béres József készítménye egykor mennyire heves ellenállásba ütközött a magyar orvostársadalom, illetve a szocialista állam részéről. Az eredetileg négyrészes tévésorozatként készült, de nagyjátékfilmmé újravágott A feltalálóból megismerhetjük a legendás készítményhez vezető rögös utat, és azt, hogy hogyan próbálta ellehetetleníteni feltalálóját a rendszer. Gáspár Tibornak kifejezetten jól áll Béres fehér köpenye, az elveiért kiálló, a hatalommal szemben meghunyászkodni nem hajlandó, humanista tudós szerepe, mellette pedig Hatházi Andrást, Székely B. Miklóst, Huszárik Katát és Trill Zsoltot is láthatjuk az életrajzi filmben.
A feltaláló elérhető a Filmio kínálatában.
Nikola Tesla - A fény gyermeke (r.: Bánovits Ottó és Takó Sándor, 2023)
A világhírű szerb-amerikai fizikus, feltaláló és villamosmérnök elképesztő munkát végzett az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén. Nevéhez számtalan jelentős vívmány fűződik, többek között a többfázisú villamoshálózat és váltakozó áramú motor is. Az utóbbiak magyar vonatkozását viszont sokkal kevesebben ismerik, mint ikonikus párharcát Thomas Edisonnal, vagy a modern popkultúra által mitizált elméleteit az energia vezeték nélküli továbbításáról és a halálsugarakról.
Mielőtt még Párizsba, majd az Egyesült Államokba költözött, Tesla 1881-ben Budapestre jött, hogy Puskás Tivadar telefonközpontján dolgozzon. A tudós depressziós időszakot élt meg, amelyből asszisztense és barátja, Szigeti Antal segítségével evickélt ki. Amellett, hogy Szigeti vezette rá a sportolásra, gyakran sétálgattak együtt a Városligetben. Egy ilyen alkalommal Tesla éppen Goethe Faustjából idézett Szigetinek, amikor bevillant egy évek óta érlelődő gondolat a fejében: sétapálcájával felrajzolta a váltakozó áramú motor működését a homokba. A dokumentumfilm arra a feladatra vállakozik, hogy felfedje a világhírű feltaláló kevésbé ismert közép-európai éveinek történetét, ráadásul Tesla saját elbeszélései alapján, játékfilmes jelenetek használhatával (amikben Jéger Zsombor alakítja a főhőst) és szakértők megszólaltatásával egyaránt. Az alkotók több éven keresztül, öt országban forgattak, még Tesla szülőfalúját is felkeresték, hogy minnél átfogóbb képet adhassanak a tudós e korai életszakaszáról, ami felett más hasonló alkotások gyorsan átsiklanak.
Irinyi (r.: Cibulya Nikol, 2018)
"Igaz történet alapján, többé-kevésbé" – ígéri Cibulya Nikol rövidfilmje, a 2018-ban bemutatott Irinyi. Irinyi János, a vegyész, akit elsősorban a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartunk számon, a kémia elméleti kérdéseivel, például savelmélettel és a tudomány szaknyelvének megreformálásával is sokat foglalkozott. Sőt, elévülhetetlen érdemei vannak a mezőgazdaságban is, például ő honosította meg a géppel való szántást, vetést, boronálást, valamint a műtrágyázást, mindezt saját vértesi birtokán. Sőt, még politikai-közéleti szerepet is vállalt, egyes források szerint ő szövegezte és küldte Pestre a híres 12 pontot 1848-ban. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a szabadságharc során Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és a puskaporgyártás irányításával, valamint az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyi rangig jutott, a nagyváradi lőporgyárat is vezette.
Cibulya rövidfilmje 1859-ben játszódik, amikorra Irinyi (Hajduk Károly) már kiszabadult a börtönből, ahová a szabadságharcban vállalt szerepe miatt került, és a közélettől visszavonulva, magányosan dolgozik a különféle tudományos munkáin. A valóságban ezek főként új, költséges földművelési módszereket jelentettek, amik rövidtávon a feltaláló eladósodásához vezettek. A film azonban a steampunk irányába lép el: Irinyi egy nagyszabású gőzgépet alkot Kossuth megrendelésére, amivel a Habsburg birodalom meggyengítése lenne a cél. A robotszerű masinának neve is van: Petőfi után Sándornak nevezte el, még egy szép S-betűt is gravírozott a gép oldalába.
Az Irinyi főhőse azonban nem maga a feltaláló, hanem a Vasárnapi Újság munkatársa, Turi Oszkár (Csiby Gergely), aki a gyufával kapcsolatos szabadalmi kérdések miatt keresi fel a világ elől a műhelyébe vonult vegyészt. “Irinyi János az ördögöt akarja ránk küldeni… A börtönben megbuggyant az elméje. Azóta csak az ördöggel diskurál. Meg Kossuthtal!” – vázolja a helyzetet az egyik kocsmatöltelék, akit Szacsvay László alakít. A történet a Turi Oszkár és az Irinyi közötti dinamikára koncentrál, amit beárnyékolnak a helyiek előítéletei és a feltalálót övező kocsmai legendák. A helyiek nem tudnak mit kezdeni a büntetett előéletű, szociálisan furcsa Irinyivel és a különös találmányaival, amik meghaladták a korukat. A hatalmas gőzgépet is az ördög művének tartják, Cibulya a feltalálót övező összeesküvés-elméletekkel érzékelteti, miért nem tudott saját hazájában boldogulni a reformkor egyik zsenije. A hatalmas, arany színű steampunk robotot a helyiek végül szétverik, Irinyi pedig újrakezdi a munkálatokat. Mint azt későbbi életpályája mutatja, hiába, hiszen találmányai nem találtak értő közönségre a saját korában.
