Az Oscar-díjas operatőr 1930-ban született Szegeden, 1951-től a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult operatőr szakon. Egy évvel tanulmányai befejezése után, 1956-ban a forradalomról készített fotókat és felvételeket, melyek miatt el kellett hagynia az országot, így Los Angelesben telepedett le és ott folytatta filmes munkásságát. Nevéhez olyan kitűnő filmek kötődnek, mint a Harmadik típusú találkozások (1977, Oscar-díj – Legjobb operatőr), a Szarvasvadász (1978, BAFTA-díj; Oscar-díj jelölés – Legjobb operatőr) vagy a Fekete Dália (2006, Oscar-díj jelölés – Legjobb operatőr). A Ludwig Múzeumban az 1950-es évektől napjainkig bezárólag mintegy 150 fényképét állították ki. (A tárlatról itt írtunk.)
Az operatőr köszöntésén Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója Áder János köztársasági elnök levelét olvasta fel, amelyben a világhírű fotográfushoz, Brassaihoz hasonlítva "eleven szemnek" nevezte Zsigmond Vilmost. Az államfő hangsúlyozta: az ünnepelt a kortárs film- és fotóművészet egyik legismertebb, egyedi látásmóddal rendelkező alkotója. "Fénnyel és színnel írja a vászonra mindazt, amit a szó nem képes kifejezni".
Orbán Viktor miniszterelnök levelében arról szólt, hogy Zsigmond Vilmos kalandos életútjában a tehetség és a szerencse egyaránt szerepet játszott. A kormányfő emlékeztetett azonban arra is, hogy a sikerhez vezető út nem csak szerencsével van kikövezve. A miniszterelnök köszönetet mondott azért, hogy Zsigmond Vilmos hatalmas szakmai tudásával a magyar operatőröknek segít tehetségük kibontakoztatásában.
(fotó: facebook/Ludwig Múzeum)
