LOVE
A Friss Húson láthatjuk először a LOVE-ot, Bucsi Réka új animációs filmjét, aminek világpremierjén is ott voltunk, a Berlinalén. A Filmhunak adott interjújában Bucsi Réka így foglalta össze filmjének cselekményét: „Egy távoli bolygón játszódik, ahol olyan behatás történik, amitől megváltozik a hely gravitációs tere, és ez hatással van az ottani élőlényekre. Ők mutatják be három fejezeten keresztül egy szerelem történetét, vagy magát a szerelmet." Bucsi Réka az alkotás folyamatáról is mesélt nekünk: "A LOVE-nál a részletek, a hangulatteremtés és az atmoszféra állnak a középpontban. Az elején kizárólag ritmus- és mozgásalapú volt a film, az anyagkezelésre akartam fókuszálni. Persze szerettem volna sztorit, csak nem klasszikus értelemben. Sokkal kevésbé rendhagyó ennek a filmnek a narratívája, mint a Symphonynak, részben azért, mert a pályázás folyamatában sokkal inkább a narratív filmeket értékelik. Nagyon nehéz absztrakt dologra pénzt kapni. Így alakult ki egy egyértelmű történet, de remélem, sikerült megőrizni az alapvető célomat is, a kísérletezést."
Szép alak
Kis Hajni filmjét a Filmhéten láttuk, akkor így írtunk róla: „A 16 perces alkotásban egy androgün takarítónő szeret bele a gimnázium legszebb diáklányába. Olyannyira reménytelen célt tűzött ki maga elé és annyira kínos helyzetbe készül hozni magát, hogy a néző automatikusan azonosul vele, hisz szeretünk a gyengének szurkolni, és átérezzük a karakter kétségeit is. A leszbikus nő bejár egy jellemfejlődési ívet is: végül megbékél azzal, hogy vonzalma viszonzatlan.”
Remény
Szirmai Márton legújabb filmjét a Rákospalotai Rövidfilm Szemlén láttuk, interjút is készítettünk a rendezővel, aki szerint filmje „rövid zenés szatíra keserű optimizmussal átitatva”, a történetét így foglalta össze nekünk: „Van egy ország, ami a nemzetközi boldogságkutatások szerint a világ egyik legszomorúbb országa. Emiatt aztán a kormánya is szomorú, de feltűnik a horizonton egy csodafegyver, a Remény. Na de, ha azt is elveszítjük, mi marad? Nagyvonalakban erről szól a kisfilm, de reményeim szerint ez csak a felszín. Számomra titkon a Minimál és az Expedíció című rövidfilmünkkel együtt alkot trilógiát.”
Fehér farkas
Szilágyi Fanninak, a tavalyi Friss Hús nyertesének új filmjét a Filmhéten láttuk először, már most nagyon sikeres úton jár az alkotás, operatőrét, Domokos Balázst például emiatt hívták meg a Camerimage fesztiválra novemberben. A Fehér farkas szintén SZFE-s vizsgafilm, irodalmi adaptáció, Tóth Krisztina írásából készült. Szilágyi Fanni így mesélt a Filmhunak a történetválasztásról: „Közel állnak hozzám az adaptációk. Nagyon érdekes dolog egy történetből elkészíteni egy hasonlót. Persze egyszer majd írok egy saját sztorit is, de amikor találok egy olyan történetet, ami csodálatos, akkor nem merem megkockáztatni, hogy inkább írok én egy jobbat.” Mint tavalyi filmjében, a Kamaszkor végében, itt is érzékeny, kissé elveszettnek tűnő, de mégis erős női karakterek játsszák a főszerepet. A megrázó alkotásban Farkas Franciska főszereplésével egy büszke cigánylány és egy ketrecben élő fehér farkas történetével ismerkedünk meg.
En Passant
Oláh Kata új filmjében egy sakkverseny kulisszái mögött kibontakozó különleges világot ismerhetünk meg. Ott voltunk a premieren, a Filmhéten, és megnézzük a Friss Húson is. Most kaptuk a hírt, hogy nemzetközi bemutatója a 19. Brüsszeli Rövidfilmfesztiválon lesz április végén, ahová 4 ezer film közül, egyetlen magyar alkotásként hívták meg. A forgatókönyvet a rendező és Szvoren Edina írta, és a Mecenatúra program támogatásával készült. A történet a családon belüli erőszak, bántalmazás legtöbbször elfojtott, takargatott, titkolt lelki és fizikai jeleit mutatja be. A sakkjátékból kölcsönvett „en passant” kifejezés, azaz „menet-közbeni ütés” áttételes utalással, közvetetten szimbolizálja a bántalmazásokat, a lelki és fizikai terrort. A főszereplő, a 13 éves Andor, aki agresszív apja és a kiszámíthatatlan otthoni légkör elől a sakk kiszámítható világába menekül. A szezon utolsó versenysorozata különös jelentőséggel bír számára: biztosra veszi, ha nyer, apja végleg eltűnik az életükből. Sorra nyeri a játszmákat. Aztán megcsörren egy telefon. A film alapstruktúrája az anya-apa-gyerek viszonyok köré épül, a megalkotott világ térben és időben zárt, a boldogtalanság, a hiány mindenütt jelenvaló.
Körömágyszaggató
Király Krisztián animációs filmje, egyben MOME mesterszakos diplomamunkája önéletrajzi ihletettséggel végigvitt történet, valószínűsíthető, hogy Bánki Gergely hangján a rendező alteregóját halljuk, amint a nagyvárosba költözött vidéki srác élményeiről mesél. A körömágyszaggató főhőse tehát egy huszonéves magyar srác, aki elmereng eddigi életének néhol kellemetlen, néhol megmosolyogtató, de mindenképpen meghatározó élményein. A rendezőt a Filmhét előtt kérdeztük a filmben elhangzó kedvenc mondatáról, a kiválasztott idézet, jól illusztrálja a tűnődő, merengő hangulatot: „A bőr egyes rétegeiben a sejtek állandóan osztódnak, elszarusodás következtében életünk során akár 20 kilónyit is elveszthetünk belőle... - ezt tudtátok?" Amikor a forgatáshoz kötődő legemlékezetesebb élményeiről kérdeztük, ezt a választ kaptuk: „Az egész gyártás nagyon emlékezetes marad, de talán az esett a legjobban, amikor az elvárásaimat felülmúlva készült el egy-egy snitt végleges háttere, vagy a benne szereplő karakter mozgatása/animációja. Valamint Bánki Gergely narrációjának felvétele volt nagyon szuper élmény.”
Indián
Simonyi Balázs filmtervét 2014-ben a Daazo.com rövidfilmes portál delegálta a rangos Euro Connection pitch- és koprodukciós fórum versenyébe, azóta elkészült a nagyon erős atmoszférával dolgozó film. A történet egy időutazás a 80-as évekbe és egy kissrác álomvilágába. Az egyik fő helyszín egy nyári úttörő-tábor, ahol Galambos, a főszereplő nem csak a késő-szocializmus rideg valóságával kerül szembe, de magányával is. A kissrác indiánnak hiszi magát, aki kénytelen a cowboy-ok között élni. A vágy, hogy szabad lehessen, hogy szeressék és megértsék, hajtja előre a vad kelet sivárságától a vadnyugat végtelen tájai felé. Kalandjai és élményei révén lassan maga mögött hagyja a gyermekkorát, hogy belekóstoljon a felnőtt létbe.
Romanian sunrise
Visky Ábel filmje egy SZFE-és vetítésen keltette fel először a figyelmünket, a Filmhéten is bemutatták. A történet szerint a harminc év körüli Dániel a román tengerpartra érkezik, hogy találkozzon a bárzenészként dolgozó, soha nem látott apjával. Nem ismerik egymás nyelvét, de sürgősen beszélniük kell: a fiúnak olyan kérése van, amelyet nem lehet tovább halasztani. Mi a humor és a dráma jó arányú koktéljaként írtunk a filmről: „Az apakeresés toposza egy váratlan kéréssel azonban új fordulatot vesz Visky Ábel filmjében, amihez nagyon sokat tesz hozzá Molnár Gusztáv minimalista játéka. Az alkotás egyik legdicséretesebb vonása, hogy apró, életbeli megfigyelések beépítésével hiteles reakciókat és közeget láthatunk, a hirtelen találkozástól való rosszulléttől az egy mondaton belül négy nyelvet váltó Ion Sapdaru-n át a nyomulós taxisofőrökig.”
Sutterer
A nemzetközi programból két díjnyertes filmet emelünk ki, elsőként az Oscar-díjat nyert Sutterer című brit rövidfilmet. Benjamin Cleary és Serena Armitage alkotásában a magányos, elszigetelt, beszédhibás főhős tipográfusként dolgozik, magánélete jórészt virtuális szférában, internetes fórumokon zajlik, belső narrációja ugyanakkor szellemes, elegáns, buja. A drámát az igazság feltárása hozza el a történetbe. Kíváncsian várjuk.
Picnic
A nemzetközi program másik érdekessége Jure Pavlović filmje, ami decemberben elnyerte az Európai Filmdíjat. A horvát alkotás generációs konfliktusokon keresztül a mai balkáni társadalomról és a délszláv háború utóhatásáról beszél. A szülők generációjáról, akik harcoltak a háborúban, sokan közülük még mindig a „hősies” múltban élnek, csalódottak a jelenben és nem érzik megbecsülve magukat. A fiatalokat viszont a saját hőseik érdeklik, nem pedig apáik és a háború hősei.
4. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
Március 30. - április 3. Toldi mozi, Budapest
