A harcmezőn messziről is feltűnő jelmezekbe bújtatott katonák, magyar huszárok és szász gyalogosok vonulnak fel, és hamarosan az ágyúk is előkerülnek. A völgy másik oldalán a berlini városkapu magasodik, a díszlet úgy is tekintélyt parancsoló, hogy a zöld vászonnal jelzett városfalat majd csak utómunkában fogják köré varázsolni. Egyértelmű, hogy az 1,6 milliárd forintból készülő Hadik alkotói a grandiózus történelmi kalandfilmek panteonját célozták be, melynek hazai szinten máig a legjelesebb képviselője az 1968-ban bemutatott Egri csillagok, valamint az 1978-as 80 huszár. Szerencsére a közelben kávézgató szász katona karján nem vélek felfedezni karórát.
.jpg)
Molnár Áron / Fotó: Takács Gergely
Első látásra nem könnyű megkülönböztetni egymástól a régimódi, bundás sapkát és kackiás egyenbajuszt viselő huszárokat, de közelebb jutva már felismerhető a csoport közepén lovagló Molnár Áron és mellette a főszereplő, Trill Zsolt is. “Thun mester, elő az ágyúkkal!” – harsogja Hadik, miközben tesz egy kört lovával a kamera előtt. A fegyvermestert alakító Reviczky Gábor szablyájával vezényli a lövészeket. “Hol vannak a sirályok?” – viccelődik Trill, miután leállt a kamera, mivel az ágyú kerekek úgy csikorognak, mintha szardíniára éhes albatroszok lepték volna el a mezőt.
“De miért pont Hadik András?” – kérdezem dr. Nagy Endre producertől, aki saját bevallása szerint régóta keresi azt a magyar történelmi hőst, akinek az élete elejétől végéig sikertörténetnek mondható. “Hadik András kevésbé közismert, mivel kimaradt a közoktatásból. Még azok is, akik ismerik a Hadik kávéházat Budapesten, valószínűleg azt gondolják, hogy a névadója egy vendéglátós lehetett. Pedig Hadik története nagyon izgalmas, karrierje csúcsán az egész monarchia katonai vezetője, a birodalmi haditanács elnöke volt. Katonacsaládból származott, az édesapja ezredesként halt meg, ő viszont fiatalkorában papnak készült. Az édesanyja hatására választotta mégis a katonai pályát, amiben hamar sikeres lesz, hála kiváló taktikai érzékének és stratégiai gondolkodásának. Negyvenkét éves korában eléri az ezredesi rangot, a történetünk idején pedig már tábornok ” – vázolja fel Hadik illusztris életrajzát.
Szikora János rendező és Trill Zsolt / Fotó: Perger Viktória
A huszárokról inkább az 1848-49 szabadságharc ugrik be elsőre, a cselekmény viszont egy évszázaddal korábban, a hétéves háború (1756-1763) alatt játszódik, amit Mária Terézia Szilézia visszaszerzéséért indított a Porosz Királyság ellen. Nagy Endre kiemeli, hogy törekednek a történelmi hűségre, amit a hadászati szakértők bevonása is garantál.
“A film központi eleme, hogy Hadik András elfoglalja Berlint. A poroszok trónján Nagy Frigyes ül, aki korának Napóleonja. A legjelentősebb katonai uralkodó Európában, a későbbi Németország erejét lényegében ő alapozza meg. Hadik és csapata őt tréfálja meg Berlin bevételével. Hadik vakmerő stratégiát választott, egy több ezres sereggel lopakodott be a frontvonal mögé, amit az ellenség csak az utolsó pillanatban vett észre.”
“Kivételes az is, ahogy azután viselkedik, hogy bevették Berlint. Megtiltja a katonáinak, hogy fosztogassanak, nem hagyja, hogy bármilyen atrocitás érje a lakosságot. A kivetett hadisarc is sokkal inkább egy gesztus volt, mintsem üzlet.” Hadik két tucat selyemkesztyűt készítetett ajándékba Mária Teréziának, majd egy nap után a huszárok távoztak is Berlinből. A tábornok annyira úriember volt, hogy még a sereg útjába kerülő településeken is mindig becsületesen kifizette az ellátmányt.
Dyga Zsombor technikai rendező és Reviczky Gábor / Fotó: Takács Gergely
A város bevétele ettől függetlenül nem volt könnyű menet. A nagy csata a kapun túl várja a Habsburg-erőket, a Berlin-belsőt viszont nem itt, hanem a komáromi erődben fogják felvenni. Ma a támadást megelőző pillanatokat rögzítik. A valóságban Szikora János rendező vezeti a hadakat, éppen az előtte felsorakozott katonákat készíti fel lelkileg arra, hogy másnap vér és halál vár rájuk. Szikora szárnysegédje technikai rendezőként Dyga Zsombor (Tesó, Köntörfalak), az akciókért pedig Gulyás Kiss Zoltán akciórendező, kaszkadőr szakértő felel.
“Szerencsére volt időnk a színészeket felkészíteni, három hónappal korábban kezdtek el lovagolni tanulni, szinte napi szinten. Tanultak szablyavívást is, aminek a talajon és lóháton is megvan a maga speciális technikája. Prioritás, hogy egymásra és a lóra is vigyázniuk kell. A színészek képzésével elég magas szintre jutottunk, szerintem magyar filmben még nem tudtak ilyen határokat feszegetni akciójelenetekben. Dublőrt csak ott alkalmazunk, ahol már tényleg veszélyes lenne nekik, de nagyon komoly vágtákat csináltak meg például lejtőn, miközben jött mögöttük egy komplett hadoszlop. Molnár Áronnak pedig volt egy nagy várfalas jelenete, ahol ugyan technikai segítséggel, de csurom vizes, nehéz jelmezben mászott fel tizenkét méter magasra” – meséli Gulyás Kiss Zoltán.
Fotó: Takács Gergely
Egy nappal korábban robbanásokat vettek fel, a színészek a valóságban biztonságos távolságban voltak, de a felvételeken úgy fog kinézni, mintha őket nyaldosnák a lángnyelvek. Erről néhány megperzselődött, szász katonai uniformist viselő bábú is tanúskodik, akik az egyik sátor mellett hevernek a földön. A legnagyobb akciójelenet viszont még hátra van. “A komáromi erődben százötven fős hadsereg fogja képviselni mindkét oldalt. Óriási és látványos akciók lesznek benne.”
Zoltán kaszkadőrakadémiát vezet, általában a tanulókból építkezik, de most harcedzett veteránokat hozott magával. “Emellett van egy nagy segítségünk Steve Dent személyében, három-négy naponta online konzultálunk, elküldjük neki a videóanyagot.” A hollywoodi szakember supervisorként felügyeli az akciójeleneteket, de nem tud folyamatosan a helyszínen lenni, mivel éppen az Indiana Jones 5. részével van elfoglalva. A legfontosabb felvételekre viszont eljön, így ott lesz Komáromban is.
A huszárok első sora lepattan a lóról és fél térdre ereszkedik. Gáspár Sándor papi reverendában szentelt vizet locsol szét, a szereplőkkel együtt közös imádságot mond az elkövetkező csata üdvéérét. Én közben Szabó Győző egyenruhájának részleteit csodálom, aki a szász gyalogosok parancsnokát, Reidet alakítja. “Igazi kalandfilm lesz, tele modern akciókkal és jófajta bunyókkal. Nem csak két kardot csapkodunk egymáshoz, sok-sok perces, komoly összecsapások lesznek, hónapokig készültünk rájuk a kaszkadőrökkel.”
Szabó Győző (középen) / Fotó: Takács Gergely
Szerinte kicsit olyan ezt a filmet forgatni, mintha egy nagy játszótéren lennének. “Ágyúdörrenések, robbanások, épített díszletben rohangálunk, miközben kaszkadőrök esnek jobbra-balra. Kicsit egy valóra vált gyerekkori álom, bárcsak minden színésznek megadatna, hogy részt vegyen egy ilyen moziban.”
Hadikot, azaz a hosszú hajfonatot viselő Trill Zsoltot az ebédszünetben érem utol. “Hadik karaktere szerintem végtelenül egyszerű, ugyanakkor végtelenül bonyolult. Alapjában véve egy nagyon pozitív ember lehetett, máskülönben nem marad fenn róla ilyen kép, és nem lettek volna ilyen kalandjai sem. Gyönyörű családja volt, és ha belegondolunk, a fiai is mind tábornokok lettek. Nagy életöröm van benne, igazi harcos és stratéga, aki nem csak a kardjával, hanem az eszével is vív” - mondja el szerepéről, miközben lefelé sétálunk a dombról. “Nem érdekek mentén, hanem a tettei és érdemei okán lett belőle a monarchia katonai vezetője, ami óriási dolog, ebből a tekintetből példakép is lehet.”
A felkészülést, a lovaglást és a vívást élvezte, de még izgalmasabb számára mindezt élesben, a forgatáson kipróbálni. “Nagyon szeretem az éles dolgokat, ilyenkor válik el, hogy működik-e az, amit gyakoroltál. Pár kilót le kellett dobnom hozzá. Minden nap nagyon érdekes, de sokan vagyunk, végig figyelni kell a másikra és a lovakra is, ami sokat kivesz az emberből a nap végére. Még az elején vagyunk, sok van hátra, de csak kibírja az ember.”
Trill Zsolt / Fotó: Takács Gergely
Bár a harcmezőn kizárólag férfi színészekkel lehet találkozni, Nagy Endrétől azért megtudom, hogy a filmnek lesznek fontos nő szereplői is: Hadik felesége Francziska Lichnowsky lengyel grófnõ volt, akit egy magyarországon élő lengyel színésznő, Julia Jakubowska alakít, valamint Horváth Lili megformálásában tiszteletét teszi majd Mária Terézia is.
A producer szerint a film elsődleges célja a hiánypótlás, és hogy minél szélesebb közönséggel megismertesse Hadik egyedülálló személyét, beleértve a fiatalokat is. A stábtagok közben lassan visszatérnek az ebédszünetről, amivel végéhez közeledik látogatásunk is. A komáromi helyszínen kívül többek között Keszthely, Székesfehérvár és a Vajdahunyad vára is hátra van a forgatásból, a felvételek a terv szerint jövő januárban érhnek véget. A huszárok 2022 végén lovagolhatnak be a moziba.
