1913-ban vagyunk, az első világháború előestéjén. Az Osztrák Magyar Monarchia még ereje teljében. Látszólag jelentéktelen hajszálrepedés, hogy a birodalom balkáni csücskében egy kis szerbiai faluban megölnek egy K.U.K tisztet. A Monarchia megtorló lovaskülönítményt küld a falu ellen. Ahogyan a büntető különítmény előrenyomul, egyre több archív kép villan fel a háborúra készülődő, önmagát túlélt, saját széthullása felé menetelő merev, militáns Monarchiáról. A film zárójelenetében a különítményesek lelövik a Che Guevarára emlékeztető merénylőt, és felgyújtják a falut. A megtorlás képeit azonban újra meg újra megszakítják a föld minden táján elkövetett politikai erőszak dokumentumfelvételei, összevert hatvannyolcasokról, koncentrációs táborba zárt zsidókról, napalm égette távolkeleti gyerekekről.
Még több magazin
magazin
Mi kell egy jó májushoz? A teljes receptet nem tudjuk átadni, de az biztos, hogy néhány szuper otthoni filmélmény szerepel a listán. Család vagy…
továbbmagazin
Egy film, három értelmezés – A boldogság ügynöke egy buddhista királyságban készült, ahol a boldogságot kérdőívekkel mérik. Zurbó Dorottya és Arun…
továbbFriss
A boldogság ügynökét választotta a legjobbnak a San Franciscó-i közönség
19 országból érkeznek rövidfilmek az idei BuSho Fesztiválra
A MOME hallgatói kultfilmekhez készítettek új plakátokat
Ingyenesen nézhető Rezes Judit és Szabó Győző házassági drámája
Székesfehérvári tetoválóművész nyerte a 24 órás filmversenyt
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié