Zachar Balázs elmondta: az Európai Bizottság által közzétett javaslat nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai tagország filmiparára is káros hatással lenne, hiszen lényegesen kevesebb támogatást lehetne adni a nemzetközi nagyprodukcióknak, amelyek így az Európán kívüli helyszínek felkeresésében lennének érdekeltek.

Az igazgató felidézte: az EB javaslata - amelynek konzultációs időszaka május 15-én járt le - a jövőben nem engedné, hogy a tagállamok a jelenlegi mértékű területi kötöttségeket szabjanak meg a produkcióknak a költségvetés elköltésének helyéül. Zachar Balázs elmondta: a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok az adott film költségvetésének 80 százalékát szabhatják meg felső határnak, hogy a produkció során felmerülő költségeket egy meghatározott területen költsék el. "A Bizottság szerint ez túl sok, mert az adott filmet egy régióhoz köti. Az ajánlásban ezért az szerepel, hogy csak az adott támogató által nyújtott támogatás mértékéig köthessék le a produkciókat egy területre" - magyarázta az igazgató, aki szerint a magyar filmipart inkább a közvetett támogatásokat érintő változások érintenék hátrányosan.

Az EB javaslata alapján ugyanis a tagállamok nyújtotta adókedvezmények esetén a produkciók elszámolhatnák a más uniós országokban elköltött összegeket is. "Ez komoly probléma, hiszen a nemzeti támogatási rendszert csak úgy éri meg fenntartani, ha az a magyar filmes gazdaságot támogatja, és nem más országét" - jegyezte meg az igazgató.

Az ajánlás bevezeti az úgynevezett európai alkotás definícióját is, hogy csökkentsék a nem európai produkcióknak nyújtott támogatások intenzitását. "Egy regresszív skálát rajzolt meg az EB: minél nagyobb az adott produkció költségvetése, annál kisebb támogatásban lehetne részesíteni" - fogalmazott Zachar Balázs. 10 millió euró alatt a költségvetés 50 százalékáig nyújtható támogatás, 10 és 20 millió között 30 százalékig, 20 millió euró fölött pedig 10 százalékban maximalizálná a támogatás nagyságát a Bizottság. Az igazgató szerint az első két kategória Magyarországon nem okozna problémát, viszont a harmadik igen, hiszen a nagy volumenű produkciók, mint például a Budapesten jelenleg is forgó Die Hard 5. a jelenleginél kevesebb támogatást vehetnének igénybe, amely miatt esetleg Európán kívüli, nagyobb kedvezményt nyújtó helyszínt választana a film gyártója.

Zachar Balázs szerint ezzel az unió filmipari célkitűzései is veszélybe kerülnének, hiszen ha Európán kívüli produkciók máshol forognak, lassulhat az európai audiovizuális szektor fejlődése, csökkenhet a versenyképessége. Az igazgató szerint a tervezet elfogadása az ázsiai filmipart hozná helyzetbe, de az Egyesült Államok különböző tagállamai is megpróbálnák "visszacsábítani" produkcióikat.

Az igazgató arról is beszélt, az EB célja, hogy a támogatások rendszere ne okozzon Európában versenytorzulást, valamint hogy ne élesedjen tovább a tagállamok közötti küzdelem a külföldi nagyprodukciókért. "Szerintünk - és a tagállamok többsége szerint - nem kimutatható, hogy valóban problémákat generálna a jelenlegi rendszer" - fogalmazott Zachar Balázs. Hozzátette: a tagországok ugyan egymás versenytársai, de akárhol is forog egy-egy nagyprodukció, az európai filmipart erősíti, tehát az Európai Unió számára a jelenlegi helyzet is előnyös.

A Filmalap által elkészített javaslat kompromisszumra törekszik, nem veti el a módosítások egészét - mondta Zachar Balázs. "Módosítanánk például a nem európai alkotásoknak nyújtható támogatások százalékait. A legfelső sávot 40 millió euróra emelnénk, a támogatás felső határát pedig 15 százalékra" - ismertette a magyar álláspontot, hozzátéve, hogy ez - tudomása szerint - a környező országok javaslataival is összhangban van.

Az igazgató ugyanakkor üdvözölte, hogy míg az eddigi szabályozás csak a filmgyártásra vonatkozott, az EB kiterjeszti azt a filmkészítés valamennyi mozzanatára, tehát az alapötlet megszületésétől kezdve a film közönséghez való eljuttatásáig egységes elvek szerint lehetne támogatni produkciókat.

Az MTI kérdésére, hogy mekkora kár érheti a magyar filmipart, ha a jelenlegi tervezet érvénybe lép, az igazgató nem tudott válaszolni. "Ezt nem lehet megbecsülni, hiszen Európa valamennyi országát érintené a visszaesés. Számos tényezőt kellene figyelembe venni, például, hogy a magyar szakemberek még mindig lényegesen olcsóbban dolgoznak a nyugat-európaiaknál" - jegyezte meg Zachar Balázs, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az adókedvezményként nyújtott állami támogatás, 2011-ben már a hatmilliárd forintot is meghaladta.

Zachar Balázs szerint az EB várhatóan szeptemberben fog dönteni a kérdésben, az új szabályozás 2013. január elsején lép életbe. A tagállamoknak 2013 végéig kell majd átalakítaniuk támogatási rendszerüket.