Kárpáti György Mór szokatlan úton került a filmezés közelébe, kellett hozzá egy gimnáziumi bukás: „Botrányos év volt, nem ment a tanulás, lógtam, és évet kellett ismételnem. Ez egy megborulás volt, de aztán nyári munkaként eljutottam egy forgatásra, és ezzel szereztem vissza a becsületemet. Amíg a barátaim szigetre mentek meg nyaralni, én ötkor keltem és forgatásra mentem” - mesélte. Gárdos Péter Az utolsó blues című filmjének a munkálatain vett részt, kávét és ásványvizet vitt a stábtagoknak, akik előszeretettel viccelődtek vele.

Végigvettük Kárpátival a rendezővé válás stációit, mesélt a gimnáziumi videós riportjairól, az egyetemi felvételiről és az első, gyengén sikerült vizsgafilmjéről. „Amatőrfilmeket csináltunk, nyersek voltak, bénák, de érdekesek. Volt bennük valami személyes. Ezt keresték az Ildikóék” - elmélkedett arról, miért vehették fel rendezőnek. Máthé Tibor és Enyedi Ildikó osztályába járt az SZFE-n, hosszasan beszélt a Testről és lélekről alkotójának tanítási módszeréről. Olyan volt, mint egy filmklub, Enyedi vendégeket hívott, ha az jutott eszébe, Spike Jonze-videoklipeket vetített, máskor meg némafilmeket a század elejéről. „Nem lehetett lapítani, eszmét kellett cserélni” - idézte fel Kárpáti az egyetemi órákat.

Kárpáti György Mór a Guerilla forgatásán

A Nekem Budapest című szkeccsfilmet, amihez ő is rendezett egy epizódot, alaktalannak és felemásnak nevezte, majd a kritikákhoz fűződő viszonyáról beszélt: „Sokáig dolgozunk rajta, ez után a nyegleség káros. A bírálat, az érvényes gondolatok viszont mindig jól jönnek, akkor is, ha helyre tesznek dolgokat.” Első nagy sikere, a berlini fesztiválra meghívott Erdő kapcsán fesztiválélményeiről mesélt, majd spoileresen kibeszéltük a thriller elemeivel dolgozó, enigmatikus kisfilmet. Kiderült, hogy egy nyugat-európainak még titokzatosabb az Erdő, hiszen ott nem ismerik a számháborút, nem értették, miért rohangálnak számmal a fejükön a film szereplői.

A Cannes-ban vetített Provinciá-t is kielemeztük. „Érezhető volt, hogy tetszett neki a film és ezt ki akarta fejezni” - mesélte Joachim Trierről, a Hétköznapi titkaink és a Thelma rendezőjéről, aki a vetítés után odament hozzájuk gratulálni.  A valós történeten alapuló Gólyatábor kapcsán arról kérdeztük, kapott-e visszajelzést szexuális zaklatások áldozataitól. A kisfilmek szabadon nézhetőek, a podcast ezen részét akár rendezői audiokommentárként is fel lehet fogni.

Nagy Katica a Gólyatábor című filmben

Mielőtt rátértünk volna a Guerillá-ra, rákérdeztük egy meglepő munkára Kárpáti eddigi életművében. Ő volt az Egy nap casting directora, és elmesélte, miért volt ez remek felkészülés volt az első nagyjátékfilmjére. Ahogy a kisfilmjeinél, úgy a Guerillá-nál is volt személyes kötődés, a rendező dédnagyapja Damjanich János seregében szolgált, 18 évesen ott volt a világosi fegyverletételnél. Kérdeztük a történelmi filmekhez fűződő viszonyáról, kiderült, hogy a Guerillá-nak már jóval azelőtt nekifogott, minthogy ez a zsáner viták kereszttüzébe került volna, „nemzet ügy és direktíva” vált volna belőle. Elárulta, hogy pozitív példaként az Aferim! című román western lebegett a szeme előtt, amely különleges módon dolgozta fel Románia 19. századi történelmét. Kihívás volt számára olyan arcokat találni, „akikről hihető, hogy 170 évvel ezelőtt is létezhettek volna”. Korabeli katonanaplókat olvastatott a főszereplőkkel, errence Malick-filmet adta oda Váradi Gergelynek, hogy inspirálódjon belőle.

A minimális pénzből forgatott Guerilla kapcsán megkérdeztük, hogy nézne ki a film, ha egy nullával több lett volna a 70 milliós költségvetés. Arra is kíváncsiak voltunk, mi lett volna, ha pénz nélkül, egy iPhone-nal és a haverokkal vág neki a forgatádnak. Mesélt arról, hogy a szűkös büdzsé miatt, milyen helyszínek jöhettek szóba, mit tettek, amikor az egyik éjszakai forgatáson egy veszekedve sétáló pár zavarta meg őket és megmagyarázta, miért a 16 mm-es film illik a legjobban a Guerilla miliőjéhez. Utoljára az érettségi környékén foglalkoztál a 48-49-es forradalommal és szabadságharccal? Ez a podcast neked is szól, Kárpáti megindokolta, miért érdemes annak is a moziba mennie, akit ez a történelmi téma nem foglalkoztat különösebben.

Befejezésképpen a jövőbeli terveiről faggattuk a rendezőt. Jelenleg egy kortárs coming-of-age drámát csinálna meg legszívesebben, de van sci-fi-terve is, és szívesen készítene thrillert vagy krimit, akár más forgatókönyvéből is. Kiderült, a szabadságharcos dédnagyapja mellett van egy másik filmért kiáltó őse is. Mintha Rejtő Jenő írta volna meg őt, sikkasztott, Székesfehérvárról lépett le a pénzzel, és meg sem állt Amerikáig. Ha kíváncsi vagy, mi a történet vége, vagy arra, hogy Kárpáti is olyan szorosan kötődik-e a természethez, mint a filmjei, hallgasd meg a podcastot az alábbi lejátszóra kattintva. A beszélgetést Spotify-on is megtalálod, illetve letölthető Soundcloudról.