filmhu: A Nyócker sikerei óta nem nagyon hallottunk felőled. Mivel foglalkoztál az elmúlt években?
Gauder Áron: Miután lefutotta a Nyócker a fesztiválköreit, egy kis üresjárat következett. Egyrészt jó volt pihenni – legalábbis egy ideig -, aztán a pihenésből inkább tespedés lett, bár közben több ötlet is a fejemben volt, meg dolgoztam egy-két projekten, például a Taxidermia speciális effektjeit csináltam. Úgy másfél éve pedig a régóta bennem motoszkáló Egill-sagával kezdtem el mélyebben foglalkozni.
 |
| Nyers, gúnyos, érzékeny - tervek az Egill-ből |
filmhu: Mégis, mióta motoszkál benned az Egill ötlete? Nem nevezném tipikusnak, hogy egy magyar filmes egy izlandi mitológiai hős történetével kel és fekszik...
G. Á. : Pontosan nem tudnám megmondani, honnan származik a vonzalmam Izland felé, több oka is lehet. Az egyik távoli kapocs, hogy kiskoromban a nagymamám – ki tudja, miért – a Ringből olvasott fel részleteket, amikor elaltatott: ennek hatását a mai napig érzem. Másrészt néhány éve, még a Nyócker előtt nagyot fordult az életem: elegem lett abból, hogy reklámokat gyártok futószalagon, miközben a kreativitásom egyre kevésbé használom. Elhatároztam, hogy stoppal elmegyek Izlandra – részben azért döntöttem a sziget mellett, mert már korábban olvastam az Egill-saga magyarul megjelent részeit, Bernáth István fordításában.
Szóval, kijutottam Izlandra, ahol elképesztő másfél hónapot töltöttem: sokszor napok teltek el, amíg nem láttam embert. A túrám során mellém szegődött egy vadló – ezek odakint szabadon vágtáznak –, csak azt sajnáltam, hogy nem tudok lovagolni, mert még jobb lett volna csak felpattanni rá, és úgy átszelni a szigetet. A kirándulás során vált biztossá: egyszer mindenképp filmet akarok készíteni erről a világról. Közben elkészült a Nyócker, én meg szép lassan beleolvastam magam a témába.
 |
| Egill többdimenziós figura: hős harcos és betegségekkel küzdő költő |
filmhu: Az északi mitológiák és mondakörök terjedelmi sajátosságai alapján – gondolom -, volt mibe beleásnod magad... A több ezer oldalas kalandfolyamot hogyan lehet egy nagyjátékfilm hosszára redukálni?
G. Á. : A történet tényleg sokfelé ágazik, teli van egymásnak olykor ellentmondó, olykor pedig csak a mondakör belső motívum-rendszerében értelmezhető részekkel. Ezeket mind alaposan át kellett olvasni, és ki kellett halászni a használható kis sztorikat. Most Beregi Tamással írom a forgatókönyvet, Horváth János pedig dramaturgként vesz részt a munkában; jelenleg ott tartunk, hogy van egy használható treatmentünk, amiből idővel összeáll a végleges forgatókönyv.
filmhu:Mi az érdekes számodra az Egill-figurában?
G. Á. : Az Európában ismertebb mitológiai hősökhöz képest Egill többdimenziós figura. Homérosz például soha nem ejtett szót Odüsszeusz olyan tulajdonságairól, mint amilyen Egill impotenciája. A saga szerzői egyáltalán nem rejtették véka alá, hogy egy hősnek is lehetnek gyengeségei: például - a történet szerint – Egillnek volt egy furcsa betegsége, aminek következtében nem állt meg a növésben, egyre hatalmasabb lett, miközben meg is csúnyult, amit a hajdani szívtipró nehezen tudott feldolgozni. Egill-t leginkább Villonhoz tudnám hasonlítani: egy kíméletlen forradalmár találkozása egy érzékeny költővel; és persze a japán szamurájok is így nyomták: az egész napos öldöklés után képesek voltak verset írni az élet szépségéről. A Villon-párhuzamot tovább erősíti, hogy Egill is a mindenkori hatalom ellensége volt: nagyon nem tetszett neki például, ahogyan a X. században a kereszténység intézményei megjelentek Izlandon, eltiporva az ősi hagyományokat, és vitriolos költeményekben támadta az egyházat meg a velük kokettáló királyt
filmhu: A Nyócker sikere nagyrészt abban rejlett, hogy be mertetek vállalni egy új, merész stílust mind képileg, mind a dialógusokat illetően. Az Egill-lel mennyiben kívánjátok folytatni ezt?
G. Á. : Semmiképpen nem akarunk egy pátoszteli, heroizáló filmet csinálni. Az Egill-nek is nyers lesz a nyelvezete, még bizonyos szlengeket is belecsempészünk, már amennyire a téma megengedi. Ami a képeket illeti, teljesen más világot kell felépítenünk, amit egy új technikán keresztül fogunk megvalósítani: az úgynevezett báb-motion capture-ről van szó, amit a lengyel koprodukciós partnereinkkel közösen fejlesztünk. Az új módszernek köszönhetően a figurák egészen sajátosan mozognak majd a vásznon, lesz benne némi rusztikus szaggatottság, ami életszerűbbé teheti a látványt, ellentétben a Shrek-ben és más blockbuster-animációkban látható gumiszerű világgal. A történet pedig olyan lesz, mint a főhős: egyszerre nyers, gúnyos és érzékeny.
filmhu: Hogy fogadták Izlandon az ötletet? Egyáltalán: milyen filmek készültek eddig az Egill-sagáról?
G. Á. : Van egy izlandi animátor barátom, amikor meséltem neki a tervről, nagyon lelkes lett, rögtön segített is további kapcsolatokat keresni. Pontosan még nem tudjuk, mennyiben vállalnak szerepet az izlandiak produkcióban, ez valamikor kora ősszel fog konkretizálódni, de egyelőre mindenki nagyon bíztatott. Eddig az Egill legendát csak B-kategóriás, elég gagyi filmekben dolgozták fel, egész estés animáció biztos nem készült még belőle. A bíztató szavak dacára óvatosnak kell lennünk, nehogy akaratlanul is megsértsük őket azzal, hogy valami számukra lényeges dolgot elferdítsünk, hiszen az Egill mondakör számukra nemzeti büszkeség.
 |
| Izlandi hőstörténet a X. századból |
filmhu: Ha már a partnerekről esett szó: amíg a Nyócker minimál pénzből készült, addig az Egill egy lényegesen nagyobb költségvetésű, nemzetközi produkció. A gazdagabb büdzsé mennyiben könnyíti meg a munkádat?
G. Á. : A Nyócker esetében jó és rossz is volt a szűk költségvetés. Jó volt, mert Novák Erikkel csak saját magunkra számíthattunk, és a lelkesedésünk tolta előre a produkciót, ami a legjobb hajtóerő. Viszont a munka vége felé már az idegbaj kerülgetett bennünket, mert nem lehetett bírni, hogy mindent ketten csináltunk, minden felelősség a mienk volt. Még egyszer ilyet már egyikünk sem vállalna be. Az Egill-t egy sokkal nagyobb csapat készíti, mindenre lesz külön ember, a határidők sem tarthatatlanok egyelőre, szóval nekem elvileg csak a projekt művészi megvalósítására kell koncentrálnom, ami nagy könnyebséget jelent. Persze a vége itt is biztos rejt majd izgalmakat magában.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Az interjú készítését követően az Egill kreatív stábjának magja Izlandra utazott, további koprodukciós lehetőségek és kulturális információk felkutatásának érdekében.
Liszka Tamást, az Egill producerét, a Szimplafilm vezetőjét kérdeztük, milyen eredménnyel zárult a túra. „Megérte kimenni, hiszen szinte mindenkivel tudtunk beszélni, akivel szerettünk volna. Az izlandi közszolgálati tévé például rögtön lecsapott az ötletre, tehát velük már van egy előzetes megállapodásunk a sugárzási jogokról. Ugyanígy a támogatásáról biztosított bennünket a 'kinti MMK', tehát a filmalap; ők – bár kevesebb pénzből gazdálkodnak – juttatni fognak bizonyos összeget az Egill-nek.”
Liszkáék szintén eredményes tárgyalásokat folytattak a CAOZ elnevezésű 3D-animációs stúdióval, akiket sikerült partnerként bevonni a produkcióba. „ Ők rögtön azzal kezdték a tárgyalást, hogy elszavaltak egy részletet a műből, ez megadta az alaphangot. A velük való partnerség azért is különösen fontos, mert az izlandi koprodukciós szisztéma hasonló a magyarhoz, tehát az ottani filmalaptól nyert támogatást helyben kell elkölteni – ennek szervezését rá tudjuk bízni a stúdióra” - tette hozzá Liszka. Ezen túl pedig a CAOZ-ra hárul az olyan költséges jelenetek megalkotása, amelyeket az Egill-hez kifejlesztett bábtechnikával nem lehetne megoldani. Ilyen például az óceánon hajózó flotta megjelenítése; „ezzel összeállt az Egill komplett alkotócsapata” – tudtuk meg a producertől.
Az izlandi televízió mellett a Reykjaviki Nemzetközi Filmfesztivál is lelkesedik az Egill-ért, ezért a közös tervek között az szerepel, hogy a 2009-es mustra nyitófilmje Gauder alkotása lehet. További praktikus fejlemény, hogy kiderült, Izland legnagyobb sörgyártója szintén a nemzeti hősről kapta a nevét, adja magát tehát az együttműködés. „Azonban nem csupán gyakorlati szempontból volt érdekes a túránk” - folytatja Liszka. Ezek szerint nem váltak valóra Gauder korábban kifejtett aggodalmai, amelyek szerint esetleg nem megfelelő, akaratlanul is sértő módon nyúlnak a nemzeti hőskölteményhez? - kérdeztük a producert.
„Nem, mindenki nagyon lelkesedett az ötleteinkért” - felelte a Szimplafilm vezetője. „Megismerkedtünk például egy színésszel, aki önálló esteket ad elő a saga-ból. Rengeteget mesélt, és történeteivel sokat finomított az eddigi Egill-képünkön.” Liszkáék megtudták, hogy Egill nem norvég származású volt, hanem Lappföldről érkezett, tehát voltaképpen a finnugor kötődés miatt szegről-végről a magyarokkal is felfedezhető rokonság – mesélte Liszka Tamás.
További hír az Egill-produkció háza tájáról, hogy kanadai partnerük egy pitch-fórumon 10 000 dolláros támogatást nyert a Gauderék által kifejlesztett CG-bábtechnika kifejlesztésére. Jim Goddal és Paul Lenart ugyan a Giantland című produkciót pitchelték, de a technikát az Egill-ből vett részletekkel illusztrálták, és ennek megfelelően az elnyert pénzt közösen használják majd az Egill alkotóival.
