Nem mondhatni, hogy a magyar filmekben kifejezetten gyakran fakadnak dalra a szereplők, de fehér hollóként néha mégis felbukkan egy-egy zenés alkotás, amely akár kifejezetten musical vagy sem, maradandó emlék a nézőknek. A várva-várt Swing csütörtökön kerül a mozikba, mi pedig összeszedtünk nyolc magyar zenés filmet az elmúlt bő ötven évből.
Ezek a fiatalok (1967)
Természetesen a hatvanas években sem maradhatott a néző gondoskodó iránymutatás nélkül. Hogy a rock and roll és a beat-fenyegette időszakban is tudjuk, mi a helyes, elkészült az Illést, a Metrót és az Omegát a mozivászonnal kanonizáló film. A kultúrpolitika megtűrt lázadói egy konszolidált generációs filmben ismerhettek magukra és egymásra, és szembesülhettek az idők kezdete óta ismerős pályaválasztási és párválasztási problémákkal. A zajongó ördögfiókáktól megrémült szülők pedig némileg megnyugodhattak a zakóban szórakozó, jólfésült fiatalok láttán. A rendezői székben a Jancsó-filmek díszlettervezője, és több tucat táncfilm rendezője, Banovich Tamás ült, Koncz Zsuzsa és Kosztolányi Balázs mellett Őze Lajos és Kállai Ferenc is feltűnnek. A hazai könnyűzene története szempontjából is fontos állomás volt az Ezek a fiatalok, beat-album a filmzene-lemez előtt nem jelenhetett meg.
(A film december 13-án és 14-én is látható lesz az M3 műsorán.)
Kopaszkutya (1981)
Elmúltak a hetvenes évek, új szelek fújnak a magyar könnyűzenében, beköszöntött a blues alapú keményrock. Szomjas György kis költségvetésű filmje félig-meddig dokumentarista módon követi egy kőbányai együttes életét, a megalakulás gondjaitól a siker terhéig. Schuster Lóránt "bunkó" karaktere, a "Főnök", pont az Omega és az Illés koncertjeit látva jut arra a következtetésre, hogy kell egy újfajta, markánsabb hangvétel. A valós Hobo Blues Band és a P. Mobil keveréke a film címét is adó fiktív banda, ami a nyers felkelést, az önállóságot hirdeti, a lecsúszottabb, a rendszeren kívül álló fiatalokhoz szólva. A szerencsés véletlennek köszönhetően még Allen Ginsberget is szerepeltető kultfilm zenéjét természetesen betiltották, végül 1993-ban jelehetett meg. Hobo, Deák Bill és Póka Egon 2011-ben visszatértek a Kopaszkutya Kettőben, inkább Schuster nélkül.
Eszkimó asszony fázik (1984)
A nyolcvanas években az alternatív, kísérletezőbb zenészek is megtalálták a maguk módját az önkifejezésre. Xantus János játékfilmjében Méhes Marietta, Bogusław Linda és Lukáts Andor szerelmi háromszöge a gyilkosság és az emigráció előtt olyan együttesben forrt össze, amelyben a Trabant Víg Mihály-dalait játszották. A film abszurd jeleneteket sorakoztat fel: a banda úgy jön létre, hogy a két férfi összeverekedik, majd valahogy zenélni kezdenek, amire besétál a nő, és mikrofont ragad. Az Eszkimó asszony fázik zenéje volt az első hivatalos magyar underground kiadvány, befejezésére legutóbb Török Feri utalt a Senki szigetében.
Rocktérítő (1988)
Xantust foglalkoztatta a Trabant befelé fordulóbb, művészi vonala mellett Pajor Tamás kiszámíthatatlan exhibicionizmusa, amivel a Neuroticot vezette. "Be van állva, és ki van élve, és nagyon merész" - ahogy énekli, részben magáról is, a punk és a new wave metszetében. Az izgalmas portréfilm eredeti céljához képest a forgatás során éles kanyart vett: az önpusztító rocksztár megtért a Hit Gyülekezetébe, ahol azóta is aktív a filmben is látható, Ammen nevű új együttesével. Így néhány szürreális betét dúsítja a Rocktérítő játékidejét, de pusztán Pajor jelensége és nyelvi virtuozitása miatt érdemes néha újranézni.
Csinibaba (1997)
Tímár Péter komédiája már igazi musical, azaz a szereplők akkor is énekelnek, amikor nem kéne, habár ezúttal feldolgozásokat. A nosztalgikus hangvételű mese a nyugati levelekről, Boston Cézárjáról, a Ki-mit-tudról, a bizalmi ember régi szeretőjéről és Sztálin elvtárs ujjáról hamar közönségkedvenccé vált, a mai napig szállóigék sora ered a rendhagyóan felgyorsított filmből. Gálvölgyi János, Reviczky Gábor, Andorai Péter, Pogány Judit, Lázár Kati és Németh Kristóf mellett Lovasi András és Cseh Tamás is feltűnnek egy-egy dal erejéig.
Valami Amerika 2 (2008)
A Valami Amerika az elmúlt évtized egyik legnézettebb magyar vígjátéka volt, Herendi Gábor filmje jó érzékkel keverte a vígjáték, heist-film és románc elemeit. Hat évvel később ebbe a receptbe érkezett ráadásként a musical is, a Várnai-triónak (Pindroch Csaba, Szabó Győző, Hujber Ferenc) ugyanis ezúttal nem filmet, hanem zenés előadást kell összehozniuk. Szervét Tibor ismét csak a bajt kavarja, de itt szerettük meg Tompos Kátyát is a gengszterfőnök Csuja Imre lányaként.
Made in Hungaria (2009)
A Hungária történetének szórakoztató fel- és átdolgozására tett kísérletet Fonyó Gergely filmje nagy sikerrel, talán az első olyan játékfilmként, ahol élő magyar zenészeket játszanak el magyar színészek. A 2001-es színpadi musical adaptációja Fenyő Miklóst hőssé avanzsáló, hangulatában a Grease és a Csinibaba irányába egyszerre kacsintó film. A főszerepben a jóképű jampi, Szabó Kimmel Tamás győzi le Fenyő Iván és Scherer Péter karaktereit a rock and roll nevében, és csavarja el Kiss Tünde fejét ugyanazzal a lendülettel.
Még több magazin
magazin
Több éves kihagyás után második évaddal jelentkezik Ben Stiller zseniális munkahelyi sorozata, Hajdu Szabolcsék névnapot ünnepelnek, Kojak pedig…
továbbmagazin
Transzgenerációs minták megtöréséről, az apaság átalakuló szerepéről és a bennünk feszülő destruktív ösztönökről mesél a Universal…
továbbMegérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.
Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen
Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik
Együtt mozizhatnak kicsik és nagyok – 7 magyar családi filmet ajánlunk
a teljes dossziéA Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié