Három napra Veszprémbe költözött a hazai tévés szakma színe-java. A teltházas közönségtalálkozók között médiacelebek beszélgetéseit hallgathatták azok, akik épp nem a vetítéseken ültek. Az Andrew G. Vajna elnökölte zsűri díjait április 9-én adják át a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten.
A királynők városa tökéletes rendezvény helyszínnek ígérkezik. A Bakony, Balaton-felvidék és a Veszprémi fennsík találkozásánál elterülő dimbes-dombos történelmi város még elég közel van Budapesthez, hogy ismert médiamunkások tömkelegét lehessen idecsábítani, másrészről épp oly távol van, hogy az itt összegyűltek három napon át együtt lehessenek zártkörűen. Nem véletlenül volt ez a település „választott otthona,” az akkor még egyetlen Televíziónak, mely harminc évig rendezte itt a maihoz hasonló seregszemléit.
Az elektronikus média önünnepén a szervezők igyekeztek a közönség kedvében járni. Így az elmúlt évekhez hasonlóan, felettébb tarka programot sikerült összeállítani, amely jól tükrözi a hazai televíziózást. Az érdeklődő, ha épp nem a film.hu által válogatott kisfilmekre volt kíváncsi, elmehetett Irigy Hónaljmirigy koncertre, vagy meghallgathatta Vujity Tvrtko & Balkan feeling Orchestra fellépését. Vitray Tamás és Szinetár Miklós beszélgetésére igyekezvén beugorhatott Balázs Klári és Korda György úti élmény-beszámolójára, esetleg találkozhatott a Balázs show rajongóival is. Jól megfért egymás mellett Lajkó Félix és Dévényi Tibor, a tizenöt éves Duna Televízió és a tizediket betöltő Barátok Közt. Akiknek ez még nem volt elég, azokat a helyi plázában sikeréhes, friss magyar filmek és alkotóik várták.
A szakmai események gerincét a döntőbe jutott médiatermékek vetítése és az ezzel párhuzamosan zajló beszélgetések, viták jelentették. Idén a tizenhárom meghirdetett kategóriában – minden korábbinál több – összesen 519 nevezés érkezett, hazai és határon túli műhelyekből egyaránt. Ezekből összesen 103 alkotás jutott tovább a döntőbe, amelyek közül az Andrew G. Vajna nevével fémjelzett zsűri dönt. A Kamera Hungária az új műfajoknak is teret ad, az egyre nézettebb és egyre jobb minőségű internet-videók és mobilvideók külön kategóriában versenyezhettek.
 |
| Az index.hu Százhúsz centi tömény erőszak videója nagy vitát kavart |
Ugyancsak első alkalommal indították útjára a szervezők a „Műsorpiac” című fórumot, mely a kreatívok és a megrendelők találkozását lett volna hivatott megkönnyíteni. A résztvevők a programigazgatóktól közvetlen és azonnali visszajelzést kaptak az elképzelésük megvalósíthatóságáról, és további tippeket az ötletek továbbfejlesztéséhez. A kezdeményezés a szakma bizalmatlansága miatt nem járt sikerrel.
A szakmai beszélgetések fő témája, állandó visszatérő eleme a digitalizáció és az internet televíziózásra gyakorolt hatása volt. Szó esett még a „Breaking news”-ról, az MTV elnökválasztásáról, a riporterek és műsorvezetők szakmai és emberi hozzáállásáról, valamint a kereskedelmi csatornák képviselői elemezték a televíziózás fejlődésének tendenciáit, majd a Duna Televízió kamerái előtt a tévék és a kultúra kapcsolata került fókuszba. Bemutatták még az RTL Klub Hírigazgatósága által kiadott etikai kódexet is.
A nevezett filmek minőségét egyhangúan közepesnek ítélték a zsűritagok. „A magyar televíziózás elmúlt éve” címmel rendezett szombati beszélgetés alatt az a vélemény látszott kibontakozni, hogy a műsorokat végignézve gyakran bántóan hiányos kép alakulhat ki a nézőben arról, hogy mi történik körülöttünk az országban és a nagyvilágban. Viszont elmondható, hogy majdnem minden nagyobb televízióban alakultak olyan műhelyek, amelyek specializált témákban ugyan, de rendkívül nívós produkciókat is képesek létrehozni. Több zsűritag méltatta a vajdasági magyar média múltját és jelenét, illetve az HBO hazai gyártású sorozatát a Született lúzert. Parázs vita alakult ki viszont az index.hu Százhúsz centi tömény erőszak című videójával kapcsolatban, amely a Blaha Lujza téren élő, később lopási és késelési ügybe is keveredett tizenkét éves kisfiúra hívta fel a figyelmet. A felek az Index felelősségét vitatták, miszerint nem körültekintően mutatták be a fiatalkorú helyzetét.
Két külön fórumon osztották meg egymással véleményüket a kereskedelmi és a közszolgálati médiumok reprezentánsai. A téma mindkét esetben a „merre tovább” volt, azaz hol áll és merre változik a televíziózás.
 |
| Specializált témákban nívós produkciók: Született lúzer |
Kolosi Péter az RTL programigazgatója bevezető előadásában a kisebb csatornák erősödéséről számolt be, mely átalakítja a nagy csatornák kínálatát. A magas nézettségű adók egyre általánosabb tematikájúak lesznek, hogy a főműsoridőben a lehető legszélesebb közönséghez tudjanak szólni. Majd eljön a kiscsatornák ideje, akik tematikus kínálatukkal vonzzák majd a nézőket. Ez azt is jelenti, hogy a fő csatornákon egyre kevesebb nagyjátékfilmet fognak sugározni, melyek nézettsége amúgy is egyre alacsonyabb tőlünk nyugatabbra a DVD-k és az illegális letöltések népszerűsége okán. Ezzel szemben egyre több show műsorra és minőségibb, filmszerűbb sorozatokra van kilátás, amelyek alkalmasak arra, hogy lojális nézőtömeget csábítsanak a készülékek elé akár több tíz héten keresztül is. „Más eszközökön, máshol és máshogy tévézünk a jövőben” - jegyezte meg Kolosi. Hamarosan felnő az úgynevezett U-generáció, melynek tagjai a passzív „nézés” korszaka után már az interaktív médiában szocializálódnak. Ők már maguk is készítenek műsorokat és megosztják azokat egymás között.
A Duna Tv által szervezett fórumon a kultúra és a tévé kapcsán beszélgettek a meghívott vendégek. Glatz Ferenc akadémikus és Selmeczi György zeneszerző hangoztatta, hogy árt a kultúra „gettósítása”, tematikus csatornákra száműzése. A magyar média felkészültségét Glatz szerint kiválóan jelzi az, hogy a rendszerváltás óta tizennyolc százalékkal emelkedett az újságírók száma Magyarországon. Viszont a minőségi képzés nem követte a fejlődést.
A vita végeztével a Városi Művelődési Központ elérte kapacitásának végső határát. Az esti Barátok közt-találkozóra érkezett nézők szembetalálták magukat a híradósok beszélgetésére kíváncsi tömeggel. Sokan álltak sorba az RTL Klub ingyenkonyhája előtt is, melynek ötletes szlogenje szerint: „A rendezvény egész területén a médiások etetése kötelező”! S miközben a pulpituson Havas Henrik az igényes háttérműsorok hiányára mutatott rá, a tömeg egyik fele hamburgert majszolt jóízűen, a másik türelmesen várt tollal, papírral a kezében, hátha felbukkan egy ismerős sorozat-ikon.
Másnap az internetes szakemberek adták egymás kezébe a mikrofont, hiszen a digitalizáció volt főszerepben. Az internetet használók száma hazánkban is évről évre növekszik és egyre többen informálódnak a hálóról. Miskolczy Csaba, a blogter.hu közösségi portál kitalálója és elindítója szerint erre már a hazai televíziós társaságok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek az internetes megjelenésüknek. Igaz a konkurencia itt sokkal nagyobb, hisz a világháló nagyjaival a youtube-bal és a google-lel kell felvenniük a versenyt.
Az idei fesztivál, hasonlóan a korábbi évek tapasztalatához nagyszerűen lavírozott a szakmai és a nagyközönséget érdeklő témák között. Sajnos a filmek között nem akadt rendkívüli alkotás, de így is érdemes volt ellátogatni a Fesztiválra.
