"Rengeteg film volt rám hatással eddigi életem során. Felsorolni sem tudnám a címeket, olyan hosszú a lista. Vannak köztük olyan alkotások, melyek a sejtjeimbe épültek és nem képekre és mondanivalóra emlékszem csupán, hanem hatásokra, színekre, hangokra, katarzisra melyeket belőlem kiváltottak. Ezek azok a művek, melyekre ha csak rágondolok, ugyan az az érzés jár át, mint amikor először láttam őket. Ilyen nekem a Fehérlófia Jankovics Marcelltől. Alig hat éves voltam amikor a szüleimmel megnéztük. Belém égett örökre. Kisgyerekként már a címe is megigézett. Valami fura, varázslatos legenda, sárkányokkal és gigászokkal, akik olyan szépen beszélnek magyarul. Aranykori gondolatok. Cserhalmi György hangja, Vajda István effektekből élő, Brian Eno-t idéző zenéje eszelős hatású. Az egymásba alakuló képek zseniálisak. Az az éteri, szellemsíkot idéző, nem evilági hangulat, az elbeszélés módja és a hangkulissza egyszerűen magával ragadott. Akkor még a mesét láttam benne és bár tele van súlyos szimbólumokkal, a mai napig ezért a fabuláért rajongok.
Micsoda történet! De szeretnék fantasy-t forgatni, melyben nagy sorsú karakterek, ember feletti erővel és érzelmekkel mennek megváltani a világot, miközben körbe veszi őket valami aura, melynek a színei a felkelő, a delelő és a lemenő nappal azonosak! De nem eszetlenül, 3D orkokkal, ostobán, hogy minden ötödik percben robbanjon valami, vagy szétüssenek pár fejet. Hanem elmesélve, hogy honnan jött a jó, ki ő és hova tart. Hogy kit szeret és kiért megy tűzbe ha kell és ezt mivégre teszi? Ez az Éghez való kapcsolódás az alfája és omegája számomra a Fehérlófiának és az a mágikus és misztikus hangulat ami átszövi. Szeretnék magyar fantasy-t, sci-fit, legendákat és hősöket látni végre moziban! Olyan átütő, egyéni stílussal mint Jankovics Marcell tette a saját műfajában. Azon vagyok, hogy ebből valóság legyen, mert én is rátaláltam a Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró bátyáimra a Kojot óta."
