Bátor és innovatív filmjein keresztül Mészáros Márta elkötelezte magát a női életek bemutatása mellett, hangot adva a független nőknek és az összetett női személyiségeknek – olvasható az Európai Filmakadémia korábbi közleményében.
Mint írják, az Európai Filmakadémia nagy büszkeséggel ismeri el életműdíjával Mészáros Mártát, minden idők egyik legjelentősebb női rendezőjét. A szervezet 34 éves fennállása során először ismer el életműdíjjal közép-kelet európai rendezőnőt. A díj alkalmából és az Európai Filmakadémiával együttműködve a MUBI november közepétől bemutatja Mészáros Márta életművének kiemelkedő alkotásait.
Tíz film látható a rendezőtől a MUBI oldalán: az Eltávozott nap (1968), a Holdudvar (1969), a Szép lányok, ne sírjatok! (1970), az Örökbefogadás (1975), a Kilenc hónap (1976), az Ők ketten (1977), az Örökség (1980), a Napló gyermekeimnek (1984), a Napló szerelmeimnek (1987) és a Napló apámnak, anyámnak (1990). Az esemény apropójából a MUBI izgalmas montázst készített Mészáros Márta munkásságából.
A rendezőnő a 34. Európai Filmdíj-átadó díszvendége lesz december 11-én Berlinben, a ceremónia élőben követhető lesz a filmdíj honlapján.
Aki felmutatta a Nőt – 90 éves lett Mészáros Márta
Mészáros Márta nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmtörténetben is úttörő női rendezőnek számít. Felajzott íj, megfeszített ideg, kilövésre kész nyílvessző egy sor fiatal nő kezében. Több tucatnyi tudományos-ismeretterjesztő filmmel a háta mögött ezekkel a képekkel indult Mészáros Márta, az első rendező diplomás magyar női filmes első játékfilmje, az Eltávozott nap 1968-ban. Ez a jelenet maga a feminizmus, teljes fegyverzetében előtoppanva, ennél feministább már nem is lehetne egy film.
