A 20%-os adókedvezményre épülő közvetett támogatási rendszer a jövőben kiegészül egy új forrással, a Filmalap belépésével: a támogató cégek nem csak konkrét filmalkotásokat, hanem a magyar filmgyártás egészét is támogathatják a Filmalappal kötött támogatási szerződés útján. A letéti számlán elhelyezett összeg után ugyanúgy jár majd az adókedvezmény, és a Filmalaptól megkapják a támogatást a produkciók. De természetesen továbbra is lesz lehetőség közvetlen megállapodásokra.
Tervezik felállítani a helyszínfoglalással foglalkozó irodát is, amely a külföldi produkciók igényeivel foglalkozik majd, így a legtöbb magyarországi helyszín 48-72 óra alatt elérhető lesz számukra. A közterülethasználattal kapcsolatos ügyintézést is szeretnék egyablakossá tenni: az egyszerűsítés konkrét jogi kereteinek kialakítása jelenleg is folyik, vagy a főváros vagy a kerületek társulása fogja intézni a filmes területfoglalásokat.
Az egyszerűsített munkavállalás hatályát a filmes munkavállalásra is kiterjesztették - ez azért volt fontos, mert így egyszerűbben lehet filmesként dolgozni, ami a nagy létszámú statisztériát foglalkoztató külföldi produkciók esetében nem elhanyagolható mértékű adóvonzatot, azaz állami bevételt jelent. A következő nagy feladatuk a filmes kalózkodás rendezése, de ehhez új törvényekre van szükség, ez a következő, hosszú távú feladata a Filmalapnak.
Andy Vajna ugyanakkor felháborodásának is hangot adott, amikor reagált a filmszakma tiltakozó nyilatkozatára (Ld még Tarr Béla tiltakozik az MMKA vagyonának átadása miatt). "A Mafilm rohad, a Filmlabor is szegényes, úgyhogy nem lehet filmes vagyonról beszélni." A filmipari kormánybiztos elmondta, a Mafilm és Filmlabor is nonprofit kft-ként beolvad a Magyar Nemzeti Filmalapba divizíóként. Az első feladat a cégek konszolidálása és üzemeltetése: a mindenkori nyereséget a magyar film támogatására szeretnék fordítani. De addig is tud a Filmalap stúdióhelyet és labormunkát biztosítani a produkciók számára, azaz a forgatókönyv fejlesztésen túl gyártói kapacitással is vesz részt vesznek a filmgyártásban, és foglalkozni kívánnak az értékesítéssel is.
Havas Ágnes a pályázati rendszert értékelte: egy év alatt több mint 300 pályázat érkezett minden műfajban, különböző stádiumban lévő filmekre. Beszélt az egyedi támogatási rendszerről is, amellyel elsősorban a magyar filmesek külföldi fesztiválokon való jelenlétét támogatták, legutóbb a Montreáli Filmfesztiválra utazó filmalkotók (A vizsga, Utolsó rapszódia) repülőjegyét állták. Nyolc gyártási támogatásra összesen 1,3 milliárd forint támogatást adtak ki, 46 filmterv fejlesztésére összesen 120 millió forintot ítéltek meg, és 22 millió forintot osztottak ki gyártáselőkészítésre. A vizsgafilmek gyártására 70 millió forintot különítettek el, a mozis támogatásokra pedig 65, illetve 37 millió forint ment el. Azaz összesen a Filmalap az első éve alatt 1, 6 milliárd forintott költött el.
Az újonnan a Nemzeti Filmalapba érkezett Filmlabor képviseletében Aradi László ismertette a helyzetet: a Filmlabor cégformájába annak idején nem került bele az ingatlan, hogy ne essen ingatlan célú privatizálás alá, és így került a telek a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz. A Filmlabor tehát vagyon nélkül működött, 2002-ig belföldön monopolhelyzetben volt, de saját export tevékenységének köszönhetően nemzetközi szinten versenyhelyzetben dolgozott. Az erős belföldi versenykörnyezetben is sikeresen működött tovább, fejlesztéseit saját maga finanszírozta. Szakmai bevételeinek kb. 50%-a export piacokról származik. A produkciók felhalmozott labor tatozásai miatt keletkezett bérleti díj tartozása, az ingatlan tulajdonosa, az MMKA felé." A tartozás konszolidációja már elindult a Filmalap segítségével, a Filmalap ugyanis kifizette a Labornak a produceri tartozásokat - tette hozzá Andy Vajna, és megerősítette, hogy az MMKA vagyonával együtt a Budakeszi úti ingatlan is a Filmalap tulajdonába került.
Zákonyi S. Tamás a Mafilm vezetőjeként igencsak borúlátó volt: a Mafilm tönkremenetelének az egyik fő oka az volt, hogy a rendszerváltás után megszűntek a tévés megrendelések, és a 10 műteremből és 2000 dolgozóból álló állomány szépen lassan addig sorvadt, hogy ma 25 ember dolgozik a Mafilmnél. Az ingatlanhelyzet itt is zavaros: a fóti telep 100%-ban a Mafilm tulajdona, a Róna utcán azonban a Mafilm a TV2-vel és a MMKA jogutódjaként az MNFA-val osztozik. Zákonyi részletesen beszámolt a Mafilm jelenlegi, áldatlan állapotáról és felszereltségéről, a Huszárik-műteremmel sem elégedett. (Ld még cikkünket megnyitóról). Hosszan sorolta a fóti műterem hibáit, beleértve a mellékhelyiségek és függönypálya hiányát, szemléltető példája a Mafilm elmaradottságára a jelmezraktár volt, ahol 100 ezer ruhára jut egy darab mosógép és egy darab varrógép - a nagy értékű gyűjtemény karbantartás szinte lehetetlen. A backlotról azonban elismerően szólt, és ikonikus értékűnek tartja, noha hozzátette, az időjárás ezeket a díszleteket sem kímélte.
A Mafilm Audio a Mafilm 41%-os tulajdonában van, és viszonylag jól is teljesít, a Mafilmrentben azonban múzeumi viszonyok uralkodak - háborgott a filmes szakember. A Mafilmnek összesen 300 milliónyi tartozása van bankok, a Filmalap és az MMKA felé, és nagyságrendileg ugyanekkora összeget tesz ki az egy éves üzemeltetése is, de rengeteget kell költeni a modernizálására.
Végül Miskolczi Péter produkciós igazgató ismertette a Filmalapban működő transzparencia alapját, az egységesített költségvetési rendszert, amelynek költségfigyelő rendszerében naprakészen, online látják a produkciók költségvetésének alakulását és a kifizetéseket - hiszen minden egyes film gyártására létrehozott projektcégek készítik a filmeket.
