A bosnyák fővárosban lesz Grosan Cristina filmjének világpremierje. A legjobb dolgokon bőgni kell olyan harmincasokról mesél, akik egyszerre próbálnak megfelelni saját maguknak és a környezetüknek, miközben az életük alapvető döntéseit sem képesek meghozni. Úgy élnek, mintha még mindig egyetemisták lennének: közös albérletben, üres hűtővel, éjszakai bulikkal, két óra alvással, másnapokkal. Szeretnék máshogy csinálni, mint az előző generáció, ugyanakkor menekülnek a döntések elől. A legjobb dolgokon bőgni kell hitelesen, őszintén és nagy adag öniróniával mutatja be az útkeresést.

A legjobb dolgokon bőgni kell a mostani harmincasoknak és a szüleiknek szól. A kapunyitási pánik egy valós állapot, a megfelelési kényszer és az összehasonlítás mások sikereivel nagy terhet raknak az ember vállára” – nyilatkozta Grosan Cristina, aki a forgatókönyvet közösen jegyzi Rainer-Micsinyei Nórával, aki egyben a film főszereplője is. Az NFI Inkubátor Programjában készült dramedyben jelentős szerepet kapott Bányai Kelemen Barna, és tíz év után visszatért a mozivászonra Hernádi Judit.

 

Rövidfilmjeivel Grosan Cristina korábban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt. A Vakáció a tengerparton című alkotását több mint egymillióan nézték meg online. Jelenleg cseh-magyar-olasz-szlovák koprodukcióban nemzetközi stábbal, Csehországban forgatja második nagyjátékfilmjét, Hétköznapi kudarcok munkacímmel.

A legjobb dolgokon bőgni kell 2019-ben - még filmtervként - szerepelt a szarajevói fesztivál Work in Progress elnevezésű szakmai programjában, és a legígéretesebb alkotásként díjazták. A legjobb dolgokon bőgni kell a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában készült, Stalter Judit producer vezetésével.

A szarajevói filmfesztivál az elmúlt három évtizedben Európa legnagyobb presztízsű seregszemléi közé nőtte ki magát, évről-évre több mint 100 ezer néző vesz részt a vetítéseken, míg a nívós szakmai programokkal világsztárokat és a térség élvonalbeli filmeseit is Szarajevóba csábítja. Idén a nemzetközi zsűri tagjai között is lesz egy magyar, Horvát Lili rendező.

Dívák

Kőrösi Máté dokumentumfilmje Szani, Tina és Emese, vagy ahogy magukat hívják, a Dívák története. Három húszéves lány, akik órákig képesek sminkről, ruhákról vagy profilképekről beszélgetni. A felszínes külső mögött azonban mindhárman keményen küzdenek, hogy problémás múltjukat hátrahagyva végre leérettségizzenek és megkezdjék felnőtt életüket. Ebbe a helyzetbe csöppen bele Máté, a fiatal rendező, aki az érettségiig követi őket kamerájával, hogy kiderítse, mi rejlik a tökéletes smink mögött - és közben a lányok hatására ráébred: neki is ideje felnőnie.

A Dívák rövid diplomamunkának készült, ami aztán a téma gazdagsága, a karakteres lányok és az HBO-nak köszönhetően egészestés filmmé nőtte ki magát. Kőrösi Máté a saját dilemmáit is beleszőtte a három lány történetébe, rájött, hogy neki is ideje felnőnie. 

Hihetetlen boldog vagyok, egyrészt mert elsőfilmesként, főként elsőfilmes alkotó csapattal jó lesz méltó módon lezárni ezt a három éves folyamatot, másrészt pedig mikor elkezdtem forgatni a Dívákról, megígértem nekik, hogy szép helyen lesz a premier és Szarajevó amellett, hogy egy fantasztikus filmfesztivál, egy gyönyörű város is" - reagált a hírre a rendező.

Reduction

Szakály Réka rövidfilmje, a Reduction legutóbb a Friss Húson diadalmaskodott, ahol a legjobb animációs filmnek választották meg. Az egyedi képi világú, szorongató világvége hangulatú alkotásban két túlélő lány próbál műanyag palackokból tutajt építeni, de egy titokzatos lény megjelenése feszültséget okoz közöttük. Réka interjúban mesélt nekünk Tatabánya árnyékáról, eddigi pályájáról, és persze a Reduction isnpirációiról.

Egy kisfiú emlékfoszlányaiból felépülő világról, az ahhoz való ragaszkodásról és az első szerelemről szerettem volna filmet csinálni” – nyilatkozta Rudolf Olivér rendező Fonica M-120 című kisfilmjéről, amelyet Cannes után most Szarajevóba is meghívtak. Főhőse Áron, egy 10 éves, magányos kisfiú, aki az anyjával él egy ócska szálló egyik szobájában. A felnőttek között téblábolva egy különös világot épít fel magának, aminek főbb szereplői az apja, egy dal és egy zenegép.

Bíró Bálint rövid dokumentumfilmje, a Félhomály a magyar-szerb határon játszódik. Idegen autók járják a vidéket, alakok osonnak át a mezőkön, a kutyák nyugtalanok a kertek alatt és a gyerekek félnek amikor leszáll az éj. Sándor nyolc gyerek édesapja, Mezőőrként dolgozik, feladata, hogy védelmezze a faluközösséget ahol élnek. Éjszakánként útnak indul legidősebb fiával, gyanús tevékenységek után kutatva.