Kelly-Anne (Juliette Gariépy) minden reggel a bíróság előtt ébred, hogy bejusson egy sorozatgyilkos, Ludovic Chevalier (Maxwell McCabe-Lokos) tárgyalására, akinek megszállottjává vált. Ahogy telnek a napok, a fiatal nő összebarátkozik egy másik rajongóval (Laurie Babin), aki egy pillanatra elvonja figyelmét a magányról. Ám ahogy egyre több időt tölt a tárgyalóteremben az áldozatok családja között, Kelly-Anne lelki egyensúlya meginog, és elkezdi megkérdőjelezni a gyilkossal kapcsolatos morbid fixációját.
A médiában kevéssé vizsgált jelenség, hogy egyes nők miért éreznek óriási vonzalmat a gyilkosok iránt. Bármennyire is megvetjük a gyilkosokat, rajongók hada küld nekik szerelmes leveleket. Vajon miért? Miből fakad ez a rajongás? Ez a kérdés foglalkoztatta Pascal Plante rendezőt:
"A világjárványtól való szorongás miatt beleestem a nyúlüregbe, ami még a kiberbiztonság és a technológiai bűncselekmények témájához is vezetett. Azt akartam, hogy a filmben szereplő fiktív gyilkos a kor terméke legyen, ezért az új médiára alakítottam ki a pszichopata profilját. Aztán erre a projektre készülve túl sok eszelős filmet néztem, olyannyira, hogy egy idő után már eluralkodott rajtam az apátia az extrém jelenetek láttán."
Plante szerint a horror nem csak a fikcióban jelenik meg, ott van a napi híradókban is. Susan Sontag egyszer azt írta, hogy társadalmunkban az erőszakos képek szüntelen áradata immunizálja a nézőket, ezzel aláássa a reakcióképességüket. Vagyis ez a mindennapos horror diéta a felháborodás helyett végül inkább közömbösséget vált ki.
"A Jun Linről készült, Rocco Magnotta által elkövetett gyilkosságról készült videót a becslések szerint 24 óra alatt több mint 10 milliószor nézték meg. Ez mit árul el rólunk? A társadalmunkról? Manapság valószínűbb, hogy egy szörnyű bűntett inkább "lenyűgöz", mintsem "undorít". És mi a helyzet a médiával, amely becenevekkel és a szenzációhajhász szalagcímekkel "isteníti" a gyilkosokat, hogy kattintásokat generáljon? Egy olyan világban, ahol rocksztárként kezelik őket, meg kell lepődnünk a vonzerejükön?"
A Vörös szobák ezekre a kérdésekre keresi a választ. A cél az, hogy a hagyományosabb sorozatgyilkos tematikájú filmekkel és sorozatokkal szemben ellenpontot kínáljon azáltal, hogy megfordítja a nézőpontot és a rajongó szemszögéből követjük az eseményeket, miközben etikai kérdéseket tesz fel a technológiai fogyasztásunkkal kapcsolatban. A Vörös szobák egy feszült és felkavaró bírósági cyber-thriller, amely a gyilkosok iránti kollektív rajongásunkra reflektál (és illeti kritikával). Egyfajta anti-sorozatgyilkos-film.
A Vörös szobák 2024. április 18-án kerül a hazai mozikba, az ADS Service forgalmazásában.
