Rokonok 2
Zsarátnok városában az 1920-as évek végén mindenki meglepetésére a szürke közhivatalnokot, Kopjáss Istvánt nevezik ki főügyésznek. A társadalmi ranglistán jókorát előrelépő Kopjáss ambiciózus tervekkel lát munkához; mindenekelőtt a korrupciótól szeretné megszabadítani a várost. Csakhogy Zsarátnok valóságos urai éppen hogy bábként állították a fontos hivatal élére a megvehetőnek gondolt kívülállót. Kopjásst a rendcsinálás mellett a hatalom és a pénz vonzereje is megérinti, amelyet fiatalkori szerelme, a nagyvilági körökben forgó Magdaléna testesít meg számára. Józan, becsületes, ám kicsinyes, szürke felesége hiába próbálja óvni az urak által felkínált gyanús kölcsönöktől, villavásárlási lehetőségtől, Kopjáss nem tud ellenállni a többszörös csábításnak, ráadásul kinevezésének hírére elárasztják a protekciót remélő rokonok. Maga is korrumpálódik, így elvész az erkölcsi alapja annak, hogy leleplezze a sertéstenyésztő körüli panama nálánál jóval hatalmasabb gazdasági és politikai tényezőit. Becsületét sikertelen öngyilkossággal igyekszik megmenteni.
Még több magazin
magazin
Zsigmondi Boris, aki csehszlovákiai szociofotósból lett képzőművészeti filmek Balázs Béla-díjas rendezőnője
Rendezőnők a magyar filmtörténetben – 17. rész
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan…
tovább
magazin
Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?
Bemutatjuk a 2024-es pitchfórum filmterveit
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. A következő napokban szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az…
tovább
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dosszié
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dosszié
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié